A leggyakoribb sportsérülések: mit kell tudni róluk?

Rándulások, izomhúzódás, porcsérülések: az egyébként mindenkinek ajánlható sportolás veszélyes is lehet. A sérülésveszély eltérő a különböző sportágaknál, ugyanakkor az általános megelőzési szabályok hasonlóak.

Mely sportágak a legveszélyesebbek?

A rendszeres testmozgás az egészséges életmód része, de sportágtól függően kisebb-nagyobb kockázattal is jár.

Az akut sérülésveszély - mint a bokaficam, térdsérülés stb. - nem egyforma mértékben áll fenn a különböző sportágaknál, a sportbalesetek szempontjából a csapatsportok a legkockázatosabbak a gyakori testi kontaktus miatt. Magyarországon a sportbalesetek nagy része a labdajátékok során (futballban, a kézilabdában és a röplabdában) következik be, de előkelő helyen áll a síelés is.

A túlzott megerőltetésből, tartós terhelésből is adódhatnak komoly, krónikus sérülések, például fáradásos csonttörés és ínszalagsérülés, porckopás, krónikus térdfájdalom. A túlterheléses sérülések az állóképességi és erőnléti sportokra jellemző, így a hosszútávfutás, testépítés, de a tenisz is okozhat komoly sérüléseket az izmok és inak túlhasználata, rendszeres és egyoldalú túlterhelése miatt.

Magyarországon összességében a labdarúgás tekinthető a legveszélyesebb sportágnak a sportsérülések abszolút száma alapján. Ez részben a futballozók magas száma miatt jellemző érték, de csapatsportként a gyakori kontaktusok (ütközések, lökések), esések, ugrások és a hirtelen irányváltások is rizikónövelő tényezők.

A szakirodalom ugyanakkor kiemeli, hogy a sportágnál fontosabb tényező az edzettségi szintnek megfelelő terhelés, a védőfelszerelések használata, így bármely sportágban szenvedhetünk sérüléseket, illetve el is kerülhetjük azokat.

Az egyes sportágak jellemző sérülései

Néhány, hazánkban is sokak által űzött sportág gyakoribb sérüléstípusai:

• Labdarúgás: izomsérülések, bokasérülések, térdszalag-sérülések. A fő kockázati tényező a gyakori gyorsítás–lassítás, irányváltás, kontaktus.
• Futás: Achilles-ín gyulladása vagy szakadása, egyéb ínpanaszok, sípcsonti túlterhelés, térd- és csípőtáji problémák. Kialakulásuk leggyakoribb oka az ismétlődő terhelés, a fizikai állapotnak nem megfelelő, túl gyors volumenemelés edzések során.
• Síelés: térdszalag-sérülések, zúzódások, törések. Oka a nagy sebesség mellett bekövetkező esések gyakorisága, illetve az ízületeket érő csavaró irányú terhelés. Milyen sérüléseket okozhatnak a téli sportok?
• Kosárlabda: bokarándulás, térdsérülések, izom- és ínsérülések. Oka a gyakori ugrás-talajfogás, illetzve a hirtelen irányváltás. Sportsérülések a kosárlabdában
• Kézilabda: térd-, váll- és bokasérülések jellemzőek, az ugrás, dobás, ütközés és a gyors irányváltás a kockázatos mozdulat. Sportsérülések a kézilabdában
• Röplabda: térd-, boka- és lábsérülések, vállpanaszok. Az ismétlődő ugrások és az azt követő talajfogás, a gyakori fej fölötti mozdulatok idézik elő a sérülésveszélyt. Sportsérülések a röplabdában
• Úszás: nem magas a sérülésveszély, de váll- és egyéb túlterheléses panaszok jelentkezhetnek a nagy ismétlésszámú, jórészt fej fölött végzett mozgások miatt. Sérülések az úszósportban
• Ütősportok: teniszkönyök, váll- és bokapanaszok. A tenisz az ismételt erős ütőmozgás és a gyors irányváltások miatt kockázatos sportág, de a profi asztaliteniszezők között is gyakoriak a túlterheléses jellegű vállproblémák.
• Küzdősportok: csonttörések és a tekerő erőhatások (amit a rögzített talp és az elmozdított test vált ki) által okozott térd- és vállízületi sérülések a leggyakoribbak.
• Kerékpározás: a nagy sebesség mellett bekövetkező esés a fő kockázat, hámsérülést és csonttöréseket, akár komoly fejsérülést okozhat.

További sportágak sérülései Birkózás | Harcművészetek | Vívás | Öttusa

Mik a leggyakoribb sérülések?

A leggyakoribb akut sportsérülések közé tartozik a bokaficam, a térdsérülések (szalag és porc), a combizom rándulása, illetve az izomszakadások. Egy felmérés szerint a csonttörés nem tartozik a gyakori sérülések közé, 10 esetből egy töréses jellegű, és nem is feltétlenül ez a leghosszabb ideig tartó rehabilitációt igénylő sérüléstípus.

Mit tegyünk, ha megtörtént a baj? Mikor kell orvoshoz fordulni? Meddig fog tartani a kényszerpihenő? Cikksorozatunkból kiderül, mely sérülések milyen sportágakban fordulnak elő a leggyakrabban, milyen tünetekkel járnak, és hogyan kezelhetők.

Néhány tanács a sportsérülések megelőzéséhez

Hogy miért következik be sérülés, és az mennyire súlyos, ritkán vezethető vissza egyetlen okra. A kockázat inkább a sportoló egyéni jellemzői (erőnlét, edzettségi szint), a terhelés felépítése és persze a külső hatások együttes eredményeként alakul ki.

Dr. Major Zoltán sportorvos-reumatológus főorvos a WEBBetegnek nyilatkozva elmondta, hogy a fokozott igénybevétel, a nem megfelelő edzésterv és a bemelegítés hiánya okozza leggyakrabban a sportsérüléseket. Élsportolóknak fontos a megelőzés szempontjából a rendszeres sportorvosi felülvizsgálat, a folyamatos konzultáció az edzővel és a sportorvossal.

Alapszabályok:

• A terhelést mindig fokozatosan, lassan növeljük. A sérülést nem önmagában a terhelés abszolút mértéke váltja ki, hanem ha hirtelen kezdett és az edzettségi állapotnak nem megfelelő terhelés.
• Adjunk elég időt a regenerálódásra is. Az edzés felépítése és a terhelés fokozatos növelése azzal is jár, hogy rendszeres regenerálódás is szükséges. Ez egyrészt pihenőnapokat jelent, de az elegendő alvást és az egészséges táplálkozást is fontos része testünk regenerációjának.
• Sportsérülés után fontos a teljes rehabilitáció. A sportsérülés egyik legfontosabb kockázati tényezője a korábbi sportsérülés. Egy sérülés után sokan túl korán és a fokozatosság kritériumát nem betartva akarnak visszatérni a korábbi edzésekhez, de ez jelentősen növeli az ismételt sérülések gyakoriságát.
• Mindig bemelegítéssel kezdjük az edzést! A bemelegítés elmaradása, vagy a túl rövid ideig tartó bemelegítés gyakran tartozik a sérülések előzményei közé.
• Technikai felkészültség és felszerelés: a sportágakra jellemző szabályok és ajánlások betartása jelentős rizikócsökkentő tényező. Nem mindegy például, hogyan tartjuk az ütőt, milyen cipőben sportolunk, és az sem, milyen talajon. A védőfelszerelések különösen fontosak nagy sebességgel járó sportágak esetén, a legtöbb súlyos-életveszélyes sérülés megelőzhető a síelés vagy kerékpározás során védősisakkal.

WEBBeteg - Források: Sports injuries (Johns Hopkins Medicine); The Relationship Between Training Load and Injury in Athletes (PubMed)