Médiatár

A kullancs egy világszerte elterjedt vérszívó parazita, mely a gazdaállat vagy az ember vérével táplálkozik. Ha a kullancs valamely kórokozóval fertőzött, az egyébként ártalmatlan kullancscsípés veszélyes is lehet az emberre és állatokra (kullancsencephalitis, Lyme-kór).

A pollenallergiás betegek egy részénél csaknem egész évben fennállhatnak a tünetek, ugyanis Magyarországon már februártól kezdődően indul a pollenszezon. Leggyakrabban a szemet érintő tünetek (pirosság és viszketés), továbbá a tüsszögés jelentkezik. A tavaszi fák pollenjére érzékenyeknek javasolt kb. 2 héttel a panaszok megjelenése előtt elkezdeniük szedni az allergiagyógyszerüket.

Az Alzheimer-kór egy idősebb életkorban jelentkező neurodegeneratív betegség. Velejárója a fokozatos szellemi leépülés, az agyszövet elsorvadása. Kialakulásában genetikai tényezőknek is szerepük van.

A röntgenvizsgálat, így a térdnek is a röntgenvizsgálata a csontok eltéréseit mutatja ki, például a törést, ficamot, csontritkulást, kóros meszesedéseket, tumorokat. Alapvetően két, egymásra merőleges felvétel készül a térdízületről, de bizonyos esetekben különleges beállításra is szükség lehet.

A glikémiás index egy 0 és 100 közötti számérték, ami a táplálékok vércukorszintre gyakorolt hatásának mértékét és gyorsaságát jellemzi. Az alascony érték kis mértékben emeli meg a vércukorszintet, magasabb glikémiás index esetén rövid idő alatt nagy mértékben.

Az asztma a tüdőbe vezető főbb légutak - elsősorban a hörgők - krónikus gyulladásos megbetegedése. Normál esetben a hörgő körüli izmok elernyedt állapotban vannak, ami lehetővé teszi az akadálytalan légáramlást. Asztma esetén a simaizomzat felszaporodik, a tüdő nyáktermelése fokozódik, ezáltal a légutak beszűkülnek.

A lisztérzékenység (cöliákia) 100-ból 2 embert érintő autoimmun betegség, ami bármely életkorban kialakulhat. A vékonybél bolyhainak elsorvadásával járó, krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedést a táplálkozás során bevitt növényi fehérje, a glutén váltja ki az erre fogékony embereknél.

A vastagbélrák és végbélrák a tüdőrákot követően a második leggyakoribb, a nem dohányzó emberek körében pedig az első leggyakoribb oka a daganatos halálozásoknak, hazánkban évente kb. 5000 beteg hal meg vastag- vagy végbélrákban. A betegség sikeres kezelésében a legfontosabb tényező az elváltozás korai felismerése.