A láz okai és a lázcsillapítási módszerek

Dr. Felszeghy Enikő
szerző: Dr. Felszeghy Enikő, gyermekgyógyász, endokrinológus - WEBBeteg
frissítve:

A láz emelkedett testhőmérséklettel járó állapot, egy tünet. A kiváltó ok lehet fertőzés (például baktérium, vírus, gomba, protozoon), de nem fertőzés is, például gyógyszer, napszúrás, az idegrendszer rossz működése, rosszindulatú vagy autoimmun megbetegedés. Mi a teendő láz esetén?

A lázcsillapítás téma cikkei
3/1 Láz és lázcsillapítás
3/2 Lázcsillapítás gyermekkorban
3/3 Lázmérők típusai - Lázmérőválasztás és a mérés módja

Mennyi a normális testhőmérséklet?

A testhőmérséklet napi ingadozást mutat, azaz reggel alacsonyabb, és folyamatosan emelkedik, délután 4 és 6 óra között a legmagasabb. Megbetegedés esetén ugyanúgy számolni kell a testhőmérséklet napi ingadozásával, mint egészséges állapotban.

Lázmérésnél figyelembe kell venni a mérés helyét, idejét is. Maghőmérsékletet a végbélben és a fülben mérhetünk, ez 0,5 °C-kal magasabb a hónaljban mért hőmérsékletnél - a bőr kisereinek összehúzódása, ugyanis hőcsökkentő hatású.

Testhőmérséklet határértékek - Hónaljban mérve

  • 36-37 °C normális testhőmérséklet
  • 37-38 °C hőemelkedés
  • 38-39 °C mérsékelt láz
  • 39-40,5 °C magas láz
  • 40,5 °C felett igen magas láz

Testhőmérséklet határértékek - Végbélben mérve

  • 36,5-37,5 °C normális testhőmérséklet
  • 37,5-38,5 °C hőemelkedés
  • 38,5-39,5 °C mérsékelt láz
  • 39,5-41 °C magas láz
  • 41 °C felett igen magas láz

Léteznek speciális lázminták, ilyenek lehetnek a lázkiugrás, a visszatérő magas láz, a folyamatos magas láz, ezek kóros folyamatokra utalhatnak, és a betegség megállapításánál segítséget nyújthatnak, de hangsúlyozni kell, hogy pusztán ezek alapján diagnosztizálni nem lehet. Lázas állapotok esetében lázgörcs kialakulására is számítani lehet, ám a testhőmérséklet magassága nincs összefüggésben a lázgörcs kialakulásának esélyével.

Létezik olyan állapot, amikor a páciens lázasnak érzi magát, de a hőmérő normális testhőmérsékletet mutat. A köznapian belső láznak nevezett állapot orvosi értelemben nem láz. Többnyire emocionális állapot vezethet lázérzethez, esetleg egy kialakuló és később lázzal járó betegséget érezhet a beteg.

A láz okai

A testhőmérséklet szabályozásáért a hipotalamusz felelős, a lázat ennek „hőközpontja” váltja ki úgy, hogy ideiglenesen megváltoztatja a hőtermelés és hőleadás arányát. Ennek az állapotnak számos oka lehet. Rendellenesen megemelkedett testhőmérsékletet okozhat bakteriális és virális fertőzés, gomba, parazita, bizonyos oltások, súlyosabb (autoimmun, daganatos) betegségek esetén fellépő szövetkárosodások. A láz kialakulásáért felelős lehet a nem megfelelő öltözködés, a túl erős napsugárzás is.

  • Fertőzéses eredet - A láz okozója a legtöbb esetben valamilyen vírus (influenzavírus, koronavírus stb.) vagy baktérium, a háttérben pedig állhat tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés, bakteriális hasmenés, agyhártyagyulladás vagy agyvelőgyulladás.

  • Gomba, parazita - Gombás fertőzés is válthat ki lázat; a gyenge immunrendszerű, esetleg daganatos betegeknél a kezelés alatt jelentkezhet gombás tüdőgyulladás, nyálkahártya gombásodás. Parazitafertőzésekre abban az esetben kell gyanakodnunk, ha éppen most tértünk haza egy külföldi útról - az egyik lehírhedtebb ilyen betegség a malária.

  • Védőoltások és gyógyszerek - Egyes oltások után szintén láz alakulhat ki, ilyen esetekben a szervezet védekező reakciója teljesen természetes, így az okot nem is kell kezelni. Számos gyógyszer létezik, amelyek hatására láz alakulhat ki. Közéjük tartozik számos antibiotikum, gyulladáscsökkentő, szívgyógyszer.

  • Nem fertőzéses eredetű betegségek - Szöveti károsodás kialakulhat sérülés vagy tumor miatt is, a leggyakoribb esetekben infarktus, tüdőembólia, égés, leukémia vagy limfóma okozza. Autoimmun betegségekben, például SLE-ben, reumatoid artritis-ben szenvedőknek szintén számolniuk kell a lázzal, de a gyulladásos bélbetegséggel kezelt páciensekben is gyakori a megemelkedett testhőmérséklet. Meg kell említenünk az anyagcsere eltéréseket, például a pajzsmirigy túlműködést, mely esetében szintén jelentkezhet folyamatos lázas állapot.

  • Egyszerű magyarázatok - Láz kialakulásakor természeten nem kell azonnal a legrosszabbra gondolni. Kiválthatja fokozott izommunka, így tehát a túlzásba vitt sport is. A nem megfelelő, túlzott öltözködés szintén felelőssé tehető, de a nyári hónapokban a napszúrás esélyét is számba kell venni. Ebben az esetben a testhőmérséklet rövid időn belül helyreáll.

Milyen tünetek kísérik a lázat?

  • Hidegrázás: Láz emelkedésekor összehúzódnak a bőr erei, ilyenkor leszünk lúdbőrösek, majd izomremegést tapasztalhatunk, fázni kezdünk, borzongunk, hidegrázást tapasztalhatunk. A láz tetőpontján ezek a tünetek megszűnnek.

  • Bőrelváltozások: Láz kialakulásakor, a szervezet beindítja védekező mechanizmusát, gyulladáscsökkentő anyagokat termel. Ezek külső bőrelváltozásokat, bőrpírt, elhatárolt fertőző gócokat, gennyes bőrjelenséget, herpeszes kiütéseket, esetleg allergiás reakciókat okozhatnak.

  • Keringési zavarok: Mivel lázas állapotban fokozott hőtermelés lép fel, a szervezet oxigén utáni igénye szintén megnő, így többet lélegzünk, kapkodjuk a levegőt. Ez a keringést is megterheli, a pulzus szaporább lesz, így nagyon fiatal gyermekeknél, időseknél, leromlott állapotú betegeknél, vérszegényeknél fokozottan figyelni kell a szívműködésre.

  • Bágyadtság: Az egészséges felnőtt szervezetet is jobban megviseli a lázas állapot, amennyiben folyadékvesztés, például hányás, hasmenés lép fel. Láz esetén a bágyadtság nem ritka kísérő jelenség.

  • Izzadás: A gyógyulási szakaszban vagy a lázcsillapítás miatt a hőközponti szabályozás újra normalizálódik, a szervezet nagyobb hőleadást produkál, hogy a testhőmérséklet is visszaálljon a megszokott, átlagosan 36,6 ºC fokra. Emiatt jelentkezhet a bőséges izzadás, ami nem csupán folyadék-, de sóveszteséggel is jár, ezt minden esetben pótolni kell, nehogy kiszáradás lépjen fel.

Mikor kell lázat csillapítani?

A fertőzés legyőzésében hasznos szerepet játszhat a láz, ezért mérlegelni kell, hogy milyen esetekben fogunk a csillapításához. Mindig az egyéni, pillanatnyi szükségletek figyelembevételével kell dönteni a lázcsillapításról. Téves és elavult nézet, hogy magas testhőmérsékletnél mindenképpen be kell avatkozni, hűtőfürdőt, borogatást kell alkalmazni. A 2011-es szakmai protokoll (NEFMI lázas gyermekek ellátásról) és a nemzetközi ajánlások szerint lázcsillapítás csak abban az esetben indokolt, amennyiben a beteg közérzete megköveteli.

Gyakran előfordul, hogy lázas gyermekek magasabb testhővel (akár 39 fokos lázzal) is nyugodtak, játszanak. Ilyenkor felesleges a gyógyszeres vagy fizikai beavatkozás. A láz kedvezően hat a kórokozók és szövetkárosodások elleni küzdelemre.

Idős, gyengélkedő betegeknél is veszélyes lehet a magas láz kialakulása, különösen, ha szívbetegség, vérszegénység áll a háttérben. A láz fokozott keringést produkál, így emelkedik a szívfrekvencia, ami akár a keringés összeomlását is okozhatja. Légzőszervi megbetegedések esetében, cukor- vagy egyéb anyagcsere-megbetegedésben (ilyen lehet a fenilketonuria, a galaktozémia, a jávorszirup megbetegedés stb.) szenvedőknél a testhőmérséklet súlyos megemelkedése az anyagcsere felborulásához vezethet. Ilyen esetekben kiemelt fontosságú a megfelelő testhőmérséklet elérése.

Lázcsillapítás terhesen

Rendszerint nem kell komplikációval számolni láz esetén várandósság idején sem, ám vannak olyan lázzal járó betegségek, amelyek veszélyesek lehetnek a magzatra. Bővebben: Hőemelkedés és láz csillapítása terhesség alatt

Lázcsillapítás - Mechanikai és gyógyszeres módszerek

Amikor láz esetében mégis a csillapítás a cél, nem a teljes láztalanság elérése kell törekedni. Mivel az emelkedett testhőmérséklet alapvetően természetes és kedvező eredménnyel járó biológiai folyamat, csak olyan mértékben csökkentsük a lázat, ami kedvezőbbé teszi a beteg közérzetét.

Lázcsillapítás közben ne dolgozzunk a csökkenés ellen, azaz a lázas beteget nem kell túlöltöztetni, a szobát túl melegre fűteni, hiszen ez csak rontja a szervezet hőleadását.

Az alkalmazott módszertől függetlenül láz esetén mindig fontos a bőséges folyadékfogyasztás és az elegendő pihenés, ezek segítik szervezetünket a lázat kiváltó ok leküzdésében.

Mechanikus módszerek a láz csillapítására: hűtőfürdő és priznic

Amennyiben nem a gyógyszeres kezelés mellett döntünk, alaposan ismernünk kell a használt mechanikus kezelés metódusát.

A hűtőfürdő sok esetben hatástalan marad, egyszerűen azért, mert nem megfelelően alkalmazzuk. Fontos először is, hogy csak abban az esetben forduljunk a fizikális lázcsillapításhoz, amennyiben a betegnek nem okoz kellemetlenséget. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet lázcsillapításáról szóló útmutatója (Otthoni teendők gyermekkori lázas állapot esetén - Útmutató szülőknek/gondviselőknek) szerint magas láz esetén a kíméletes, mértékkel, óvatosan alkalmazott, tolerálható fizikális hűtés gyógyszeres lázcsillapítással kombináltan hatásos lehet. Alkalmazása megkímélheti a szervezetet a gyógyszerek sokszor fölöslegesen gyakori adásától is.

Gyermek számára a kíméletesen végzett hűtőfürdő jelentheti a legkevesebb szubjektív kellemetlenséget. A didergést mindenképpen el kell kerülni, mert akadályozza a hőleadást. Segíthet, ha az aktuális testhőmérsékletű (tehát nem hideg) fürdővizet lassan, óvatosan hűtjük, amíg nem kellemetlen, de 31 ºC alá ilyenkor se hűtsük a vizet. Gyakran kavargassuk, és a kellemesen langyos vízzel locsolgassuk a gyermek testét. Soha ne alkalmazzunk jéghideg vizet! Soha ne hagyjuk egyedül a lázas gyermeket a fürdőkádban!

Az egész testre adott állott vizes borogatás, azaz a priznic alkalmazását ma már nem ajánlják, mivel a legtöbb gyermek rossz élményként éli meg a nedves fürdőlepedővel történő hűtést.

Lázcsillapító gyógyszerek

Léteznek szájon át adható és kúp formájú lázcsillapító gyógyszerek. A lázcsillapító szerekben fellelhetőek a paracetamol és az ibuprofen; ezek az úgynevezett nemszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) csoportjába tartoznak. A paracetamoltartalmú készítmények különösen ajánlottak lázcsillapítási célra. Már 3 hónapos kórtál alkalmazhatóak, ugyanakkor a májkárosodás elkerüléséhez fontos, hogy ne lépjük túl az ajánlott mennyiséget.

Tilos a szalicilsav tartalmú szerek (aszpirin) alkalmazása gyermekeknél 12 éves kor alatt, egyesek szerint elővigyázatosságból 18 éves kor alatt. Gyermekeknél a szer életveszélyes állapotot, Reye-szindrómát idézhet elő.

Ne szedjünk egyszerre több különböző hatóanyagtartalmú gyógyszert, valamint a túladagolás elkerüléséhez fontos tudni, hogy a kombinált készítmények, pl. a megfázásos panaszokra használt forró italok alkalmazása is hozzájárul a napi szinten bevitt gyógyszerhatóanyag-mennyiségbe.

A lázcsillapításra szolgáló készítmények csupán a lázat mint tünetet enyhítik, a kiváltó okot nem gyógyítják meg, továbbá a lázgörcs elkerülésére sem alkalmasak. Mindig forduljon orvoshoz, ha a láz mellé súlyos panaszok társulnak (nehézlégzés, zavartság, súlyos fejfájás) vagy néhány nap alatt nem múlik el.

Lázcsillapító hatóanyagok és gyógyszerek

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Felszeghy Enikő, gyermekgyógyász, endokrinológus

Cikkajánló

Szédülés felálláskor
Szédülés felálláskor

Sokak számára ismerős lehet az érzés.

Latexallergia
Latexallergia

Tünetei, kivizsgálása és kezelési lehetőségek.

WEBBeteg - Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna
WEBBeteg - Dr. Árki Ildikó, háziorvos
WEBBeteg - Dr. Fáklya Mónika, gyermekgyógyász, endokrinológus
WEBBeteg - Dr. Olasz Katalin
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.