• Inzulinrezisztencia - Jelentése, tünetei és kezelése

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Borsi-Lieber Katalin, Dr. Rakk Erika

        Az inzulinrezisztencia (IR) azt jelenti, hogy szöveteink a normálisnál kevesebb glükózt képesek felvenni inzulin jelenlétében, így jóval magasabb inzulinmennyiségre van szükség a megfelelő vércukor-anyagcsere fenntartásához. Az inzulinrezisztencia nehezen felismerhető tüneteket okozhat, ugyanakkor egy egyszerű vérvétellel is kimutatható.

        Az inzulinrezisztencia téma fontos cikkei

        1. Inzulinrezisztencia - Jelentése, tünetei és kezelése
        - Jelentése
        - Tünetei
        - Kivizsgálása
        - Kockázati tényezők
        - Kezelése
        2. Panaszok, társbetegségek inzulinrezisztencia esetén
        3. Az inzulinrezisztencia diéta
        4. Hogyan segíthet a mozgásterápia az inzulinrezisztencián?
        5. Kontroll terheléses vizsgálatok IR esetén

        Mit jelent az inzulinrezisztencia?

        Szerveink sejtjeinek jelentős része csak inzulin hatására képesek felvenni a működésükhöz szükséges glükózt. Inzulinrezisztencia esetében azonban szöveteink csak az átlagosnál nagyobb mennyiségű inzulin jelenlétében képesek a megfelelő mennyiségű cukor hasznosítására.

        Az egészséges éhomi vércukorszint a 3.9-6.0 mmol/l határértékek között található. Az ennél magasabb érték már valamilyen kialakult szénhidrátanyagcsere zavarra, az esetek egy részében  cukorbetegségre utal, azt jelezve, hogy a sejtek nem képesek a működésükhöz szükséges glükóz felvételére. Az inzulinrezisztencia (IR) is ezen zavarok egy formája, amely azonban még nem feltétlenül jár a kialakult betegségre jellemző magas vércukorszinttel (ezért is nevezik a cukorbetegség előszobájának). Inzulinrezisztencia esetén magasabb inzulinszint mellett ugyanis szervezetünk inzulinérzékeny sejtjei még képesek a glükóz hasznosítására és így a vércukorszint határérték alatt maradhat.

        Hirdetés

        Ennek az az oka, hogy a szervezet a fokozott inzulintermeléssel egy ideig képes kompenzálni azt, hogy az inzulinérzékeny szövetek (izomszövetek, máj, zsírszövetek és az agy sejtjei) már kevesebb glükóz felvételére képesek a korábbi inzulinmennyiség mellett. Ezt az extra inzulinszükségletet a hasnyálmirigyben lévő Langerhans-szigetek ß-sejtjei próbálják kielégíteni. Amíg a hasnyálmirigy több inzulint termel, a szénhidrát-anyagcsere zavara rejtve maradhat. Ez az állapot ugyanakkor nem tartható fenn hosszabb ideig, így mindenképp fontos az IR felismerése és életmódunk átalakítása a szövődmények megelőzése érdekében. Kezelés nélkül ugyanis a ß-sejtek csak egy bizonyos határig képesek kielégíteni az inzulinszükségletet, majd kimerülnek, és már nem lesznek képesek a fokozott mennyiségű inzulin előállítására. Amikor ez megtörténik, kialakul a cukorbetegség.

        Az inzulinrezisztencia tünetei

        A betegség nehezen felismerhető, sok panasszal hozható kapcsolatba, ám egy-egy embernél a tünetek csak részben jelentkeznek. Az inzulinrezisztencia felismerését tovább nehezíti, hogy a jellemző panaszok nem specifikusak, azokat sok más betegség is okozhatja. A magas inzulinszint ugyanis jellemzően nem közvetlenül okoz panaszokat, hanem a vércukorszint és a női nemi hormonok befolyásolásán keresztül, hölgyek esetében progreszteronhiányt és ösztrogéndominanciát okozva. Különösen túlsúlyosak és nők esetében érdemes a nehezen meghatározható rendellenességek hátterében az IR-t keresni.

        Mindkét nem esetén jellemző tünetek

        • Étkezések utén jelentkező fáradtság
        • Túlsúly
        • Pattanásos, zsíros bőr
        • Alvászavarok
        • Fejfájás, migrén

        Nők esetében jellemző tünetek

        • Menstruációs zavarok (menstruáció előtti barnás pecsételő vérzés)
        • Fokozott szőrösödés
        • Fogantatás nehézsége, meddőség

        Férfiaknál jelentkező tünetek

        • Merevedési zavarok
        • Korai kopaszodás

        Az esetek többségében a felismerés nehézsége miatt nem a tünetek, hanem az inzulinrezisztenciával összefüggésbe hozható egy-egy szövődmény vagy társbetegség kivizsgálása során derül fény az anyagcserezavarra. Az inzulinrezisztencia összefüggésben áll a szív-érrendszeri betegségekkel: a magas vérnyomással, a magas koleszterinszinttel és ezáltal a trombózishajlammal. Kiemelten fontos a policisztás ovárium szindrómával (PCOS) (illetve általában a progreszteron- és ösztrogénszinttel összefüggésbe hozható működési zavarokkal) való összefüggés. A PCOS által érintett nők többsége inzulinrezisztenciában szenved.

        Az inzulinrezisztencia és más betegségek, gyakori panaszok összefüggéséről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

        Inzulinrezisztencia gyanúja esetén elsősorban belgyógyász szakorvosokhoz lehet fordulni, ám a jellemző tünetek és társbetegségek sorkétűsége miatt gyakran endokrinológiai, diabetológiai vagy nőgyógyászati vizsgálat során derül fény rá.

        Kivizsgálása - inzulinrezisztenciára utaló értékek a laboreredményben

        Az inzulinrezisztencia vizsgálatához az éhomi (reggel éhgyomorra végzendő) vércukorszint mérése szükséges, amelyet laborban vérvétellel tudnak megállapítani. Mivel magas inzulinszint mellett a szervezetünk még képes a vércukorszint határértéken belül tartására, önmagában a vércukorszint érték nem jelzi megfelelően az inzulinrezisztenciát, hanem az inzulinszint mérése is szükséges. Az inzulin meghhatározás nem része a rutin vérképnek, ám bármely laborban elvégeztethető.

        HOMA index példa számítás

        Amennyiben a vércukorszint 5,2 mmol/l, az inzulin érték pedig 6,5 mIU/l, a HOMA index 5,2x6,5/22,5=1,5, azaz 2 alatti érték.
        Amennyiben a vércukorszint 5,8 mmol/l, az inzulin érték pedig 9,5 mIU/l, a HOMA index 5,8x9,5/22,5=2,4, amely már inzulinrezisztenciára utal.

        A betegség kifejezéséhez ezért az ún. HOMA indexet használják. A HOMA index az éhomi vércukorszit x éhomi inzulinszint / 22,5, azaz azt fejezi ki, hogy milyen magas inzulinszint mellett jelentkezik az adott vércukorszint. Amennyiben az így kiszámított érték 2 feletti, inzulinrezisztenciát jelent.

        Amennyiben önmagában a vércukorszint is az egészségesnél magasabb (6.0 mmol/l feletti) értéket mutat, már kialakult a cukoranyagcsere valamilyen stádiumú zavara. Ilyen esetben tehát a vizsgálat nem az inzulinrezisztenciát, hanem az alábbi cukoranyagcsere zavarok egyikét mutatta ki.

        Nőgyógyászok és endokrinológusok különösen gyermekvállalás előtt javasolják a kivizsgálást. Részben azért, mert az inzulinrezisztencia akadályozhatja a teherbe esést, emellett sikeres fogantatás esetén is hatással lehet a magzat egészségére is.

        A szénhidrát anyagcsere zavarai

        A magas vércukorszinttel járó szénhidrátanyagcsere-zavarnak a nemzetközi osztályozás szerint három stádiuma van.

        Emelkedett éhomi vércukorszint állapotáról akkor beszélhetünk, ha az ismételt éhomi vércukormérések során a vénás vérben mért vércukor 6.1-6.9 mmol/l között van. Ez az állapot általában panaszmentes, azonban felismerése fontos, egyrészt mert diabétesz kialakulásához vezethet, illetve azért is, mert már ez az állapot is fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Felismerése csak rendszeresen elvégzett vércukorszint ellenőrzéssel lehetséges.

        A csökkent glükóztolerancia (IGT) diagnózisa az ún. orális glükóztolerancia teszt segítségével állítható fel. A vizsgálat menete: a páciensnek előzetes kb. 10 órás éhezést követően, 75 g cukor tartalmú vizet kell elfogyasztania. Az első vércukormérés, még a teszt előtt, a második mérés pedig, 120 perccel a cukor elfogyasztása után történik. IGT fennállásáról akkor beszélhetünk, ha a 120 perces érték 7.8-11.1 mmol/l között mérhető.

        A harmadik stádium maga a cukorbetegség.

        Kockázati tényezők

        Általában az életkor előrehaladásával fokozódik az inzulinrezisztencia kockázata. Bár több nőt érint (becslések szerint több százezer hölgy lehet inzulinrezisztens ma hazánkban), férfiak körében is gyakori betegségnek számít.

        Az inzulinrezisztencia kockázati tényezői hasonlóak a 2-es típusú cukorbetegség rizikófaktoraihoz. Kiemelt jelentőséggel bír a testtömegindex (BMI) 27 feletti értéke. A szénhidrát-anyagcsere zavarát kutatások szerint a kóros tirozin aminosavak okozzák, amelyek megzavarják a sejtek jelátvitelét, a tirozin pedig bizonyítottan a túlzott energiabevitel esetén keletkezik nagyobb mennyiségben. Inzulinrezisztens személyeknél gyakori a hasi vagy centrális elhízás (ún. alma típusú elhízás) és a részben a táplálkozási szokásokkal összefüggő magas trigliceridszint (hipertrigliceridémia) is. Fontos tényező a fizikai aktivitás mértéke is, azaz keveset sportolóknál fokozódik az IR kialakulásának esélye.

        Az inzulinrezisztencia kialakulásában az öröklődés szerepe sem elhanyagolható, de az említett életmódbeli tényezőknek nagyobb szerep jut.

        Egy kutatás eredménye szerint a magzati alultápláltság miatt kialakult alacsony születési súly is előidézhet IGT-t és 2-es típusú cukorbetegséget kb. 40-60 évvel később.

        Tudta-e az inzulinrezisztenciáról?
        • A hasüregen belüli (sörhas) és májban felhalmozódó zsír tömegével párhuzamosan nő az inzulinrezisztencia.
        • A metabolikus szindróma (elhízás, magas vérnyomás, magas vérzsír-szintek és cukoranyagcsere zavar együttes előfordulása) kialakulásának, tudósok által feltételezett kiváltója az inzulinrezisztencia.
        • Policisztás petefészek szindróma (PCOS) esetén gyakori (szakirodalom szerint 50-70 %-os) az inzulinrezisztencia előfordulása, még normál testtömeg mellett is.

        Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

        Az inzulinrezisztencia kezelésének lehetőségei

        Az inzulinrezisztencia tartós anyagcserezavar, nem múlik el magától, kezelés nélkül a panaszok és a szövődmények fokozódására kell számítani. Az inzulinszint normalizálásával a panaszok jelentpsen csökkennek vagy megszűnnek, ám ezt követően is fontos a folyamatos kontroll és a megfelelő életmód fenntartása. Az inzulinrezisztencia legfontosabb szövődménye az, hogy - kezelés nélkül - az esetek döntő többségében átalakul cukorbetegséggé.

        Inzulinrezisztencia kezelésére jelenleg nincsen Magyarországon törzskönyvezett gyógyszer, bár számos közlemény szerint hatékony lenne metformin alkalmazása. A metformin a 2-es típusú cukorbetegség kezelésekor elsőként adandó gyógyszer. Kérhető azonban az „indikáción túli gyógyszerrendelés” lehetősége az OGYÉI-tól (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet). Az Egyesült Államokban tanulmányozták a metformin hatékonyságát inzulinrezisztens betegeknél. Az eredmények szerint a metformin 31%-kal csökkentette a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor a kutatók tapasztalták, hogy még ennél is hatékonyabb az életmód terápia, vagyis a megfelelő étrend és mozgás.

        Az inzulinrezisztencia az életmód megváltoztatását teszi szükségessé, a kezelés lényege az életmódterápia.

        • Figyelni kell az inzulinrezisztencia diéta szerinti étrend követésére, amelynek lényege a túlzott szénhidrát- és zsírbevitel mellőzése, illetve ezek egyenletes elosztásának biztosítása.
        • Törekedni kell a testsúly normalizálására, túlsúly esetén a fogyásra (azonban tartózkodni kell az energiabevitel túlzott korlátozásától, a drasztikus fogyókúrától is).
        • Fontos a rendszeres testmozgás heti 3-4 alkalommal (kardio- és izomerősítő edzés vegyesen), amely előnyösen hagy a testsúlyra és az anyagcsere egészére, növeli a szövetek inzulinérzékenységét.

        Életmódterápia - Hasznos linkek

        Diagnosztizált betegek esetében fontos az inzulinrezisztencia követése, a kontroll vizsgálatok rendszeres elvégzése. Amennyiben az anyagcserezavar a laborértékek alapján változást mutat, szükséges lehet a kezelés módosítására.

        Jelenlegi ajánlás szerint az akut anyagcsere-kisiklással nem járó esetekben megengedhető az intenzív életmódkezelés önmagában, azaz nem szükséges gyógyszeres kezelés. Az életmódterápia elsősorban a fogyást, az egészséges táplálkozást és a rendszeres testmozgást jelenti. Amennyiben az inzulinrezisztencia a szénhidrátanyagcsere következő fázisába lép át, elengedhetetlen a gyógyszeres kezelés megkezdése. Célértékként minden kezelési fázisban a <7% HbA1C-érték szerepel. Terápiaváltás szükséges, ha az alkalmazott kezelés a kívánt vércukorszintet 3 hónap elteltével sem biztosítja.

        WWEBBetegSzerzők: Dr. Borsi-Lieber Katalin, Dr. Rakk Erika diabetológus
        További irodalom: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
        Forrás: WEBBeteg

         

        Módosítva: 2018.11.12 11:32, Megjelenés: 2018.02.08 17:25
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Bárányhimlő

        Bárányhimlő

        MTI

        2019 szeptemberétől kötelező lesz a bárányhimlő elleni védőoltás.

        Ha sérülés, Leukoplast!

        Ha sérülés, Leukoplast!

        WEBBeteg - Szponzorált tartalom

        A hazánkban régóta ismert és elismert termékcsalád a sebek, sérülések szakértője. (x)

        Kontroll terheléses vizsgálatok inzulinrezisztencia esetén

        Az inzulinrezisztencia jellegzetes tünetei felhívják a figyelmet a kivizsgálás szükségességére. A diagnózis megszületése után sok páciensben felmerül a kérdés: Milyen gyakran kell majd vizsgálatra menni?

        Az inzulinrezisztencia diéta

        Az inzulinrezisztencia diéta alapelvei szerinti étrend kialakítása és a sportolás, illetve az ezekkel elért testsúlycsökkenés együttesen képezik az IR életmód kezelését. Megfelelő étrenddel az inzulinrezisztencia még visszafordítható folyamat.

        Cukorbetegség és testmozgás - Mit és mennyit sportoljon a diabéteszes?

        A cukorbetegség kezelésének első lépcsője a diéta, és az életmód rendezése, amely elsősorban rendszeres testmozgás beiktatását jelenti.

        Hatásos a szénhidrátmentes diéta inzulinrezisztencia esetén?

        Sokan a fogyás érdekében és az egészséges életmód jegyében minimálisra csökkentik a szénhidrátfogyasztást, esetleg teljesen ki is iktatják étrendjükből. Igen ám, de vajon ez tényleg az egészségünket szolgálja? Erről kérdeztük Varga Dórát, az Életmód Orvosi Központ dietetikusát.

        Vezető meddőségi ok: PCOS

        A PCOS és az inzulinrezisztencia egy olyan tünetegyüttes, mely egyre gyakoribb a fiatal felnőtt nők körében, és amely manapság az egyik leggyakoribb vezető női meddőségi ok. Hogyan kezelhető? Milyen terápiás lehetőségek léteznek?

        A mozgásterápia szabályai inzulinrezisztencia esetén

        Manapság számtalan nő és férfi küzd inzulinrezisztenciával, melynek kezelésében igen nagy hangsúly van a megfelelő életmódon. Hogy az IR kezelésében milyen szerepet tölt be a mozgásterápia, arról Csontos Szabolcsot, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutáját kérdeztük.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA