Fáradásos törés (stressztörés)

Szerző: WEBBeteg összeállítás - Dr. Molnár Anna, Dr. Szabó Zsuzsanna

Fáradásos törésről beszélünk, amikor a csontokat érő ismétlődő terhelések, ismétlődő erőhatások következtében a csont regenerációs egyensúlya felborul, és a csont állományában úgynevezett mikrosérülések keletkeznek, melyek a csont részleges vagy teljes töréséhez vezetnek.

Terhelés során az izom elfárad – az erőhatást a csont bizonyos területére koncentrálja, s ez nagyobb, mint a csont stresszt tűrő képessége. Így az ismétlődő stresszhatás a csonthártyához tartozó felszívódást (periostealis resorptio) eredményez, ami gyengíti a csontkérget és végül töréshez vezet.

A fáradásos törés okai

Versenyszerűen sportolók, főként a futók körében nem ritka a fáradásos törés kialakulása, hiszen csontjaik folyamatosan fennálló terhelésnek, kifejezett húzó-nyíró erőknek vannak kitéve. E töréstípus nemritkán egyszeri, igen intenzív edzést követően manifesztálódik, a sportolók gyakran beszámolnak az edzésterv közelmúltban történő megváltoztatásáról.

Hajlamosító tényezői között a rossz edzésterv, monoton terhelés, nem megfelelő sportfelszerelés mellett a genetikai hajlam, kalciumhiányos táplálkozás, bizonyos hormonális állapotok (pl. fogamzásgátlás miatti alacsony ösztrogénszint), egyéb ortopédiai elváltozások (pl. lúdtalp) is szerepelhetnek, csakúgy mint az egyéb alapbetegségek, és a nem megfelelő izomerő, rossz hajlékonyság is.

Veszélyeztetett sportolók

Kitartást igénylő, hosszú távú terhelésnek kitett sportolók (pl. triatlonisták, hosszútávfutók). Az érintett testrészek sporttípustól függően az alábbiak lehetnek: rövidtávfutóknál a láb, hosszútávfutók esetén a hosszú csöves csontok, dobóatlétáknál a felkarcsont, úszóknál és evezősöknél a borda az érintett leggyakrabban. Női sportolók 3,5-szer nagyobb eséllyel sérülnek, mint a férfiak.

Tünetek

A fáradásos törést diagnosztizálni nehéz, nem egyszer legalább 6-8 hete fennálló panaszokat követően kerül rá sor. Kezdetben az érintett régióban sportolás közben jelentkezik fájdalom, mely nyugalomban megszűnik. Az edzés intenzitásának növelésével a fájdalom erősödik, majd mozgást követően is fennmarad. Esetenként a törés fölött körülírt duzzanat, éjszakai fájdalom, nyomásérzékenység jelentkezik.

Orvoshoz kell-e fordulni?

Igen, feltétlenül.

Röntgenfelvételen csak előrehaladott stádiumban látható specifikus elváltozás, korai diagnózis felállításában CT-, MRI-, illetve csontszcintigráfiás vizsgálat segít.

Differenciáldiagnosztikusan fontos a betegség elkülönítése a csontdaganattól (az osteoid osteoma nevű csontdaganattípustól), krónikus kompartment szindrómától, fertőzésektől és íngyulladástól.

Ez is érdekelheti A csontdaganatok leggyakoribb típusai

Hogyan kezelendő a fáradásos törés?

Kezelése többnyire „konzervatív” úton zajlik, fizikai kímélet (minimum pár hét), a sérült régió rögzítése, gyulladáscsökkentők alkalmazása, gyógytorna, végül megváltoztatott edzésterv felállítása szükséges. Bizonyos esetekben, amikor teljes törés, illetve a törvégek elmozdulása áll fenn, műteti beavatkozásra is szükség van.

Mennyi időt kell hagyni a gyógyulásra?

Legtöbbször hat hetet, súlyosabb esetben 3-6 hónapot. Könnyített sportterhelés csak teljes fájdalommentesség esetén kezdhető, majd további panaszmentesség esetén növelhető.

Megelőzés

Az alapbetegségek diagnosztizálása, kezelése, az ortopédiai eltérések korrekciója mellett fontos a megfelelő cipő választása, megfelelő talpbetét viselése (ajánlott orvossal, szakértővel egyeztetni!). Javasolt a terhelés csökkentése, a láb izmainak célzott erősítése is, illetve rövid időre érdemes lehet más sportra váltani.

WEBBeteg.hu logó Forrás: WEBBeteg összeállítás
Dr. Molnár Anna, Dr. Szabó Zsuzsanna

A téma cikkei

22/1 A leggyakoribb sportsérülések
22/2 Az Achilles-ín gyulladása
22/3 A külső bokaszalag szakadása
22/4 Fáradásos törés (stressztörés)
22/5 Sarokcsont sarkantyú
22/6 Golfkönyök
22/7 SI ízületi blokk
22/8 Kiment hüvelykujj
22/9 Csonttörés
22/10 Porcsérülések
22/11 Izomgörcs
22/12 Keresztszalag sérülések
22/13 Futó térd
22/14 Körülírt porchiány
22/15 Izom(rost)szakadás
22/16 Elülső térdfájdalom
22/17 Sípcsont fájdalom
22/18 Nyáktömlő gyulladás (bursitis)
22/19 Vállficam
22/20 Úszóváll (rotator tendinitis)
22/21 Teniszkönyök
22/22 Izomhúzódás

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Elég lehet-e vakcina helyett...

Az önmagukat egészségesnek gondoló emberek, akik megfelelően étkeznek és aktívan mozognak, vajon eltekinthetnek-e a koronavírus-fertőzés elleni...

Bizonyított: sporttal megőrizhető a...

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet kutatói a koronavírus 3. hullámának végén egy országos, online felmérést végeztek. Arra keresték...

A bokatájéki sérülések

A leggyakoribb sportsérülések a bokatájék sérülései. A nagy szám oka a felső ugróízület anatómiájában keresendő. Az ízületet a sípcsont és...

Sérülések az úszósportban

Az úszás az egyike azoknak a sportágaknak, amelyekben a legkevesebb sérülés következik be. Ha azonban egy úszó megsérül, akkor minden tízedik...

Sportsérülések az atlétikában

Az atlétika több különféle sportág összefoglaló neve. Mivel különböző sportágakról van szó, a sportolók sérülései is nagyon sokfélék...

Vízilabda: ideális sport az...

A vízilabda egy alapos felkészülést igénylő csapatjáték. Akik hivatásszerűen vagy hobbiból űzik, jól tudják, milyen jó hatással van az...

Golfkönyök

A golfkönyök a csuklót a tenyér irányába hajlító izmok túlterhelésével jelentkező könyöktáji fájdalom. Legtöbbször tartós, monoton dobó...

Sportsérülések fajtái és...

A sportolók körében gyakran fordulnak elő balesetek, sérülések. Versenysportoknál nagy szerepet kapnak a sportorvosok, traumatológusok...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.