Az akut veseelégtelenség
aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus frissítve:
Az akut veseelégtelenség (insufficientia renis acuta) a vese vizeletkiválasztó funkciójának hirtelen bekövetkező csökkenése, illetve súlyos esetben megszűnése.
A téma cikkei |
| 10/1 Mit mutat a laboreredmény? - Vesefunkció 10/2 Kik hajlamosak veseelégtelenség kialakulására? 10/3 Gyógyszerek által okozott vesekárosodás 10/4 Az akut veseelégtelenség 10/5 Krónikus veseelégtelenség 10/6 A dialízis formái 10/7 A veseátültetés 10/8 Veseelégtelenség - Milyen betegségekre hajlamosít? 10/9 Gyógyszerszedés vesebetegség esetén 10/10 Diéta krónikus veseelégtelenség esetén |
Az akut veseelégtelenség okai eltérőek, az általános tünetek azonban hasonlóak. Ezeket a vizeletkiválasztás csökkenése miatt a vérben felhalmozódó anyagok okozzák. Lefolyásában szakaszok különíthetőek el:
1. Bevezető, a károsodás szakasza: Ekkor még a kiváltó ok tünetei uralják a képet, a vese károsodása még nem észlelhető.
2. Definitív vagy manifeszt veseelégtelenség: a csökkent vizeletképzés szakasza: A 24 óra alatt képződött vizelet mennyisége alapján oliguria, illetve anuria állapotot különböztetünk meg. Oliguriáról beszélünk, ha az így mért vizelet mennyisége kevesebb, mint 500 ml. Anuria pedig akkor áll fenn, ha a 24 órás vizeletmennyiség kisebb, mint 100 ml.
Ebben a stádiumban a beteg végtagjai és arca puffadtak, vizenyősek (ödéma). Hányinger, hányás, aluszékonyság, olykor izgatottság, inkább zavartság észlelhető. Magas vérnyomás (hypertonia), akut szívelégtelenség és tüdőödéma, illetve agyödéma alakulhat ki a szervezetben visszamaradt víz miatt.
Szövődményként gyakran alakul ki gyomor-, illetve nyombélfekély (ulcus ventriculi/duodeni), hashártyagyulladás (peritonitis), szívburokgyulladás (pericarditis), vérszegénység (anaemia). A védekezőképesség csökkenése miatt tüdőgyulladás (pneumonia), súlyosabb esetben akár vérmérgezés (sepsis) is kialakulhat.
3. szakasz: az úgynevezett polyurias szakasz, a gyógyulás kezdete: Ebben a stádiumban a vizeletkiválasztás megindul, de még nem tökéletes. Nagy mennyiségű vizelet képződik, de a salakanyagok kiválasztása ehhez képest elmaradt. A nagymennyiségű vizelet kiválasztása miatt a szervezetben folyadékhiány alakul ki. Ezért ilyenkor fokozott a kiszáradás, egyes szívritmuszavarok, a vérrögösödés (trombózis), valamint a vérrögképződés szövődményeként tüdőembólia kialakulásának kockázata.
Ezután következhet be a gyógyulás. A normális veseműködés visszaállásának fázisa.
Az akut veseelégtelenség kialakulásának okai
Az akut veseelégtelenség kialakulásához vezető okokat három fő csoportba sorolhatjuk.
1. Vese előtti okok: Az első, leggyakrabban észlelhető csoportba olyan állapotok tartoznak, ahol a vesét megelőzően adódik probléma, elsősorban a keringés kapcsán, amikor hirtelen csökken a vese vérátáramlása (prerenalis, azaz "vese előtti" veseelégtelenség). Emiatt zavart szenved a vesét alkotó sejtek tápanyag-, valamint oxigénellátása és a veseműködés zavara alakul ki. Így okozhat veseelégtelenséget a nagy mennyiségű vérveszteség, a nagy testfelületet érintő mély égési sérülés, a nagymértékű hasmenés vagy hányás során elveszített jelentős mennyiségű folyadék. Ide tartoznak azok a kórképek is, melyek során a vese vérátáramlása hirtelen lecsökken (például a vese verőerének elzáródása miatt).
2. A vese károsodása: A második csoportba olyan okok tartoznak, melyek direkt a vese szövetének károsításával okoznak zavart a vese működésében (renalis veseelégtelenség). Ilyen kórokok a vese gyulladásos megbetegedései, illetve egyes toxikus behatások. A gyulladás érintheti a vérből történő szűrlet (elsődleges vizelet) képzéséért felelős kapilláriskacsokat, úgynevezett glomerulonephritist okozva. A gyulladás kialakulhat a vese szövetközti állományában is. Kialakulásához egyes vírusfertőzések (például Hanta-vírus fertőzés), valamint különböző toxikus behatások, vese szövetének károsodása vezethetnek.
Toxikus vesekárosodás |
| A gyulladást okozó toxikus anyagok többsége valamilyen gyógyszer: pl. úgynevezett nemszteroid gyulladáscsökkentő készítmények, egyes antibiotikumok és vízhajtók, valamint a daganatos betegségek gyógyításában használt egyes kemoterápiás szerek. Krónikus veseelégtelenségben szenvedő egyénekben ritkán okozhatnak akut veseelégtelenséget egyes röntgenvizsgálatok alkalmával adott kontrasztanyagok is. Toxikus akut veseelégtelenséget okozhatnak a nagyfokú izomszétesés során az izomból felszabaduló alkotóelemek is. Leggyakrabban trauma (crush szindróma) vagy túlzott fizikai aktivitás kapcsán, kábítószer-élvezőkben, valamint egyes vérzsírcsökkentő gyógyszereket (statinok) szedő betegekben látunk ilyet. Hasonló mechanizmussal okozhat akut veseelégtelenséget a vörösvértestek károsodása is (haemolysis). |
3. Vese utáni okok: Az akut veseelégtelenséghez vezető okok közül a harmadik csoportba olyan állapotok tartoznak, melyek a vese által képzett vizelet további elvezetését akadályozzák (postrenalis, "vese utáni" veseelégtelenség). Ezeket a kórállapotokat összefoglalóan nevezik "obstruktív uropathia"-nak (elzáródásos vizeletrendellenességnek) is.
A vizelet útját akadályozó elzáródás a vesemedencétől a húgycsőig bárhol előfordulhat. Így okozhat akut veseelégtelenséget a húgyvezetőbe ékelődött vesekő, a húgyvezető tumora, a húgyhólyag daganata, a húgyhólyag ürülési zavarai, a prosztata megnagyobbodása vagy daganata, egyes szűkületet okozó fejlődési rendellenességek, illetve a húgyutakat kívülről leszorító elváltozások (méh-, végbél daganata, megnagyobbodott nyirokcsomók).
| Vizelési napló |
| A napló segítségével orvosát olyan információkhoz juttatja, mely közelebb visz a tünetek okához és így a megfelelő kezelés kiválasztásához. A vizelési napló letöltése |
Az akut veseelégtelenség kivizsgálása
Az akut veseelégtelenség diagnózisának felállításához vér- és vizeletvizsgálatok szükségesek. A vérben mérik a vese által kiválasztott salakanyagok (urea, kreatinin), az ionok (nátrium-, kálium-, klorid-ionok) szintjét. A vizeletvizsgálat során a fehérje, nátrium és urea szintjének meghatározása, az ozmolalitás és a fajsúly mérése és időbeli változásuk követése a cél.
Az akut veseelégtelenség diagnózisának felállítása után következnek a kiváltó ok felderítésére irányuló vizsgálatok. Képalkotó, ultrahang, CT. A veseverőér elzáródásának gyanúja esetén a pontos diagnózis felállításához az ér keringését ábrázoló Doppler-ultrahangvizsgálat szükséges.
A veseeredetű akut veseelégtelenség gyanúja esetén végzett hasi ultrahang vizsgálat alkalmával általában megnagyobbodott veséket írnak le. A diagnózishoz részletesebb vérvizsgálat, néhány esetben a veseszövetből történő mintavétel is szükséges lehet.
A postrenalis akut veseelégtelenség kivizsgálása az urológus feladata. Ebben az esetben hasi ultrahang vizsgálatot követően pontosabb információt ad az MRI vizsgálat, valamint a húgyvezeték-tükrözés (ureteroscopia) és a húgyhólyag tükrözése (cystoscopia).
| Az albumin és a GFR-értékek szerepe |
| A vizeletben lévő egyik fehérje, az albumin, főleg a mikroalbumin jól előre jelzi a vesekárosodás kialakulását. A vese szűrőkészségét mutató glomeruláris filtrációs ráta (GFR) csökkenése gyorsan jelzi a kockázatot. Az akut veseelégtelenség kialakulásának megelőzéséhez érdemes nyomon követni mind a GFR-t, mind a vizelet albumintartalmát. |
Az akut veseelégtelenség kezelése
Az akut veseelégtelenség kezelése egyrészt a hirtelen keletkezett, életveszélyes állapot elhárításából, másrészt a veseelégtelenséget kiváltó ok kezeléséből áll.
A tüneti kezelés során igyekeznek a veseműködést megindítani vízhajtók adásával, valamint az ion- és folyadékháztartást rendezni (amennyiben szükséges, infúziók adásával). Fontos a kiegyensúlyozott folyadékbevitel, valamint a megfelelően kalóriadús, ám fehérjeszegény táplálkozás.
Vesepótló kezelés (művesekezelés, más néven dialízis) bevezetése feltétlenül indokolt, ha a vérben mért salakanyagok szintje egy bizonyos értéket meghalad, valamint ha a beteg anuriás. Indokolt lehet a művesekezelés akkor is, ha a szokványos kezelés mellett nincs megfelelő mértékű javulás, nagy a szövődmények kialakulásának veszélye, illetve amennyiben a veseelégtelenség tüneti súlyosbodnak.
Az oki kezelés az akut veseelégtelenséget kiváltó tényező meggyógyítását célozza:
- Prerenalis akut veseelégtelenség esetén elsődleges az elveszített folyadék, illetve vér pótlása infúzióval, vérkészítményekkel, valamint a további vér-, illetve folyadékveszteség megakadályozása. A vese verőerének elzáródása esetén ér megnyitása a kezelés célja (vérrög feloldása, ballonos értágítás).
- Renalis akut veseelégtelenség esetén a vesebetegség gyógyulásával a vese működése is helyreáll. Toxikus eredet esetén a feltételezetten károsodást okozó gyógyszer további bevitelének felfüggesztése szükséges.
- Postrenalis akut veseelégtelenség kezelése során a vizelet elfolyását akadályozó tényező megszüntetése szükséges.
A művesekezelésről bővebben |
| A művesekezelés, vagy dialízis olyan külső beavatkozás, mely a hiányzó vesefunkciót pótolja. Három formája van: haemodialízis, haemofiltráció és hashártyán keresztüli peritoneális dialízis. A hashártyán keresztül történő művesekezelést akut veseelégtelenségben nem alkalmazzák. A haemodialízis és a haemofiltráció lényegileg hasonló eljárások. A testből (leggyakrabban az alkar egyik vénájából) a vért egy speciális készülékbe vezetik, mely kiszűri a vérplazmából a salakanyagokat, így helyettesítve a veseműködést. Az ilyen módon megtisztított vért juttatják vissza a páciens érpályájába. |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
