Vesebetegségek
Mindent a témáról
|
További tartalmak
Minden rovat és szolgáltatás
|
Az akut veseelégtelenség (insufficientia renis acuta) a vese vizeletkiválasztó funkciójának hirtelen bekövetkező csökkenése, illetve súlyos esetben megszűnése.
Az akut veseelégtelenség okai eltérőek, az általános tünetek azonban hasonlóak. Ezeket a vizeletkiválasztás csökkenése miatt a vérben felhalmozódó anyagok okozzák. Lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el.
A téma cikkei |
10/1 Mit mutat a laboreredmény? - Vesefunkció 10/2 Kik hajlamosak veseelégtelenség kialakulására? 10/3 Gyógyszerek által okozott vesekárosodás 10/4 Az akut veseelégtelenség 10/5 Krónikus veseelégtelenség 10/6 A dialízis formái 10/7 A veseátültetés 10/8 Veseelégtelenség - Milyen betegségekre hajlamosít? 10/9 Gyógyszerszedés vesebetegség esetén 10/10 Diéta krónikus veseelégtelenség esetén |
1. stádium: a károsodás szakasza. Ekkor még a kiváltó ok tünetei uralják a képet, a vese károsodása még nem észlelhető.
2. stádium: a csökkent vizeletképzés szakasza. A 24 óra alatt képződött vizelet mennyisége alapján oliguria illetve anuria állapotot különböztetünk meg. Oliguriáról beszélünk, ha az így mért vizelet mennyisége kevesebb, mint 500 ml. Anuria pedig akkor áll fenn, ha a 24 órás vizeletmennyiség kisebb, mint 100 ml.
Ebben a stádiumban a beteg végtagjai és arca puffadtak, vizenyősek (ödema). Hányinger, hányás, aluszékonyság, olykor izgatottság észlelhető. Magas vérnyomás (hypertonia), akut szívelégtelenség és tüdőödéma, illetve agyödéma alakulhat ki a szervezetben visszamaradt víz miatt.
Szövődményként gyakran alakul ki gyomor-, illetve nyombélfekély (ulcus ventriculi/duodeni), hashártyagyulladás (peritonitis), szívburokgyulladás (pericarditis), vérszegénység (anaemia). A védekezőképesség csökkenése miatt tüdőgyulladá (pneumonia), súlyosabb esetben akár vérmérgezés (sepsis) is kialakulhat.
3. stádium: az úgynevezett polyurias szakasz, a gyógyulás kezdete. Ebben a stádiumban a vizeletkiválasztás megindul, de még nem tökéletes. Nagy mennyiségű vizelet képződik, de a salakanyagok kiválasztása ehhez képest elmaradt. A nagy mennyiségű vizelet kiválasztása miatt a szervezetben folyadékhiány alakul ki. Ezért ilyenkor fokozott a kiszáradás, egyes szívritmuszavarok, a vérrögösödés (trombózis), valamint a vérrögképződés szövődményeként tüdőembólia kialakulásának kockázata.
4. stádium: a teljes gyógyulás. A normális veseműködés visszaállásának fázisa.
Az akut veseelégtelenség kialakulásához vezető okokat három fő csoportba sorolhatjuk.
1. Vese előtti okok. Az első csoportba olyan állapotok tartoznak, amikor hirtelen csökken a vese vérátáramlása (praerenalis, azaz "vese előtti" veseelégtelenség). Emiatt zavart szenved a vesét alkotó sejtek tápanyag-, valamint oxigénellátása és a veseműködés zavara alakul ki. Így okozhat veseelégtelenséget a nagy mennyiségű vérveszteség, a nagy testfelületet érintő mély égési sérülés, a nagymértékű hasmenés vagy hányás során elveszített jelentős mennyiségű folyadék. Ide tartoznak azok a kórképek is, melyek során a vese vérátáramlása hirtelen lecsökken (például a vese verőerének trombózisa - arteria renalis thrombosis).
Toxikus vesekárosodás |
A gyulladást okozó toxikus anyagok többsége valamilyen gyógyszer: ún. nem-szteroid gyulladáscsökkentő készítmények, egyes antibiotikumok és vízhajtók, valamint a daganatos betegségek gyógyításában használt egyes kemoterápiás szerek. Krónikus veseelégtelenségben szenvedő egyénekben ritkán okozhatnak akut veseelégtelenséget egyes röntgenvizsgálatok alkalmával adott kontrasztanyagok is. Toxikus akut veseelégtelenséget okozhatnak a nagyfokú izomszétesés során az izomból felszabaduló alkotóelemek is. Leggyakrabban trauma (crush szindróma) vagy túlzott fizikai aktivitás kapcsán, kábítószer élvezőkben, valamint egyes vérzsír-csökkentő gyógyszereket (statinok) szedő betegekben látunk ilyet. Hasonló mechanizmussal okozhat akut veseelégtelenséget a vörösvértestek károsodása is (haemolysis). |
2. A vese károsodása. A második csoportba olyan okok tartoznak, melyek direkt a vese szövetének károsításával okoznak zavart a vese működésében (renalis veseelégtelenség). Ilyen kórokok a vese gyulladásos megbetegedései, illetve egyes toxikus behatások. A gyulladás érintheti a vérből történő szűrlet (elsődleges vizelet) képzéséért felelős kapilláriskacsokat, úgynevezett glomerulonephritist okozva. A gyulladás kialakulhat a vese szövetközti állományában is. Kialakulásához egyes vírusfertőzések (például Hanta-vírus fertőzés), valamint különböző toxikus behatások vezethetnek.
3. Vese utáni okok. Az akut veseelégtelenséghez vezető okok közül a harmadik csoportba olyan állapotok tartoznak, melyek a vese által képzett vizelet további elvezetését akadályozzák (postrenalis, "vese utáni" veseelégtelenség). Ezeket a kórállapotokat összefoglalóan nevezik "obstruktív uropathia"-nak (elzáródásos vizeletrendellenességnek) is.
A vizelet útját akadályozó elzáródás a vesemedencétől a húgycsőig bárhol előfordulhat. Így okozhat akut veseelégtelenséget a húgyvezetőbe ékelődött vesekő, a húgyvezető tumora, a húgyhólyag daganata, a húgyhólyag ürülési zavarai, a prosztata megnagyobbodása vagy daganata, egyes szűkületet okozó fejlődési rendellenességek, illetve a húgyutakat kívülről leszorító elváltozások (méh-, végbél daganata, megnagyobbodott nyirokcsomók).
Vizelési napló |
A napló segítségével orvosát olyan információkhoz juttatja, mely közelebb visz a tünetek okához, és így a megfelelő kezelés kiválasztásához. A vizelési napló letöltése |
Az akut veseelégtelenség diagnózisának felállításához vér- és vizeletvizsgálatok szükségesek. A vérben mérik a vese által kiválasztott salakanyagok (urea, kreatinin), az ionok (nátrium-, kálium-, klorid-ionok) szintjét. A vizeletvizsgálat során a fehérje, nátrium és urea szintjének meghatározása, az ozmolalitás és a fajsúly mérése és időbeli változásuk követése a cél.
Az akut veseelégtelenség diagnózisának felállítása után következnek a kiváltó ok felderítésére irányuló vizsgálatok. A veseverőér elzáródásának gyanúja esetén a pontos diagnózis felállításához az ér keringését ábrázoló Color-Doppler-ultrahangvizsgálat szükséges.
A vese eredetű akut veseelégtelenség gyanúja esetén végzett hasi ultrahang vizsgálat alkalmával általában megnagyobbodott veséket írnak le. A diagnózishoz részletesebb vérvizsgálat, néhány esetben a veseszövetből történő mintavétel is szükséges lehetnek.
A postrenalis akut veseelégtelenség kivizsgálása az urológus feladata. Ebben az esetben hasi ultrahang vizsgálatot követően pontosabb információt ad az MRI vizsgálat, valamint a húgyvezeték-tükrözés (ureteroscopia) és a húgyhólyag tükrözése (cystoscopia).
Az akut veseelégtelenség kezelése egyrészt a hirtelen keletkezett, életveszélyes állapot elhárításából, másrészt a veseelégtelenséget kiváltó ok kezeléséből áll. A tüneti kezelés során igyekszenek a veseműködést megindítani vízhajtók adásával, valamint az ion-, és folyadékháztartást rendezni (amennyiben szükséges, infúziók adásával). Fontos a kiegyensúlyozott folyadékbevitel, valamint a megfelelően kalóriadús, ám fehérjeszegény táplálkozás.
A művesekezelés |
A művesekezelés olyan külső beavatkozás, mely a hiányzó vesefunkciót pótolja. Három formája van: haemodialízis, haemofiltráció és hashártyán keresztüli dialízis. A hashártyán keresztül történő művesekezelést akut veseelégtelenségben nem alkalmazzák. A haemodialízis és a haemofiltráció lényegileg hasonló eljárások. A testből (leggyakrabban az alkar egyik vénájából) a vért egy speciális készülékbe vezetik, mely kiszűri a vérplazmából a salakanyagokat, így helyettesítve a veseműködést. Az ilyen módon megtisztított vért juttatják vissza a páciens érpályájába. |
Vesepótló kezelés (művesekezelés, vagy dialízis) bevezetése feltétlenül indokolt, ha a vérben mért salakanyagok szintje egy bizonyos értéket meghalad, valamint ha beteg anuriás. Indokolt lehet a művesekezelés akkor is, ha a szokványos kezelés mellett nincs megfelelő mértékű javulás, nagy a szövődmények kialakulásának veszélye, illetve amennyiben a veseelégtelenség tüneti súlyosbodnak.
Az oki kezelés az akut veseelégtelenséget kiváltó tényező meggyógyítását célozza.
Prerenalis akut veseelégtelenség esetén elsődleges az elveszített folyadék-, illetve vér pótlása infúzióval, vérkészítményekkel, valamint a további vér-, illetve folyadékveszteség megakadályozása. A vese verőerének elzáródása esetén ér megnyitása a kezelés célja (vérrög feloldása, ballonos értágítás).
Renalis akut veseelégtelenség esetén a vesebetegség gyógyulásával a vese működése is helyreáll. Toxikus eredet esetén a feltételezett gyógyszer további bevitelének felfüggesztése szükséges.
Postrenalis akut veseelégtelenség kezelése során a vizelet elfolyását akadályozó tényező megszűntetése szükséges.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
A tenziós fejfájás
Dr. Zsuga JuditA munkavégző képességre és az életminőségre jelentős befolyással bír.
Nem lát élesen?
Dr. Árvay AnitaUnja már a szemüveget és a kontaktlencsét? Megoldás lehet a lézeres szemműtét! (x)
Milyen egyéb betegségekkel kell számolniuk a veseelégtelenségben szenvedőknek?
A veseelégtelenség nemcsak egyszerűen a vizeletkiválasztás zavarát jelenti, hanem számolni kell egyéb következményekkel is.
Kik hajlamosak veseelégtelenség kialakulására?
A veseelégtelenség heveny (akut) és idült (krónikus) formákban alakulhat ki. Akut veseelégtelenség leginkább súlyos betegségek vagy állapotok miatt alakul ki, ez a kiváltó ok megszűnésével rendeződhet, ellenkező esetben tartós veseelégtelenséghez vezet.
A hemodialízis menete
A hemodialízis egy testen kívül zajló vértisztítási eljárás, amire a veseelégtelenségben szenvedő betegeknek van szüksége. A beteg vére a testen kívül egy szűrőn keresztül tisztítódik meg, s tér vissza a vérkeringésbe.
Diéta krónikus veseelégtelenség esetén
A krónikus veseelégtelenségben alkalmazott diéta mindig egyénre szabott. Elsősorban a betegség súlyosságától függ, de más krónikus betegségek együttes fennállása is befolyásolja.
Március 14-én ismét Vese Világnapja
A Vese Világnapja alakalmából szervezett rendezvényeken a szakemberek országszerte igyekeznek felhívni az emberek figyelmét az akut veseelégtelenségre és a betegség megelőzésének lehetőségeire.
Vesepótló kezelésen, szervátültetés előtt - Interjú Darrennel
Sokat fájt a feje, és egyre többször látott homályosan. Szemorvoshoz ment, aki azonnal kórházba küldte. Ott a többféle sportot űző, egészségesen élő fiatalembert azzal szembesítették, nagybeteg: veséje alig működik. Az angliai Bedfordshire-i Egyetem sport és fittnes szakán a diplomázás előtt álló 20 éves ír Darren J. Cawley - alig két héttel később - dialízisre került.
Légzőszervi betegségek
|
|
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!