A vérszegénység (anaemia) tünetei

A vérszegénység, melyet leggyakrabban vashiányos állapot előz meg, lassan, lappangva alakul ki, és nem okoz nagyon súlyos tüneteket, okai és következményei viszont lehetnek súlyosak. Vannak megbízható jelek, melyek alapján felmerülhet a vérszegénység gyanúja.

Természetesen kialakulhat akutan is, elsősorban jelentős mennyiségű vér vesztése esetén. Ilyenkor a sokk tünetei, eső vérnyomás és szapora pulzus, amik dominálnak.

A vér oxigénszállító sejtje a vörösvérsejt. Az oxigén megkötéséért tulajdonképpen a sejt felszínén elhelyezkedő fehérje, a hemoglobin a felelős. Ha a vörösvértestek vagy a hemoglobin száma egy bizonyos határ alá csökken, vérszegénységről, más néven anaemiáról (anémia) beszélünk.

Milyen tünetek esetén gondoljunk vérszegénységre?

Leggyakrabban vashiányból alakul ki a vérszegénység, amely lassan fejlődik ki, és nem okoz súlyos tüneteket, így nehezen veszi észre önmagán a beteg. A tünetek súlyossága és típusa függ a vérszegénység kialakulásának sebességétől, okától és a beteg életkorától. Idősebb emberek esetén a különböző szervek oxigénhiánya hamarabb okoz működési zavarokat, akár az agy vagy a szív vérellátási zavarát is.

A vashiány és a vérszegénység leggyakoribb tünete a bőr, illetve a kötőhártya halványsága, sápadtsága. Az anaemia klasszikus tünetei közé tartozik még a beteg fáradékonysága, fázékonysága, gyengesége, csökkent teljesítőképessége, ingerlékenysége. A koncentrálóképesség általában romlik, álmatlanság, fülzúgás, látási zavarok, szédülés, fejfájás, ájulásérzés jelentkezhetnek.

Gyakran fájdalmasan berepedezik a szájzug, nehezen gyógyuló seb alakul ki. A törékeny, lapos köröm, hajhullás, száraz, viszkető bőr, a nyelv égő érzése, a nyelés közben jelentkező fájdalom elsősorban a vashiányos formára jellemző.

Ugyan nem csak vérszegénységben fordulhatnak elő a tápcsatornát érintő panaszok, azonban egyéb gyanújelek esetén jelenlétük megerősítheti a diagnózist: ilyen tünetek például az étvágytalanság és a hányinger.

A fent említett tünetek mindegyike számos más betegség jele is lehet, emiatt a panaszokat együttesen kell értékelni, és gyanú esetén orvoshoz kell fordulni.

A vérszegénység okai

A fejlett országokban a kórházba kerülő betegek 20-40 százaléka, a fejlődő országokban a lakosság többsége anémiás. A betegség létrejöhet a vörösvértestek csökkent képződése vagy fokozott pusztulása, megrövidült élettartama, valamint vérvesztés miatt.

A csökkent képződés lehetséges okai közül leggyakrabban a vashiányos forma fordul elő, de ok lehet még B₁₂-vitamin- vagy folsavhiány is. Csökkent képződéssel kell még számolni vesebetegek, májbetegek, szívinfarktuson átesettek, daganatos betegségben, csontvelő betegségeiben szenvedők esetében is, valamint nagyobb műtétek utáni időszakokban. Ilyenkor mindig figyeljen a vérszegénység fenti tüneteire!

Igen súlyos, életveszélyes forma az úgynevezett aplasztikus anaemia, ami azt jelenti, hogy a csontvelő olyan mértékben betegszik meg, hogy képtelen megfelelő mennyiségű vörösvértest és más sejtek képzésére. Ezt a súlyos csontvelő-károsodást kiválthatják bizonyos gyógyszerek, mérgező anyagok, vírusfertőzés, az esetek 70 százalékában azonban a kiváltó ok nem tisztázható.

A fokozott vörösvérsejt-lebontás létrejöhet valamely sejtkárosító gyógyszer (penicillin), fertőzés (malária) vagy anyagcserezavar (alkoholos májkárosodás) által, valamint ok lehet még örökletes sejtmembránbetegség is. Továbbá károsíthatja a sejteket a mesterséges, beültetett szívbillentyű működése is.

A vérszegénység speciális és örökletes formái jönnek létre, ha az oxigénszállító molekula, a hemoglobin mennyisége vagy minősége nem megfelelő. Ilyen speciális forma például a sarlósejtes vérszegénység.

Vérvesztés eredményeként is létrejöhet anaemia, de természetesen ebben az esetben nem nagyfokú vérzésről van szó, hanem kis mennyiségű, de folyamatosan jelentkező, rejtett vérvesztésről, amit a beteg nem is feltétlenül vesz észre. A vérzés származhat gyomorfekélyből, aranyeres csomóból, daganatos szövetből. Felszívódási zavar, pl. lisztérzékenység, akár laktózintolerancia is járhat vérszegénységgel. Nők esetében különösen gyakori a vérszegénység, amennyiben rendszeresen erős és hosszan tartó a menstruációs vérzés. A vérvesztést okozhatják gyógyszerek is: Aspirin, Syncumar, egyéb alvadásgátlók, és szteroidtartalmú gyulladásgátlók mellékhatásaként is kialakulhat rejtett vérzés; a vérzékeny betegek (hemophiliások) pedig szinte kivétel nélkül anaemiásak is.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária, általános orvos
Aktualizált: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus