• Diagnosztikai módszerek: a CT-vizsgálat

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária, Dr. Reinhardt István, Dr. Laki András

        A CT (komputertomográfia) röntgensugárzáson alapuló módszer, melynek során az emberi szervezet vizsgált tájékáról a test hossztengelyére merőleges képszeletek készülnek.

        A vizsgálat lényege, hogy a berendezésben egy, a test körül gyorsan forgó röntgencsőből kilépő sugárzás elnyelődésének mértékét a körben lévő detektorok megmérik, az adatokat egy beépített számítógép összegzi, és egy keresztmetszeti képet hoz létre. Ezt a műveletet egymás utáni magasságokban megismételve az eredmény a test adott területét megmutató keresztmetszetek sora lesz. A modern sokszeletes (multidetektoros) CT-berendezések a cső egyszeri körülfordulása alatt nagyobb térfogatban végeznek egyszerre mérést, így a vizsgálat igen rövid idő alatt elkészülhet és pontos ábrázolást adó vékony képszeletek készíthetők.

        Számos kóros folyamat (pl. vérzés, daganat, gyulladásos folyamatok stb.) következtében megváltozik az adott terület sugárelnyelő képessége, és ez a CT-vel pontosan lokalizálható, míg a hagyományos röntgentechnikával az összevetülések miatt korlátozott a képalkotás. A vizsgálat során gyakran szükség van kontrasztanyag alkalmazására is, melyet a kar egy vénáján keresztül juttatnak be az érrendszerbe. A kontrasztanyagos vizsgálatokról a Kontrasztanyagos CT-vizsgálat című cikkünkben olvashat bővebben.

        Hirdetés

        Hol használják a CT-t?

        A CT az MR elterjedése előtt  a gerinc és az agykoponya vizsgálatában elengedhetetlen volt, ugyanis segítségével  a központi idegrendszer közvetlenül vizsgálható. Tumorok, érrendellenességek – aneurizma, azaz kóros értágulatok −, infarktusok (agyállomány-elhalás, lágyulás), gyulladások, vérzések, az agyödéma sok esetben jól ábrázolódnak. Az MR pontossága, haszna azonban meghaladja a CT-jét, de sürgősségi esetekben, pl. akut agyi események (stroke), vérzés gyanúja vagy koponyatrauma esetén ma is a CT az elsődleges. A koponya CT-felvétele jól használható úgynevezett sztereotaxiás (koordináták alapján vezérelt) sebészeti beavatkozások pontos, háromdimenziós megtervezéséhez.

        mellkas CT-vizsgálatára akkor kerül sor, ha a röntgenfelvételen valamilyen elváltozás volt látható, vagy akkor is, ha gyanús tünetek mellett a mellkas röntgenfelvétele negatív. Ezzel a vizsgálattal ugyanis jobban ábrázolódik a tüdő szerkezete és a mellkasi lágyrészek (nyirokcsomók) állapota is jobban megítélhető. A tüdőembólia diagnosztizálására vékonyszeletes kontrasztanyagos CT-vizsgálat (pulmonalis CT-angiográfia) alkalmas.

        Hasi és kismedencei CT-vizsgálatra akkor van szükség, ha a hasi ultrahang és a laboreredmények alapján vagy más okból azt a kezelőorvos indokoltnak találja. CT-vel gyakorlatilag minden hasi szerv vizsgálható (a máj, a lép, a vesék, a mellékvesék, a hasnyálmirigy és megnagyobbodott nyirokcsomók). A CT a gyomor-bélrendszer egyes betegségeinek vizsgálatára is alkalmas, ehhez bizonyos esetekben speciális vizsgálati körülmények szükségesek. Így a vastagbél célzott vizsgálatát levegőfeltöltés után végzik, ez a virtuális kolonoszkópia. A kismedencében húgyhólyag és a belső nemi szervek, valamint környezetük vizsgálatára kerül sor, de ennek pontossága sokszor nem éri el az MR-ét.

        A CT-vel végzett érfestéses vizsgálat (CT-angiográfia) kiválóan alkalmazható az aorta (főverőér) és más artériák vizsgálatára, értágulat vagy -szűkületek, -elzáródások, továbbá  – elsősorban mellkasi és hasi – vénák trombózisának gyanúja esetén.

        A végtagokon elsősorban az ízületek környékén lévő bonyolultabb törések pontos feltérképezésében nyújt segítséget.

        Súlyos baleseteket szenvedettek (polytraumatizáltak) teljes test CT-vizsgálata számos sérülés gyors, egyidejű felderítését teszi lehetővé.

        Hogyan zajlik a CT-vizsgálat?

        A vizsgálat előtt a beteg pontos tájékoztatást kap arról, milyen előkészületek szükségesek, például intravénás kontrasztanyagos vizsgálatok előtt 3-4 órával nem szabad enni, víz azonban fogyasztható. Hasi CT-vizsgálatok előtt gyakran adnak szájon át kontrasztanyagos folyadékot.

        Maga a vizsgálat a röntgenfelvételhez hasonlóan teljesen fájdalommentes. A vizsgálat időtartama alatt a betegnek mozdulatlanul kell feküdnie, ami általában nem tart tovább néhány, illetve 10-15 percnél. A páciens egy keskeny, műanyag ágyhoz hasonló vizsgálóasztalra fekszik, mely folyamatosan mozgatja a beteget a röntgencsövet tartó vaskos gyűrű alakú részegységben, miközben a berendezés számítógép által vezérelve az egyes harántsíkokban felvételeket készít a testről.

        A CT hátránya, hogy sugárterheléssel jár, ezért terhesség alatt nem, vagy csak  kivételesen, igen indokolt esetben végezhető. Gyermekek és fiatalok esetén is fokozottan kell gondolni a sugárterhelésre, így helyette más vizsgálatokat célszerű végezni, ha lehetséges. A sugárterhelés csökkentése érdekében már többféle vizsgálat is célirányos, alacsony dózisú technikával végezhető. Kontrasztanyag adása esetén fennáll a kontrasztanyag-túlérzékenység (allergia), illetve egyéb mellékhatások veszélye.

        Kisgyemekek vizsgálata leginkább altatásban történhet.

        A vizsgálat a berendezések és a kontrasztanyagok magas ára miatt költséges.

        Orvos válaszol CT kolonoszkópia: mekkora a sugárterhelés?

        Diagnosztikai módszerek

        Angiográfia

        CT (computertomográfia)

        Endoszkópos vizsgálatok

        ERCP

        Gyomortükrözés

        Hysteroszalpingográfia, hysteroscopia

        Kiválasztásos urográfia

        Kontrasztanyagos koponya CT

        MR (mágneses rezonancia)

        PET

        Röntgenvizsgálat

        SPECT

        Ultrahang vizsgálat

        Vastagbéltükrözés

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária, általános orvos, általános orvos, Dr. Reinhardt István
        Aktualizálta: Dr. Laki András, radiológus

        Módosítva: 2010.06.06 23:10, Megjelenés: 2010.06.06 23:10
      • Cikkajánló

        Visszérteszt nőknek

        Visszérteszt nőknek

        WEBBeteg

        Töltse ki Ön is tesztünket, majd olvassa el a hozzá tartozó értékelést!

        Gyakran fáradt?

        Gyakran fáradt?

        B. M., szakfordító

        A fáradtság legtermészetesebb oka az alváshiány, ám hátte- rében betegségek is állhatnak.

        Hgb - Mi okozhatja a normál tartománytól való eltérését?

        A Hgb (haemoglobin) a vörösvértestek alkotóeleme, egy olyan vastartalmú fehérjemolekula, mely az oxigén megkötéséért és annak szállításáért felelős a keringő vérben. A vörösvértestek az oxigént a tüdőben veszik fel és a szövetekhez szállítják, helyette a sejtektől a szén-dioxidot a tüdőbe transzportálják.

        Koleszterin: összkoleszterin, HDL, LDL

        A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható vegyület. Kisebb részét táplálékkal vesszük magunkhoz, a másik, nagyobb hányada a májban képződik (szintetizálódik). Részt vesz a sejtmembránok felépítésében, az epesavak egyik alkotója, számtalan hormon előállításának kiindulási anyaga, szerepe nélkülözhetetlen az emberi szervezetben.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.