• A tüdőembólia és tünetei

        WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász

        A tüdőembólia gyakori tüdőbetegség, melyet az esetek csak közel egyharmadában sikerül időben diagnosztizálni. Hátterében leggyakrabban a mélyvénás trombózis áll. A vénás rendszerben elszabadult trombus (alvadt vér vagy ritkábban zsír, levegő, idegen szövet) a véráramlattal a tüdőartériába jutva annak hirtelen elzáródását okozza.

        Tüdőembóliára fokozottan hajlamosak

         

        • akiknek trombózisa van,

        • akik a közelmúltban műtéten estek át,

        • akik sokáig mozdulatlanul fekszenek,

        • akik daganatos betegségben szenvednek,

        • akik nőihormon-tartalmú gyógyszert (pl. fogamzásgátló tablettát) szednek,

        • akik dohányoznak,

        • akiknek a családjában már fordult elő trombózis vagy embólia.

        A tüdőembóliát leggyakrabban az érrendszer más részén felszakadt vérrög (trombus) okozza, amely a vérárammal a tüdőbe jutva érelzáródást okoz. A tünetek és a tüdőembólia súlyossági fokozata mindig attól függ, hogy milyen keresztmetszetű tüdőartéria záródik el, így a beteg által tapasztalt tünetek igen tág határok között mozoghatnak. Amennyiben nagyobb ér záródik el, úgy a tüdő jelentős része vérellátás nélkül marad, így a tüdőembólia súlyos panaszokkal járó, halálos kimenetelű is lehet. Amennyiben kisebb trombus kerül a tüdő ereibe és egy kisebb ér záródik el, a panaszok is enyhék, sokan nem is ismerik fel és nem fordulnak vele orvoshoz.

        A tüdőembólia tünetei

        Ha a főtörzs artériában áll meg a trombus, a tünetek hirtelen kezdődnek és elég masszívak. A klinikai tünetek: erős mellkasi fájdalom, köhögés gyakran véres köpettel, nehézlégzés, szapora légzés, szapora szívverés, légszomj, zihálás, lábduzzanat, verejtékezés, hidegrázás, halálfélelem, ájulás. Ha mindkét főtörzs artéria egyszerre záródik el, az azonnali halálhoz vezet. A tüdőembólia magas halálozási aránnyal járó, katasztrofális állapot, gyanúja esetén a beteg azonnal mentővel kórházba szállítandó.

        Ha a lezárt tüdőér közepes átmérőjű, helyi szúró fájdalom, nehézlégzés, köhögés, véres köpet jelentkezik. A panaszok jellemzően nem egyszerre lépnek fel, láz akár napok múlva is kialakulhat.

        Hirdetés

        Ha a kiságakat zárja el a trombus, akkor mikroembolizációról beszélünk. Ez kialakulhat akár többször is, ismételten, több apró eret érintve egymás után. A tünetek ebben az esetben nem lesznek annyira jellegzetesek, de bizonytalan és hosszan tartó tompa mellkasi fájdalom, heves szívverés, fulladásos panasz, száraz köhögés, szédüléses roham, vagy pedig ismeretlen eredetű láz esetén gondolni kell rá. Ebben az esetben is jellemző, hogy a tünetek nem egyszerre jelentkeznek, a láz akár napokkal később alakul ki.

        Tüdőembólia vagy szívinfarktus?

        A tüdőembólia tünetei nagyon hasonlítanak a szívroham jeleire: hirtelen és megmagyarázhatatlan eredetű légszomj, mellkasi fájdalom és véres-nyálkás köpet. Ezen felül jelentkezhet zihálás, lábduzzanat, fokozott izzadás, szapora pulzus és ájulás is. A tüdőembólia gyakran igen hirtelen jelentkezik és ezért fontos a gyors orvosi ellátás. Akár szívinfarktus, akár tüdőembólia okozza a panaszokat, ne habozzunk segítséget kérni, ha a fenti tünetek valamelyikét tapasztaljuk.

        Mivel a tüdő két keringéssel is rendelkezik, a szövetelhalással járó elzáródás (tüdőinfaktus) és a halálos kimenetelű embólia ritkább.

        Bővebben A mélyvénás trombózis tünetei és okai

        A tüdőembólia kivizsgálása

        A klinikai kép és a beteg panaszai alapján egyes esetekben könnyen fel is állítható a diagnózis. Sokszor nem ilyen egyszerű a helyzet, de ha a panaszok alapján tüdőembóliára gondolunk, fontos a pontos diagnosztizálás (az elzáródás helyének megtalálása), illetve az embóliaforrás keresése. Az utóbbi kettőre azért van szükség, hogy a még súlyosabb szövődményeket megelőzzük, ugyanis a trombus felszakadása és újabb elzáródások kialakulása is lehetséges.

        Kivizsgálás során laboratóriumi vizsgálatokra (vérvizsgálat) és képalkotó eljárásokra lehet szükség.

        A laborértékek között a D-dimer (véralvadék hasítási termék) emelkedése utalhat mélyvénás trombózisra, tüdőembóliára is, de azonban a normális értéke sem zárja ki ezeket a betegségeket. A vérgáz legtöbbször az oxigénhiányt mutatja.

        Az EKG elkészítésével a tüneteiben gyakran hasonló szívinfarktust lehet kizárni.

        A tüdő ereinek a vizsgálatára a CT angiográfia alkalmas, ennek a képalkotó eljárásnak a segítségével lehetséges az elzárt érszakasz felderítése.

        Az embóliaforrás keresésére a mélyvénás színes Doppler vizsgálatot használjuk, ennek segítségével lehet meghatározni a trombus kiindulási pontját.

        Angol nyelvű videó - A videó lejátszásához kattintson a képre!

        Gyakori kérdések az embóliáról

        "Ön szerint, ha császárral szülök, mennyi az esélye, hogy kapjak még egy embóliát?"
        Dr. Pétervári László szülész-nőgyógyász válasza az Orvos válaszol rovatban

        "Ki kaphat tüdőembóliát? Lehet ezt örökölni? Állhat valami előzmény a hátterében?"
        Dr. Hangonyi Csilla tüdőgyógyász, allergológus válasza az Orvos válaszol rovatban

        A tüdőembólia kezelése

        Mindig fontos a már kialakult embólia kezelése mellett az ismételt embólia megelőzése is.

        Ha a tünetek alapján tüdőembóliára gondolunk, a beteget óvatosan, kevés mozgatással, fél ülő helyzetben kórházba kell szállítani. Izommunka hatására az embóliaforrásként szereplő, laza vérrögből ugyanis újabb darab szakadhat le, ami az érpálya egyéb helyein is elzáródást, újabb tüdőembóliát okozhat. Fontos a beteg nyugtatása, a megfelelő oxigénellátás és a fájdalomcsillapítás.

        A kórházi osztályon ezek folytatása mellett a véralvadásgátló (heparin) adása az elsődleges kezelési módszer. A vér "hígításával" kezdetben az elzárt tüdőartéria véráramlásának életmentő helyreállítása a cél, hosszú távon pedig a potenciálisan halálos kimenetelű újbóli elzáródás megelőzésére irányul a kezelés. Közvetlenül az akut eseményt követően nagy az újbóli embólia kialakulásának veszélye a szervezet véralvadási rendszerének működési zavara miatt.

        Fekvésre rövid ideig van szükség, a kezelés megkezdése után előnyös hatású a fokozatosan egyre több mozgás.

        Kezelés hosszabb távon

        A heparin adását követően kb. 1 hét után át lehet térni a tablettás vérhígító készítmény alkalmazására, amelyet még legalább 6 hónapig kell alkalmazni, és azután is csak fokozatosan lehet elhagyni. A kezelés alatt rendszeresen kell ellenőrizni a terápia hatékonyságát (a vér "sűrűségét") jelző laborértéket, az INR értéket. Amennyiben a vér nem elég híg, vagy túlságosan híg, kezelőorvosa módosíthat a véralvadásgátló gyógyszer adagján.

        A tüdőembólia kórjóslatát illetve az újbóli előfordulását a tüdőembólia súlyossági fokozata, a diagnózis és a kezelés megkezdésének időpontja, az alapbetegség és a beteg életkora határozza meg. A szakorvos által megfelelően beállított és a beteg által ez alapján alkalmazott vérhígító kezelés a kiújulás veszélyét akár 80-90%-kal csökkentheti.

        Hogyan előzze meg a betegséget?

        A tüdőembólia megelőzésének egyik alapja a vénás pangás csökkentése, annak érdekében, hogy a tüdőembóliát megelőző mélyvénás trombózis kialakulásának esélyét csökkentsük. Ez több módon is elősegíthető.

        Visszér esetén segíthet a gumiharisnya, kompressziós harisnya, amely a kitágult ereknél gátolja a keringés lelassulását.

        Nagyon fontos keringésjavító módszer a mozgás. A hosszú ideig tartó ülés megnöveli a tüdőembólia veszélyét, ezért mindig szánjon időt egy kis mozgásra, sétára, lábak mozgatására. Ez különösen fontos irodai munka közben vagy hosszabb utazások alkalmzával. Ha tartósan ágyban fekvő a beteg, akkor is segít a láb masszírozása, gyakori mozgatása.

        Tipp Így kezdjen neki a mozgásnak trombózis után

        Egyes esetekben fontos a véralvadásgátló alkalmazása a tüdőembólia megelőzésére. Műtétek után, pitvarfibrilláció esetén, tumoros betegeknél gyakran megelőzésképpen bőr alatti injekcióban heparint adnak. Bizonyos alapbetegségek esetén tartósan véralvadásgátló kezelésben kell részesíteni a beteget. Ilyen betegség az antifoszfolipid szindróma, és a thrombophilia (Leiden-mutáció). 

        Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyászForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász

        Módosítva: 2019.03.25 14:33, Megjelenés: 2017.10.11 16:04
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Pollenallergia

        Pollenallergia

        B. M., szakfordító

        Ne higgye, hogy a nátha ártalmatlan! Tünetek, okok és kezelés.

        Az öregedés jelei ellen

        Az öregedés jelei ellen

        WEBBeteg - Szponzorált tartalom

        Enyhíthetőek a bőrrugalmasság elvesztésének látható jelei. 3 lépésben a bőr szépségéért. (x)

        Köhög? Szívbetegség is állhat a hátterében!

        Nem minden köhögést hörghurut (bronchitis, hörgőgyulladás) vagy asztma okoz. A tünet mögött szívbetegségek is állhatnak. Ennek az eshetőségnek differenciáldiagnosztikai szempontból nagyon fontos figyelmet szentelni.

        Az ülőmunka megnöveli a tüdőembólia veszélyét

        Az emberek többsége ülőmunkában dolgozik, melynek bizony megvannak a hátulütői is. A mozgáshiány ugyanis számtalan betegség kialakulásának kockázatát megnöveli, például lényegesen gyakrabban fordul elő 2-es típusú diabétesz, elhízás, magas vérnyomás azok körében, akik szinte egész nap az irodában ülnek.

        Mélyvénás trombózis - diagnózis és kezelés

        A mélyvénás trombózis kezelésének elsődleges célja a vérrög növekedésének megakadályozása, a későbbiekben pedig a trombus ismételt kialakulásának megelőzése. A terápiára gyógyszerek, műtéti megoldások és gyógyászati segédeszközök is rendelkezésre állnak.

        A keringési zavarok okai, rizikófaktorai és típusai

        Keringési zavar alatt az erekben a véráramlás korlátozottságát értjük. Lehet akut vagy krónikus, és a szervezet különböző pontjain léphet fel. Rendkívül gyakran alakul ki az agyban és a szívben, de a karokat és a lábakat is érinthetik keringési zavarok.

        Visszérgyulladás trombózissal (thrombophlebitis)

        A thrombophlebitis akkor alakul ki, amikor egy véna valamilyen okból kifolyólag begyullad és ezt követően a gyulladt érben egy vérrög alakul ki. A visszérgyulladás általában az alsó végtagok betegsége, azonban thrombophlebitis ritkán kialakulhat a kar, illetve a nyak vénáin is.

        Több tízezer életet menthetnek meg az óriás sztentek

        A mélyvénás trombózis miatt több tízezer embernek kell élete végéig gyógyszert szednie, ám egy új sebészeti alternatíva képes visszaadni a betegek régi életét.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA