A tüdőgyulladás és tünetei

A tüdőgyulladás világszinten a gyerekek vezető haláloka, ám a gyerekek, idősek és legyengült emberek mellett lecsaphat az egyébként egészséges fiatal felnőttekre is. A tizedik leggyakoribb halálhoz vezető ok még napjainkban is a tüdőgyulladás.

A tüdő gyulladását (pneumónia) leggyakrabban valamilyen kórokozó váltja ki, ezen belül leggyakrabban vírusos vagy bakteriális eredetű lehet. Ritkábban irritáló gáz, füst, vagy allergiát okozó por, permet, gomba is okozhat tüdőgyulladást.

A tüdőgyulladás kezdődhet hirtelen, ekkor nagyfokú elesettség, láz, hidegrázás alakul ki. Kezdődhet fokozatosan is fáradtsággal, hőemelkedéssel, köhögéssel, például valamilyen légúti fertőzés folytatásaként. Később fulladás, köhögés (ha előtte nem volt), esetleg mellkasi fájdalom alakul ki. A fertőzés sokszor megfázás, influenza után jelentkezik, de más, a szervezetet megterhelő betegség után is kialakulhat.

A tüdőgyulladás tünetei kórokozók szerint különböznek

A tüdőgyulladást nem mindig könnyű idejében felismerni. Gyakran megfázásra vagy influenzára hasonlít, ami szintén levertséggel, köhögéssel és lázzal indul, ezért nem biztos, hogy felmerül a betegben, hogy ezeknél súlyosabb betegsége van. A mellkasi fájdalom gyakori tünet a betegség összes típusánál.

A tüdőgyulladás tünetei mutathatnak bizonyos változatosságot. A tünetek függhetnek a háttérben álló egyéb betegségektől, illetve a panaszokat okozó fertőző ágenstől.

Vírus okozta tüdőgyulladás tünetei

A tüdőgyulladásos esetek felét vírusok okozzák. A vírusos pneumónia influenzaszerű tünetekkel indul, vagyis

• száraz köhögés,
• fejfájás,
• hőemelkedés vagy láz,
• izomfájdalom és
• fáradtság jelentkezik.

A betegség előrehaladása során kívül légszomj, köhögés és kis mennyiségű fehér köpet társulhat a fentiekhez. Vírusos tüdőgyulladásban nagy a másodlagos bakteriális tüdőgyulladás kialakulásának (lásd lentebb) kockázata is. A főként gyermek- és időskorra jellemző vírusos tüdőgyulladást a legtöbb esetben RSV (respiratory syncytial), parainfluenza, influenza és adenovírus okozza.

Baktérium okozta tüdőgyulladás tünetei

Sokféle baktérium okozhat tüdőgyulladást, a Streptococcus pneumoniae (vagy Pneumococcus) az a kórokozó, amely a leggyakrabban okoz megbetegedést, úgynevezett típusos tüdőgyulladást. Bakteriális tüdőgyulladás önmagában is kialakulhat, lehet a vírusos tüdőgyulladás szövődménye, és folyhat azzal párhuzamosan is. A tünetek nagy valószínűséggel hirtelen jelentkeznek:

• hidegrázás,
• magas láz,
• izzadás,
• légszomj,
• mellkasi fájdalom,
• sárgás-zöldes köpet ürítése.

A magas kockázatú csoportba tartozók, így az idősebbek, a krónikus betegségben szenvedők és a gyenge immunrendszerű betegek enyhébb tünetekkel rendelkeznek, mint a jobb gyógyhajlamú kisebb kockázatú betegek. A tüdőgyulladásra jellemző magas láz időseknél teljesen elmaradhat.

A bakteriális tüdőgyulladás, általában az egyik oldali tüdő egy lebenyére (lobus) korlátozódik, ezt lobáris pneumóniának nevezik. Amennyiben a bakteriális tüdőgyulladás egy lebenynél nagyobb kiterjedésű, a beteg nagy veszélynek van kitéve.

Jól körülhatárolt tüdőgyulladásos (jobb középső lebenyi) terület röntgenképe. (Forrás: Wikipédia)

A bakteriális eredetű tüdőgyulladásoknak a típusos esetek mellett létezik ún. atípusos formája is. Az atípusos tüdőgyulladás lefolyását tekintve számos ponton eltérhet a fent említettektől.

Bővebben Az atípusos tüdőgyulladás tünetei, kezelése

Mycoplasma által okozott gyulladás

Ez a kórokozó egy speciális baktériumtípushoz tartozik (csak sejten belül tudnak tartósan életben maradni), ezért az általa okozott tüdőgyulladást elkülönítik a gennykeltő baktériumok okozta bakteriális tüdőgyulladástól. A vírusos pneumóniához hasonló (influenzaszerű) tüneteket hoz létre, bár ezek lassabban alakulnak ki. Lehet, hogy a beteg nem is veszi észre, hogy tüdőgyulladása van.

A mikoplazmás pneumónia nagyon fertőző, ezért gyakori iskolás gyerekek és fiatal felnőttek körében. Jól reagál a megfelelő antibiotikumokra, a folyamatos száraz köhögés azonban emellett is heteken keresztül fennállhat, és a lábadozás alatt a beteg gyengének érezheti magát. A Mycoplasma-fertőzés számos más szervünknél is okozhat betegséget.

Bővebben A Mycoplasma által okozott megbetegedések

Egyéb eredetű tüdőgyulladások tünetei

Gomba: Bizonyos gombák szintén okozhatnak tüdőgyulladást, ami szerencsére nem gyakori. A legtöbb eset nagy kockázatú egyéneknél alakul ki (krónikus légzőszervi betegség, veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapot, rosszindulatú daganat jelenléte, daganatellenes kemoterápia, szteroidkezelés, időskor, leromlott általános állapot), ilyenkor viszont nehezen kezelhető és hosszan tart. Jellemző a gyengeség és a bő gennyes köpetürítés.

Parazita: a Pneumocystis carinii egysejtű parazita, amely nagy kockázatú egyéneken (pl. AIDS-esek, szervtranszplantáción átesett, és emiatt legyengített immunrendszerű betegek, daganatellenes kemoterápiát, szteroidot vagy más, az immunrendszert gátló gyógyszert kapó betegek) hoz létre általában jól kezelhető tüdőgyulladást. Jellemző tünet a folyamatos köhögés, láz és légszomj.

A tünetek életkoronként különbözhetnek

Csecsemőknél, időseknél, legyengült immunrendszerű személyeknél gyakran alattomosan, a jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki a tüdőgyulladás. Az újszülöttkori tüdőgyulladás során az étvágy romlása, hőemelkedés, esetleg a testhőmérséklet csökkenése, sápadtság, és szapora szívműködés észlelhető, a baba elesett benyomást kelt.

Az idős emberek tüdőgyulladása esetén is gyakran hiányzik a magas láz. Ha egy idős ember ismert ok nélkül az ágyában marad, gyenge, esetleg félrebeszél vagy zavarttá válik, mindig gondolni kell tüdőgyulladásra. Idegrendszeri károsodások esetén gyakori a félrenyelés, amely szintén vezethet tüdőgyulladáshoz.

Mennyire veszélyes a tüdőgyulladás?

A tüdőgyulladás lefolyása még kezelés esetén is hosszú lehet, és a tünetek teljes rendeződése heteket, sőt, hónapokat vehet igénybe, a betegek negyedénél pedig megfelelő kezelés mellett is maradhat nyoma a tüdőn.

A kórházakban, klinikákon kapott tüdőgyulladás különösen veszélyes lehet, mivel ezeken a helyeken fordulnak meg a legsúlyosabb betegek, és nagyobb az esélye annak, hogy a kórokozó sokféle antibiotikummal szemben védett (polirezisztens). Az Egyesült Államokban a tüdőgyulladás a hatodik leggyakoribb halálok, a tüdőgyulladásban megbetegedők halálozási aránya hazánkban is eléri a 11 százalékot.

A tüdőgyulladás súlyossága az enyhétől az életet veszélyeztető állapotig változhat. A betegség elsősorban időseknél, krónikus betegeknél, rossz körülmények között élő csecsemőknél, kisgyerekeknél, továbbá immunrendszeri betegeknél jár magas kockázattal, de fiatal, egészséges emberek is megfertőződhetnek.

Antibiotikummal a baktérium okozta tüdőgyulladás általában jól kezelhető, az antibiotikummal szemben rezisztens törzsek, azonban fokozódó problémát jelentenek. Emiatt, illetve mert a betegség jól kezelhető formája is veszélyeztetheti az életet, hangsúlyozni kell a megelőzés fontosságát.

Folytatás Amit mi is megtehetünk tüdőgyulladás esetén

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
További forrás: Budai Allergiaközpont