Füstmentes téma

A dohányzási ártalom csökkentése körüli vita a Lancetben sem veszít aktualitásából. A tudományos folyóiratban rendre szakértői eszmecsere zajlik a dohányzás visszaszorításával és az ártalomcsökkentésként ismert paradigmaváltással kapcsolatban.

A dohányzás kétségkívül korunk egyik legelterjedtebb és legpusztítóbb szenvedélybetegsége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján megközelítőleg 1.3 milliárd ember dohányzik a Földön és ez évente közel kb. 8 millió ember halálában játszik szerepet.

A dohányzással járó ártalmak csökkentésének számos módja létezik. Nem kérdés, hogy az egészség megőrzése érdekében az arany standard a rászokás elkerülése és a leszokás támogatása. A dohányzás ártalmait ugyanis csak a rá nem szokás zárhatja ki, rászokás esetén pedig a mihamarabbi leszokás csökkentheti. (x)

Az ember történetében és a modern társadalomban sem ismeretlenek a legális „drogok” - alkohol, kávé, csokoládé, dohány... Ezek képesek lehetnek egyénenként változó módon befolyásolni az éberségi szintünket, teljesítőképességünket és tudatállapotunkat is. A gyorsan elérhető „tuningolásnak” vagy élvezetnek azonban ára van. Olykor egészen nagy. (X)

Az egészségügyi világszervezet (WHO) adatai alapján megközelítőleg 1.3 milliárd ember dohányzik a Földön, amely évente körülbelül 8 millió ember halálában játszik szerepet. Statisztikai adatok szerint a rosszindulatú daganatok kb. 20 százaléka és a daganatos halálozások kb. 30 százaléka áll szoros összefüggésben a dohányzással.

A WHO jelentése szerint a világon mintegy 1 milliárd ember dohányzik. A dohányzás egészségkárosító hatását mára jól dokumentált, széles körben elérhető bizonyítékok támasztják alá. Dohányzó férfiként alsó hangon 16 évvel, nőként pedig legalább 19 évvel rövidül az élet. A betegségben eltöltött életévek számának emelkedéséről nem is beszélve. (x)

Nyílt levelet írt 30 ország 100 független szakértője a WHO-nak, melyben sürgetik, hogy a szervezet támogassa a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés Dohányzásellenőrzésről szóló Keretegyezménybe való felvételét.

A WHO legfrissebb adatai szerint kb. 1.3 milliárd ember dohányzik a Földön és közülük várhatóan minden második ezzel összefüggő betegségben fog meghalni. Évente kb. 8 millió ember halálában játszik szerepet a dohányzás valamilyen formában.

A dohányosok támogatása és mindannyiunk egészségének fejlesztése érdekében megalakult a Dohányzás Visszaszorításának és az Ártalmak Csökkentésének Nemzetközi Szövetsége (SCOHRE).

Ha dohányzásról beszélünk, gyakran vagyunk szélsőségesek: vagy leszoksz, vagy megbetegszel. De mi a helyzet azokkal, akik orvosi segítség mellett sem képesek hosszú távon a leszokásra? Az ő esetükben is fontos az ártalomcsökkentés.

A füstmentes jövő felé hosszú út vezet. A megjövendölt ártalomcsökkentés azonban nemcsak a rá nem szokást és a leszokást támogató népegészségügyi intézkedéseken és a füstmentes technológiák fejlesztésén múlik, hanem a megfelelő társadalmi párbeszéd kialakulásán is. (x)

A dohány ceremoniális és törzsi gyógyítók általi használata messze megelőzte az európai hódítást. Az amerikai indiánok életében a dohány egy olyan növény volt, amit a földi élet és a teremtő közti kapcsolattartás eszközeként tiszteltek. (x)

Magát a dohányt, bár sokan azt mondják, hogy az ízéért fogyasztják, valójában a dohányzást a nikotin élettani hatásai miatt élik meg kellemesnek. Kinek ne esne jól egy kis boldogsághormon? Pláne egy olyan világban, ahol a folyamatos teljesítményigény nagy stresszel is jár. Ha pedig a stresszoldás ilyen egyszerűen és gyorsan elérhető, akkor hajlamosak vagyunk a járulékos ártalmakkal mit sem törődni. (x)

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták, hogyan hatott a dohányzás korlátozása a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek születéskori egészségére.

Ön azt állítja, nem dohányzik? Csak alkalomadtán, netán szórakozó helyen gyújt rá? Töltse ki tesztünket, és megtudhatja, hogy csak áltatja magát vagy sem.

A dohányzás számos szervünket károsítja, de egyedileg változó, hogy kinél, mikor jelentkeznek a tünetek, illetve az, hogy milyen jellegű panaszok...

A cigarettában nikotin található, melynek igen erős a függőséget kiváltó hatása. A dohányos ember (a kezdeti kellemetlenségek után) pozitív élményeket él meg (étkezés utáni álmosság csökken, javulhat a koncentrációs képesség, szorongásoldó hatás), melyekről nem akar lemondani.

Éppen ezért a leszokáshoz erős akaraterőre, a környezet megértésére, segítségére van szükség.

A nikotin hatására nem csupán lelki függőség alakul ki. A dohányzás elhagyásakor kellemetlen testi panaszok formájában elvonási tünetek (alvászavar, koncentrációs zavarok, szédülés, fejfájás, gyomor-bélrendszeri panaszok), erős szorongás jelentkezik. Az utolsó cigaretta után 24 órán belül érik el a csúcspontot ezen tünetek.

A megvonás hatása akár hetekig, hónapokig is eltarthat, a dohányzás utáni sóvárgás pedig düh, nyugtalanság, ingerlékeny viselkedés okozója lehet.

• Hogyan hat a nikotin?
• Leszokás a dohányzásról: Milyen szerek segíthetnek?
• Szenvedélybetegségekről a WEBBetegen