A húgyhólyagtükrözés (cisztoszkópia) menete
frissítve:
A cisztoszkópia, azaz a húgyhólyagtükrözés nagyon fontos eszköz az urológusok kezében a húgyúti betegségek diagnosztizálásában. Segítségével áttekinthető a húgycső, a húgyhólyag, a húgyvezetékek szájadékai, illetve az azokból ürülő vizelet.
Hólyagtükrözésre gyakran kerül sor a vizelés közben jelentkező panaszok, véres vizelet, vizeletelakadás, vizelettartási nehézségek kivizsgálása során. Segítségével megállapítható prosztatamegnagyobbodás, húgycsőszűkület, húgyhólyagdivertikulum (kiboltosulás), húgyúti fertőződések, húgyhólyagkövesség, rosszindulatú daganat, vagy legalábbis jelentős lépéssel járul hozzá a diagnózis felállításához.
A húgyhólyagtükrözés menete
A vizsgálat műtőasztalra felfekve történik. A műtői sterilitás a fertőződés megelőzésének céljából és a speciális műszerek iránti igény miatt szükséges.
Azt, hogy ehet-e a tükrözés előtt, mennyi ideig tart a vizsgálat, mikor térhet haza, elsősorban az érzéstelenítés módjától függ. Egyszerű esetekben a vizsgálat időtartama kevesebb, mint 10 perc.
Az érzéstelenítési módszer megválasztása, amennyiben szükséges, egyénileg történik. Leggyakrabban elegendő a helyi érzéstelenítés, de sor kerülhet éber szedációra. A férfiak számára a hosszabb húgycső miatt a húgyhólyagtükrözés kellemetlenebb. Altatásra (általános érzéstelenítés) általában csak akkor kerül sor, ha a vizsgálatot valamilyen jelentősebb beavatkozással kombinálják.
A cisztoszkópia során előbb steril vízzel feltöltjük a húgyhólyagot. Ezt követően egy fényforrással ellátott endoszkópos eszköz, a cisztoszkóp felvezetésével át tudjuk tekinteni a húgyúti rendszer nyálkahártyájának felszínét.
A húgyhólyagtükrözés közben a húgycsőben feszítő érzés, valamint intenzív vizelési inger jelentkezhet. A vizsgálat után irritatív tünetek (gyakori vizelési inger, vizeletcsípés) és enyhén véres vizelet előfordulhatnak, azonban hamar megszűnnek.
Cisztoszkópiával kombináltan végezhető egyéb vizsgálatok |
| A vizeletáramlást mérő vizsgálatokhoz a húgyhólyagtükrözés során kontrasztanyag adható be, majd ureterográfia/cisztográfia végezhető röntgen vagy CT eszközzel. Röntgen kontrasztanyaggal kombinálva a felső húgyutak, a vesemedencék és a vesekelyhek is feltérképezhetőek. Endoszkóp segítségével ezen kívül szövetminta vehető (biopszia) a rendellenesnek tűnő szövetekből, pl. polipokból, daganatgyanús elváltozásokból szövettani vizsgálat céljából. |
A kiterjesztett hólyagtükrözés
A cisztoszkópia alapesetben a húgyúti szervek megtekintésére szolgál, azonban a tükrözés mellett szükség esetén bizonyos terápiás célú beavatkozások is elvégezhetőek. Amennyiben a korábbi vizsgálatok valamelyik húgyvezetékben vizeletelfolyási akadályt észlelt (húgyúti kövek vagy húgycsőszűkület), a cisztoszkópia kiterjesztésével megpróbálható annak megoldása is.
Az adott oldali húgyvezeték húgyhólyag felé eső nyílását felkeresve, abba vékony (kb. 3 mm vastag) cső vezethető be, amennyiben az a vizelet elfolyását akadályozó ok mellett át képes jutni. Ez ideiglenesen, vagy tartósan nyitva tarthatja a húgyutakat, lehetővé téve a vizeletürítést. Bizonyos ilyen katétertípusok tartósan (6-8 hétig) viselhetőek, utána azonban cseréjük vagy eltávolításuk szükséges.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Benyó Mátyás, urológus, andrológus
