Erős szívdobogásérzés - Mitől lehet? Mit tegyünk?

Az erős szívdobogásérzés, orvosi nevén palpitáció, az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a betegek háziorvoshoz vagy kardiológushoz fordulnak. Egyesek úgy érzik, hogy „kiugrik a szívük a mellkasukból”, mások szabálytalan dobogásról, hirtelen felgyorsuló pulzusról vagy éppen kihagyó szívverésről számolnak be.

Bár a szívdobogásérzés sok esetben ártalmatlan jelenség, bizonyos esetekben komoly szívbetegség vagy szívritmuszavar első figyelmeztető jele lehet. Ezért fontos tudni, hogy mi állhat a háttérben, milyen tünetek esetén szükséges sürgős orvosi vizsgálat, és milyen kivizsgálás segíthet a pontos diagnózis felállításában.

Mit jelent a szívdobogásérzés?

Normális körülmények között a legtöbben nem érzékeljük saját szívverésünket. Palpitációról akkor beszélünk, amikor valaki tudatosan érzi szívének működését. Ez jelentkezhet gyors, heves dobogásként, szabálytalan ritmusként, erőteljes ütésekként vagy olyan érzésként, mintha a szív egy-egy dobbanást kihagyna, majd egy nagyobb ütést követően folytatná működését. A panasz néhány másodpercig, percekig vagy akár órákig is fennállhat. Előfordulhat egyszeri jelenségként, de visszatérő formában is jelentkezhet.

Milyen tünetek kísérhetik a szívdobogásérzést?

A szívdobogásérzés önmagában is kellemetlen lehet, azonban gyakran egyéb panaszok is társulnak hozzá:

• gyors vagy szabálytalan pulzus,
• mellkasi kellemetlen érzés vagy fájdalom,
• légszomj,
• szédülés,
• gyengeség,
• bizonytalanságérzés,
• ájulásközeli állapot vagy eszméletvesztés,
• fokozott verejtékezés,
• csökkent terhelhetőség.

Minél több kísérő tünet jelentkezik, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy komolyabb kiváltó ok áll a háttérben.

Milyen okok állhatnak a háttérben?

1. Ártalmatlan, élettani okok

Nem minden palpitáció jelent betegséget. Számos hétköznapi tényező fokozhatja a szív működését:

• stressz,
• szorongás,
• pánikroham,
• intenzív fizikai terhelés,
• kialvatlanság,
• túlzott koffeinfogyasztás,
• energiaitalok,
• nikotin,
• alkoholfogyasztás,
• láz,
• kiszáradás

Ilyenkor a szervezet természetes reakciójaként emelkedik a pulzusszám, amely a kiváltó tényező megszűnésével rendszerint rendeződik.

2. Szívritmuszavarok

A palpitáció egyik legfontosabb oka valamely szívritmuszavar.

Extrasystolék

A pitvari vagy kamrai extrasystolék a leggyakoribb ritmuszavarok közé tartoznak. A beteg ilyenkor gyakran úgy érzi, hogy a szíve kihagy egy ütést, majd egy nagyobbat dobban. Egészséges emberekben is előfordulhatnak, különösen stressz, koffein vagy kialvatlanság mellett.

Pitvarfibrilláció

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb tartós ritmuszavar. Jellemzője a teljesen szabálytalan pulzus, amelyhez gyakran szapora szívműködés, fáradékonyság, nehézlégzés és csökkent terhelhetőség társul. Kezelése azért is fontos, mert növeli a stroke kialakulásának kockázatát.

Supraventricularis tachycardia (SVT)

Jellemzően hirtelen kezdődő és hirtelen megszűnő, nagyon gyors szívveréssel jár. A pulzus gyakran 160–220/perc közé emelkedik. A beteg sokszor pontosan meg tudja mondani a rosszullét kezdetének időpontját.

Kamrai ritmuszavarok

A kamrai tachycardia vagy kamrafibrilláció életveszélyes állapot, amely sürgős ellátást igényel. Leggyakrabban súlyos szívbetegség talaján alakul ki.

3. Szívbetegségek

Palpitáció kialakulhat:

• koszorúér-betegség,
• korábbi szívinfarktus,
• szívelégtelenség,
• szívbillentyű-betegségek,
• veleszületett szívhibák,
• szívizomgyulladás,
• szívizombetegségek esetén is

Ilyenkor a ritmuszavar gyakran nem önálló betegség, hanem az alapbetegség következménye.

4. Nem szíveredetű okok

Számos belgyógyászati betegség is okozhat szívdobogásérzést:

• pajzsmirigy-túlműködés,
• vérszegénység,
• fertőzések,
• magas láz,
• elektrolitzavarok (kálium-, magnézium-, kalciumeltérés),
• alacsony vércukorszint,
• tüdőbetegségek,
• tüdőembólia,
• kiszáradás

Ezért nem elegendő kizárólag a szív vizsgálata, a teljes szervezet állapotának felmérése is szükséges.

5. Gyógyszerek és élvezeti szerek

Egyes készítmények szintén kiválthatnak palpitációt:

• hörgőtágító inhalátorok,
• pajzsmirigyhormonok túladagolása,
• egyes megfázás elleni gyógyszerek,
• fogyasztószerek,
• stimulánsok,
• illegális drogok, például kokain vagy amfetamin.

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Sürgős orvosi ellátás szükséges, ha a szívdobogásérzéshez az alábbi tünetek valamelyike társul:

• mellkasi fájdalom,
• fulladás,
• ájulás,
• eszméletvesztés,
• súlyos szédülés,
• hideg verejtékezés,
• nagyon gyors vagy rendkívül szabálytalan pulzus,
• ismert szívbetegség mellett kialakuló rosszullét.

Ilyen esetekben akár életveszélyes ritmuszavar vagy akut szív-érrendszeri esemény is állhat a háttérben.

Hogyan történik a kivizsgálás?

A diagnózis alapja a részletes kikérdezés. Fontos tisztázni:

• mikor jelentkezik a panasz,
• milyen hosszú ideig tart,
• hirtelen vagy fokozatosan kezdődik,
• szabályos vagy szabálytalan a pulzus,
• mi provokálja,
• milyen egyéb tünetek társulnak hozzá,
• ismert-e szívbetegség vagy egyéb krónikus betegség.

Ezt követi a fizikális vizsgálat, vérnyomás- és pulzusmérés, valamint a nyugalmi EKG.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

A kiváltó októl függően az alábbi vizsgálatok jöhetnek szóba:

• 12 elvezetéses EKG,
• 24–72 órás Holter-EKG,
• többnapos vagy többhetes eseményrögzítő,
• szívultrahang,
• terheléses EKG,
• laborvizsgálatok (vérkép, elektrolitok, vesefunkció, pajzsmirigyfunkció, gyulladásos paraméterek),
• mellkasröntgen,
• szükség esetén szív-CT vagy -MR,
• elektrofiziológiai vizsgálat.

Ha a ritmuszavar ritkán jelentkezik, akár hosszabb idejű monitorozásra is szükség lehet.

Hogyan kezelhető?

A kezelés mindig a kiváltó októl függ.

Életmódbeli eredet esetén elegendő lehet:

• a koffein csökkentése,
• megfelelő folyadékbevitel,
• elegendő alvás,
• stresszkezelés,
• rendszeres testmozgás,
• dohányzás elhagyása.

Szívritmuszavar esetén gyógyszeres kezelés válhat szükségessé. Alkalmazhatók pulzusszámcsökkentő vagy ritmusszabályozó gyógyszerek, egyes esetekben véralvadásgátló kezelés is indokolt. Bizonyos ritmuszavarok végleges megoldását katéteres abláció jelentheti, amely során a ritmuszavarért felelős kóros ingerületvezető területet célzottan megszüntetik. Súlyos kamrai ritmuszavarok vagy jelentős szívelégtelenség esetén beültethető pacemaker vagy implantálható kardioverter-defibrillátor (ICD) alkalmazására is szükség lehet.

Mit tehetünk a panasz jelentkezésekor?

Ha korábban már kizárták a súlyos szívbetegséget, és a panasz rövid ideig tart:

• üljünk vagy feküdjünk le,
• próbáljunk megnyugodni,
• kerüljük a koffeint és az energiaitalokat,
• pótoljuk a folyadékot,
• figyeljük meg pulzusunkat.

Ha a panasz néhány percen belül nem szűnik, vagy rosszullét, mellkasi fájdalom, fulladás vagy ájulás jelentkezik, haladéktalanul mentőt kell hívni. A szívdobogásérzés nem minden esetben előzhető meg, azonban a kockázat jelentősen csökkenthető egészséges életmóddal. A rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő folyadékbevitel, a stressz csökkentése, az elegendő alvás, a dohányzás mellőzése, valamint a magas vérnyomás, cukorbetegség és pajzsmirigybetegségek megfelelő kezelése egyaránt hozzájárulhat a ritmuszavarok megelőzéséhez.

Összegezve

Az erős szívdobogásérzés gyakori panasz, amelynek hátterében az ártalmatlan életmódbeli tényezőktől kezdve egészen a súlyos szívritmuszavarokig számos ok állhat. Az egyszeri, rövid ideig tartó panasz általában nem jelent komoly veszélyt, a visszatérő, tartós vagy egyéb tünetekkel – mellkasi fájdalommal, fulladással, szédüléssel vagy ájulással – társuló palpitáció azonban minden esetben orvosi kivizsgálást igényel. A korszerű diagnosztikai módszerek segítségével az esetek többségében a kiváltó ok pontosan azonosítható, és a megfelelő kezelés mellett a panaszok jelentősen csökkenthetők, sok esetben pedig véglegesen megszüntethetők.

Tovább Hogyan kezelhető a szívritmuszavar?

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus