Égési sérülések - A kezelés aranyszabályai

Szerző: WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária, általános orvos, Lektorálta: Marsi Zoltán, elsősegélynyújtás szakoktató

Az égés súlyosságát sok tényező meghatározza, így például az érintett testfelület nagysága, az égés mélysége, foka, a sérült általános állapota, életkora - csecsemők, betegek, öregek veszélyeztetettebbek -, valamint az, hogy mely testrész szenvedett égési sérülést.

A kisebb égési sérülések esetén (1., 2. fok) legfontosabb teendő a folyó, hideg vízzel történő hűtés 8-10 percen keresztül, amely a fájdalmat is csillapítja és a mélyebben fekvő szövetek további károsodását is meggátolja. Ha testünk felületét testhőmérsékletünknél jóval melegebb gőz, gáz, láng, forró tárgy (sütőlap, kályha), folyékony anyag (víz, zsiradék, kávé) éri, égés jön létre. Égést okozhat még maró kémiai anyag, valamint sugárzó hő is (napsugár, kvarclámpa).

Az égés fokozatai

I. fokú égésben csak a legfelső bőrréteg károsodik, megduzzad, vörös, fájdalmas lesz.
II. fokú égésben a bőr mélyebb rétegei is károsodnak, az érintett területen hólyagok képződnek, melyekben eleinte átlátszó, később sárgává, gennyessé váló folyadék jelenik meg.
III. fokú égésben több a hólyag, melyek mélyebben is helyezkednek el, ezek megnyílhatnak és közöttük az égett bőr szürke színű.
IV. fokú égésben a bőr és az alatta lévő szövetek elszenesednek.

Ha nagy kiterjedésű az égett felület, akkor azon keresztül jelentős folyadékvesztéssel kell számolnunk (sokkveszély!), valamint az égett testfelszín jó behatolási kapu a kórokozók számára is.

E tényezőkön kívül a tűzzel járó füst és az égés közben felszabaduló mérgező gázok is veszélyeztetik a beteg életét.

Nagyon súlyos állapot jön létre, ha a teljes testfelület több mint 35-40 százaléka érintett, vagy ha légúti károsodás/égés is létrejött.

Az égés tehát nem csak a testfelszínre kiterjedő felületes folyamat, hanem az egész szervezetet érintő, több szinten is a sérült életét veszélyeztető betegség.

Enyhébb, felületes (I. fokú) égést, forrázást általában háztartási balesetek okoznak, de ilyen a napsugárzás hatására bekövetkező "leégés" is.

Ezek a felületes égések jól gyógyulnak, és ha nem érintenek túl nagy felszínt, általában nincs szükség orvosi ellátásra.

Mint minden égés esetén, ebben az esetben is a legfontosabb teendő a folyó, hideg vízzel történő hűtés 8-10 percen keresztül.

Ennek fájdalomcsillapító hatása is van, továbbá meggátolja a mélyebben fekvő szövetek további károsodását is. Végül fedjük be a sérülést valamilyen tiszta, nem szálasodó anyaggal - nem vattával, sem ragtapasszal! -, ha rendelkezésre áll, legjobb a steril gézlap és kötszer.

Égési sérülés a kézfejen
Égési sérülés a kézfejen; Forrás: http://www.burn-recovery.org

Teendők súlyos égési sérülések esetén

Közepesen mély (II. fokú) és mély (III. és IV. fokú) égési sérülések esetén orvosi ellátásban, speciális kezelésben kell részesíteni a sérültet! Értesítsük a mentőket (112)!

Fektessük le a sérültet, mert az óriási fájdalom és a nagymértékű folyadékvesztés miatt sokkveszély áll fenn!

A megégett terület közeléből finoman távolítsunk el minden ékszert, órát, övet, cipőt, ruhát. Azonban ha valami beleragadt az égési sebbe, azt természetesen nem szabad kitépni. Tiszta ágyneművel, lepedővel takarjuk be a sebet, hogy megóvjuk a beteget a fertőzésektől.

Semmilyen fokú égésnél

  • Ne tegyünk semmilyen port, kenőcsöt, zsiradékot, folyadékot (kivéve vizet) a sebre!
  • ne érintsük kézzel a sérült területet
  • ha hólyagot látunk, azt ne szúrjuk ki, mert ezzel utat nyitunk a kórokozóknak! A hólyag nem igényel kezelést!

Mikor kell légúti égésre gyanakodni?

Ha zárt helyiségben történt az égés, ha az orrban lévő szőrszálak megperzselődtek, a sérültnek rekedt a hangja, légszomja van, ha köhög és köpete fekete szemcséket tartalmaz, valamint ha a nyelv fájdalmas, dagadt, vörös színű, akkor valószínűleg a légutakat is érintette az égés.

Ha felmerül a gyanú, a testfelületen lévő égés fokától és kiterjedésétől függetlenül haladéktalanul mentőt kell hívni és korházba szállíttatni a sérültet, amilyen gyorsan csak lehet.

A duzzanat ugyanis elzárhatja a légutakat, és ez fulladásveszéllyel jár.

Az egyetlen, amit ilyen esetben a mentők kiérkezéséig tehetünk, hogy javítjuk a sérült oxigénellátását. Vigyük ki friss levegőre, lazítsuk meg ruháját - ing, nyakkendő - a nyakánál, esetleg itassunk vele jeges vizet.

A szén-monoxid mérgezés jelei

Minden fűtési idényben hallani olyan halálesetekről, amelyeket régebbi típusú kazán, nem ellenőrzött kémény vagy rossz kályha okoz. Hogyan ismerjük fel a veszélyt és mit tegyünk mérgezés gyanúja esetén?
A szén-monoxid (CO) tökéletlen égéskor keletkezik, és mivel az oxigénnél 300-szor erősebben kötődik a hemoglobinhoz, súlyos oxigénhiányt okoz a szervezetben, károsítva az agyat, a tüdőt, a szívet. Tartós belélegzés esetén akár halálhoz is vezethet, de gyakran időben elkezdett kezelés mellett is maradandó károsodást okoz. Azokban a lakásokban, ahol kályhával fűtenek, vagy régebbi típusú kazán, konvektor van, fennáll a szén-monoxidmérgezés lehetősége.
A szén-monoxid mérgezés jelei

Olvasson tovább! Újraélesztés lépésről-lépésre

Dr. Soltész Annamária, általános orvosMarsi Zoltán, elsősegélynyújtás-szakoktatóForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária, általános orvos
Lektorálta: Marsi Zoltán, elsősegélynyújtás-szakoktató

Hozzászólások (3)

Cikkajánló

Égési sebre tojás vagy tejföl?...

Egy vietnami tapasztalatokra hivatkozó körlevél szerint mit sem tehetünk jobbat, ha megégetjük magunkat, mintsem bedugjuk az érintett testrészt egy jó...

Veszélyesek lehetnek az autóban...

Veszélyesek lehetnek az autóban hagyott alkoholtartalmú kézfertőtlenítők - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.