• Krónikus veseelégtelenség

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi

        Krónikus veseelégtelenségnek nevezzük a vesefunkció visszafordíthatatlan károsodását, amelynek következtében a vese által normálisan kiválasztott salakanyagok felhalmozódnak a vérben.

        A téma cikkei

        10/1 Mit mutat a laboreredmény? - Vesefunkció
        10/2 Kik hajlamosak veseelégtelenség kialakulására?
        10/3 Gyógyszerek által okozott vesekárosodás
        10/4 Az akut veseelégtelenség
        10/5 Krónikus veseelégtelenség
        10/6 A dialízis formái
        10/7 A veseátültetés
        10/8 Veseelégtelenség - Milyen betegségekre hajlamosít?
        10/9 Gyógyszerszedés vesebetegség esetén
        10/10 Diéta krónikus veseelégtelenség esetén

        A vesefunkció beszűkülése a szervezetben lévő folyadék egy részének visszatartásához vezet. A vesének a kalcium kiválasztásában, a D-vitamin képzésében, valamint a vérképzésben betöltött funkciója is károsodik.

        A krónikus veseelégtelenség kezdete tünetmentes is lehet. Később, a betegség előrehaladásával egyre több tünet jelentkezik. A tünetek egy része a vérben visszamaradt salakanyagok következménye. Ilyen panaszok a fáradékonyság, a gyengeség, a fejfájás, a nehézlégzés, az étvágytalanság, a fogyás, a hányinger, hányás. A folyadék visszatartásának következménye a vizenyősödés (ödema), mely főként a bokákon, lábszárakon, valamint az arcon jelenik meg.

        A kalcium kiválasztás zavara, valamint a D-vitamin képződés csökkenése együttesen vezetnek a csontképzés zavarához, csontritkulást okozva. A vese működés zavara következtében vérszegénység (anaemia) is kialakul, mivel csökken a vese által termelt vérképzést segítő anyag (erythropoetin) képződése.

        Hirdetés

        A krónikus veseelégtelenség kialakulásának okai

        A krónikus veseelégtelenség kialakulásához leggyakrabban vezető állapotok az alábbiak.

        • Cukorbetegség (diabétesz)
        • Magasvérnyomás-betegség (hipertónia)
        • Krónikus vesegyulladások, amelyek érinthetik a vizeletkiválasztó szervecskéket, a vese szövetközti állományát (krónikus interstitialis nephritis), és a vesemedencét egyaránt. Kialakulásához a húgyutakban lévő különböző szűkületek vezetnek. Ezek a vizelet kiválasztást akadályozzák, ezzel vizeletpangáshoz és krónikus gyulladás fenntartásához vezetnek.
        • A vese cisztás átalakulásával járó betegsége (polycystas vese).

        A betegség stádiumai

        A krónikus veseelégtelenséget 4 stádiumba szokás osztani. Az egyes stádiumokban eltérőek a laboratóriumi leletek (elsősorban a kreatininszint), a tünetek és természetesen a terápia is változó.

        Az I. stádiumban az úgynevezett teljes kompenzáció szakaszában a szérum kreatitin szintje kisebb, mint 120 umol/l. A páciens általában tünetmentes, esetleg enyhe fáradékonyság, levertség észlelhető.

        A II. stádiumban (kompenzált retentio) a szérum kreatinin szint 130-800 umol/l, ekkor már vérszegénység (anaemia) is észlelhető. Csökkent teljesítőképesség, hányinger, vizenyősödés, magas vérnyomás, kezdődő csontritkulás észlelhető.

        A III. stádiumban (dekompenzált retentio) a szérum kreatinin szintje 800-1200 umol/l, fokozódó vérszegénység, ionzavarok (magas káliumszint), a vér fokozódó savasodása észlelhetők. A beteg terhelhetősége minimális. A vérnyomás tovább emelkedik, fokozódik a vizenyősödés, a szívelégtelenség, a tüdővizenyő mértéke. Hányinger, idegbántalom (polyneuritis), szívburokgyulladás (pericarditis) és mellhártyagyulladás (pleuritis), valamint szívritmuszavarok is megfigyelhetők.

        A IV. stádium a terminális veseelégtelenség, a húgyvérűség (uraemia) szakasza. A szérum kreatinin szintje 1200 umol/l feletti. Az eddig észlelt tünetek kiteljesedését észlelhetjük. Feltétlenül vesepótló kezelésre (dialízis) van szükség.

        Diagnózis és kezelés

        A vese
        A vese

        A krónikus veseelégtelenség kialakulását leginkább a szérum urea és kreatinin szintjének emelkedése kíséri, ezek mellett szükséges a szérum ionok (nátrium, kálium, kalcium), a vérkép és a vizelet rendszeres ellenőrzése.

        A krónikus veseelégtelenség diagnózisának felállításakor azonnal el kell kezdeni a vese elégtelen működéséhez vezető ok keresését és kezelését. Az időben felfedezett eltérés kezelése megállíthatja a krónikus veseelégtelenség előrehaladását. A cukorbetegek és a magasvérnyomás-betegek esetében a veseelégtelenség kialakulásakor általában már ismert a kiváltó ok, náluk ilyenkor az alapbetegség még körültekintőbb kezelése a cél.

        A hasi ultrahang vizsgálat fényt deríthet zsugorodott vesékre, polycystás veseelváltozásra, valamint a vizeletelvezető rendszert érintő elváltozásokra is. Vérvizsgálattal, illetve a vese szövetéből történő mintavétellel a vese gyulladásos folyamataira, illetve az azt kiváltó okokra következtethetnek.

        Diéta
        Fontos a megfelelő étrend: a diétának biztosítania kell a megfelelő kalóriabevitelt, ugyanakkor a szükséges legkevesebb fehérjét kell fogyasztani, mert ezzel a vese terhelése mérsékelhető. Nézzen utána élelmiszerei tápanyagtartalmának!

        A krónikus veseelégtelenség kezelésében az első három stádiumban megfelelő diétával, illetve gyógyszeres kezeléssel megakadályozható, vagy lényegesen lassítható a veseműködés további romlása. A vérnyomáscsökkentő szerek közül az ún. ACE-gátlók részesítendők előnyben, mivel ezek lassítják leginkább a betegség előrehaladását. Vízhajtókat abból a megfontolásból adnak, hogy a vizeletképzés fokozásával serkenthető a salakanyagok kiválasztása. Amennyiben D-vitamin hiány van, annak pótlása szintén szükséges. A vérképzés serkentése erythropoetin injekcióval érhető el.

        A IV. stádiumban a művesekezelés elindítása elengedhetetlen. A művesekezelés olyan külső beavatkozás, mely a hiányzó vesefunkciót pótolja. Három formája van: haemodialízis, haemofiltráció és hashártyán keresztüli (peritonealis) dialízis.

        A művesekezelés

        A haemodialízis és a haemofiltráció lényegileg hasonló eljárások. A testből (leggyakrabban az alkar egyik vénájából) a vért egy speciális készülékbe vezetik, mely kiszűri a vérplazmából a salakanyagokat, így helyettesítve a veseműködést. Az ilyen módon megtisztított vért juttatják vissza a páciens érpályájába. A vesepótló kezelés egyszeri időtartama 4-8 óra, és a krónikus veseelégtelen betegekben általában hetente három alkalommal végzik. A művesekezelésre hosszú távon rászorulók esetén a dialízis megkönnyítése érdekében gyakran egy úgynevezett "Cimino-shunt"-öt (egy alkari verőér és gyűjtőér összekapcsolása) készítenek.

        A hashártyán keresztüli dialízis esetén tulajdonképpen a hashártyával igyekeznek a veséket helyettesíttetni. Az általános folyamat során a hasfalon keresztül bevezetett és rögzített katéteren keresztül megfelelő mennyiségű és összetételű folyadékot juttatnak a hasüregbe, várnak 2-3 órát, majd a folyadékot lebocsátják. Ezt a folyamatot napi 4-5 alkalommal ismétlik.

        A végstádiumú veseelégtelenség legjobb életminőséget nyújtó megoldása a veseátültetés.

        Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász

        Módosítva: 2017.04.26 07:38, Megjelenés: 2017.04.26 07:38
      • Cikkajánló

        Diabéteszes neuropátia

        Diabéteszes neuropátia

        Prof. Dr. Barkai László

        A cukorbeteg útja a neuropátia felismeréséhez és kezeléséhez, illetve megelőzéséhez.

        Migrén

        Migrén

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Mikor javasolt megelőző kezelés a migréneseknek? Milyen lehetőségek vannak?

        Mit kell tudni a vesetágulatról?

        Mit jelent az, hogy vesetágulat? Mi okozhatja? Mik lehetnek a tünetei? Milyen stádiumai vannak a betegségnek? Hogyan diagnosztizálható? Milyen szövődmények léphetnek fel? Milyen kezelési lehetőségek vannak? Cikkünkből kiderül.

        Szakemberek az élődonoros veseátültetések mellett

        Az élődonoros veseátültetések számának növelése mellett foglaltak állást a szervdonációs és transzplantációs világnap alkalmából tartott rendezvény résztvevői. Elhangzott: tavaly tíz százalékkal nőtt 2017-hez képest a szervtranszplantációk száma Magyarországon, 2018-ban összesen 505 ilyen beavatkozás történt.

        Policisztás vesebetegség

        A policisztás vesebetegség a vese ritka, öröklődő megbetegedése. Kezdetben a tünetek nem specifikusak: hasi vagy deréktáji fájdalom tapasztalható.

        Vesekövesség - Kezelés és megelőzés

        A vesekövesség kezelése csak a meglévő kövek eltávolítását és az általuk okozott panaszok megszüntetését célozhatja. Amennyiben azonban valakinek már volt veseköve, 1-2 éven belül újra jelentkezik, ha az életmódján nem változtat.

        A vesebetegségek megelőzése

        Az életminőséget jelentős mértékben rontó, eleinte észrevétlenül, különösebb tünetek nélkül, csendesen támadó vesebetegség (egyes szakértők szavaival a gyilkos kór) különféle fajtáival szemben lehet védekezni, kialakulásuk kockázatát csökkenteni.

        Az urológiai szervek sérülései (vesék, húgyvezeték, húgyhólyag)

        Az urológiai szervek sérülései (traumái) ismertetése előtt érdemes tisztázni azok elhelyezkedését. A leggyakoribbak a vesék sérülései, és azok között is az ún. fedett traumák.

        A vesebetegség és az elhízás kapcsolata

        A Vese Világnap megrendezésére 2017-ben immár tizenkettedik alkalommal kerül sor. A 6 kontinens több mint 100 országában - köztük Magyarországon is - megtartott világnap ez évi témája a vesebetegség és az elhízás, jelmondata pedig: Egészséges életmóddal az egészséges vesékért!

        Új vese gyerekeknek: rövidebb várólista

        Hat év várakozás helyett már hónapokon belül kapnak új vesét a magyar kisgyermekek a részleges Eurotransplant csatlakozás, vagyis 2012 januárja óta. Dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika osztályvezetője szerint ez elsősorban a 12 év alatti betegek szervhez jutását segítette nagymértékben.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.