• Krónikus veseelégtelenség

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi

        Krónikus veseelégtelenségnek nevezzük a vesefunkció visszafordíthatatlan károsodását, amelynek következtében a vese által normálisan kiválasztott salakanyagok felhalmozódnak a vérben.

        A téma cikkei

        10/1 Mit mutat a laboreredmény? - Vesefunkció
        10/2 Kik hajlamosak veseelégtelenség kialakulására?
        10/3 Gyógyszerek által okozott vesekárosodás
        10/4 Az akut veseelégtelenség
        10/5 Krónikus veseelégtelenség
        10/6 A dialízis formái
        10/7 A veseátültetés
        10/8 Veseelégtelenség - Milyen betegségekre hajlamosít?
        10/9 Gyógyszerszedés vesebetegség esetén
        10/10 Diéta krónikus veseelégtelenség esetén

        A vesefunkció beszűkülése a szervezetben lévő folyadék egy részének visszatartásához vezet. A vesének a kalcium kiválasztásában, a D-vitamin képzésében, valamint a vérképzésben betöltött funkciója is károsodik.

        A krónikus veseelégtelenség kezdete tünetmentes is lehet. Később, a betegség előrehaladásával egyre több tünet jelentkezik. A tünetek egy része a vérben visszamaradt salakanyagok következménye. Ilyen panaszok a fáradékonyság, a gyengeség, a fejfájás, a nehézlégzés, az étvágytalanság, a fogyás, a hányinger, hányás. A folyadék visszatartásának következménye a vizenyősödés (ödema), mely főként a bokákon, lábszárakon, valamint az arcon jelenik meg.

        A kalcium kiválasztás zavara, valamint a D-vitamin képződés csökkenése együttesen vezetnek a csontképzés zavarához, csontritkulást okozva. A vese működés zavara következtében vérszegénység (anaemia) is kialakul, mivel csökken a vese által termelt vérképzést segítő anyag (erythropoetin) képződése.

        Hirdetés

        A krónikus veseelégtelenség kialakulásának okai

        A krónikus veseelégtelenség kialakulásához leggyakrabban vezető állapotok az alábbiak.

        • Cukorbetegség (diabétesz)
        • Magasvérnyomás-betegség (hipertónia)
        • Krónikus vesegyulladások, amelyek érinthetik a vizeletkiválasztó szervecskéket, a vese szövetközti állományát (krónikus interstitialis nephritis), és a vesemedencét egyaránt. Kialakulásához a húgyutakban lévő különböző szűkületek vezetnek. Ezek a vizelet kiválasztást akadályozzák, ezzel vizeletpangáshoz és krónikus gyulladás fenntartásához vezetnek.
        • A vese cisztás átalakulásával járó betegsége (polycystas vese).

        A betegség stádiumai

        A krónikus veseelégtelenséget 4 stádiumba szokás osztani. Az egyes stádiumokban eltérőek a laboratóriumi leletek (elsősorban a kreatininszint), a tünetek és természetesen a terápia is változó.

        Az I. stádiumban az úgynevezett teljes kompenzáció szakaszában a szérum kreatitin szintje kisebb, mint 120 umol/l. A páciens általában tünetmentes, esetleg enyhe fáradékonyság, levertség észlelhető.

        A II. stádiumban (kompenzált retentio) a szérum kreatinin szint 130-800 umol/l, ekkor már vérszegénység (anaemia) is észlelhető. Csökkent teljesítőképesség, hányinger, vizenyősödés, magas vérnyomás, kezdődő csontritkulás észlelhető.

        A III. stádiumban (dekompenzált retentio) a szérum kreatinin szintje 800-1200 umol/l, fokozódó vérszegénység, ionzavarok (magas káliumszint), a vér fokozódó savasodása észlelhetők. A beteg terhelhetősége minimális. A vérnyomás tovább emelkedik, fokozódik a vizenyősödés, a szívelégtelenség, a tüdővizenyő mértéke. Hányinger, idegbántalom (polyneuritis), szívburokgyulladás (pericarditis) és mellhártyagyulladás (pleuritis), valamint szívritmuszavarok is megfigyelhetők.

        A IV. stádium a terminális veseelégtelenség, a húgyvérűség (uraemia) szakasza. A szérum kreatinin szintje 1200 umol/l feletti. Az eddig észlelt tünetek kiteljesedését észlelhetjük. Feltétlenül vesepótló kezelésre (dialízis) van szükség.

        Diagnózis és kezelés

        A vese
        A vese

        A krónikus veseelégtelenség kialakulását leginkább a szérum urea és kreatinin szintjének emelkedése kíséri, ezek mellett szükséges a szérum ionok (nátrium, kálium, kalcium), a vérkép és a vizelet rendszeres ellenőrzése.

        A krónikus veseelégtelenség diagnózisának felállításakor azonnal el kell kezdeni a vese elégtelen működéséhez vezető ok keresését és kezelését. Az időben felfedezett eltérés kezelése megállíthatja a krónikus veseelégtelenség előrehaladását. A cukorbetegek és a magasvérnyomás-betegek esetében a veseelégtelenség kialakulásakor általában már ismert a kiváltó ok, náluk ilyenkor az alapbetegség még körültekintőbb kezelése a cél.

        A hasi ultrahang vizsgálat fényt deríthet zsugorodott vesékre, polycystás veseelváltozásra, valamint a vizeletelvezető rendszert érintő elváltozásokra is. Vérvizsgálattal, illetve a vese szövetéből történő mintavétellel a vese gyulladásos folyamataira, illetve az azt kiváltó okokra következtethetnek.

        Diéta
        Fontos a megfelelő étrend: a diétának biztosítania kell a megfelelő kalóriabevitelt, ugyanakkor a szükséges legkevesebb fehérjét kell fogyasztani, mert ezzel a vese terhelése mérsékelhető. Nézzen utána élelmiszerei tápanyagtartalmának!

        A krónikus veseelégtelenség kezelésében az első három stádiumban megfelelő diétával, illetve gyógyszeres kezeléssel megakadályozható, vagy lényegesen lassítható a veseműködés további romlása. A vérnyomáscsökkentő szerek közül az ún. ACE-gátlók részesítendők előnyben, mivel ezek lassítják leginkább a betegség előrehaladását. Vízhajtókat abból a megfontolásból adnak, hogy a vizeletképzés fokozásával serkenthető a salakanyagok kiválasztása. Amennyiben D-vitamin hiány van, annak pótlása szintén szükséges. A vérképzés serkentése erythropoetin injekcióval érhető el.

        A IV. stádiumban a művesekezelés elindítása elengedhetetlen. A művesekezelés olyan külső beavatkozás, mely a hiányzó vesefunkciót pótolja. Három formája van: haemodialízis, haemofiltráció és hashártyán keresztüli (peritonealis) dialízis.

        A művesekezelés

        A haemodialízis és a haemofiltráció lényegileg hasonló eljárások. A testből (leggyakrabban az alkar egyik vénájából) a vért egy speciális készülékbe vezetik, mely kiszűri a vérplazmából a salakanyagokat, így helyettesítve a veseműködést. Az ilyen módon megtisztított vért juttatják vissza a páciens érpályájába. A vesepótló kezelés egyszeri időtartama 4-8 óra, és a krónikus veseelégtelen betegekben általában hetente három alkalommal végzik. A művesekezelésre hosszú távon rászorulók esetén a dialízis megkönnyítése érdekében gyakran egy úgynevezett "Cimino-shunt"-öt (egy alkari verőér és gyűjtőér összekapcsolása) készítenek.

        A hashártyán keresztüli dialízis esetén tulajdonképpen a hashártyával igyekeznek a veséket helyettesíttetni. Az általános folyamat során a hasfalon keresztül bevezetett és rögzített katéteren keresztül megfelelő mennyiségű és összetételű folyadékot juttatnak a hasüregbe, várnak 2-3 órát, majd a folyadékot lebocsátják. Ezt a folyamatot napi 4-5 alkalommal ismétlik.

        A végstádiumú veseelégtelenség legjobb életminőséget nyújtó megoldása a veseátültetés.

        Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász

        Módosítva: 2017.04.26 07:38, Megjelenés: 2017.04.26 07:38
      • Cikkajánló

        Menopauza és elhízás

        Menopauza és elhízás

        Balogh Mária, újságíró

        Sok nő panaszkodik klimax idején súlygyarapodásra. Van kiút az elhízás fogságából.

        Pókhas gyermekeknél

        Pókhas gyermekeknél

        Dr. Polgár Marianne

        Feltűnően elődomborodó has, vékony végtagok. Súlyos betegség okozhatja.

        A vese betegségére utaló jelek

        A vese betegségei kialakulhatnak önmagukban vagy rendszerbetegség részeként, szövődményeként. Magának a vesének az eltéréseit okozhatják a vesét megelőző szakasz betegségei (prerenális ok), a vese eltérései vagy a vesét követő húgyutak rendellenességei (postrenális ok).

        Mit kell tudni a vesetágulatról?

        Mit jelent az, hogy vesetágulat? Mi okozhatja? Mik lehetnek a tünetei? Milyen stádiumai vannak a betegségnek? Hogyan diagnosztizálható? Milyen szövődmények léphetnek fel? Milyen kezelési lehetőségek vannak? Cikkünkből kiderül.

        Policisztás vesebetegség

        A policisztás vesebetegség a vese ritka, öröklődő megbetegedése. Kezdetben a tünetek nem specifikusak: hasi vagy deréktáji fájdalom tapasztalható.

        Vesekövesség - Kezelés és megelőzés

        A vesekövesség kezelése csak a meglévő kövek eltávolítását és az általuk okozott panaszok megszüntetését célozhatja. Amennyiben azonban valakinek már volt veseköve, 1-2 éven belül újra jelentkezik, ha az életmódján nem változtat.

        A vesebetegségek megelőzése

        Az életminőséget jelentős mértékben rontó, eleinte észrevétlenül, különösebb tünetek nélkül, csendesen támadó vesebetegség (egyes szakértők szavaival a gyilkos kór) különféle fajtáival szemben lehet védekezni, kialakulásuk kockázatát csökkenteni.

        Az urológiai szervek sérülései (vesék, húgyvezeték, húgyhólyag)

        Az urológiai szervek sérülései (traumái) ismertetése előtt érdemes tisztázni azok elhelyezkedését. A leggyakoribbak a vesék sérülései, és azok között is az ún. fedett traumák.

        A vesebetegség és az elhízás kapcsolata

        A Vese Világnap megrendezésére 2017-ben immár tizenkettedik alkalommal kerül sor. A 6 kontinens több mint 100 országában - köztük Magyarországon is - megtartott világnap ez évi témája a vesebetegség és az elhízás, jelmondata pedig: Egészséges életmóddal az egészséges vesékért!

        Új vese gyerekeknek: rövidebb várólista

        Hat év várakozás helyett már hónapokon belül kapnak új vesét a magyar kisgyermekek a részleges Eurotransplant csatlakozás, vagyis 2012 januárja óta. Dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika osztályvezetője szerint ez elsősorban a 12 év alatti betegek szervhez jutását segítette nagymértékben.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.