Krónikus veseelégtelenség

szerző: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász frissítve:

Krónikus veseelégtelenségnek (krónikus/idült vesebetegségnek) nevezzük a vesefunkció visszafordíthatatlan károsodását, amelynek következtében a vese által normálisan kiválasztott salakanyagok felhalmozódnak a vérben, több szerv tartós károsodását okozva.

A téma cikkei

10/1 Mit mutat a laboreredmény? - Vesefunkció
10/2 Kik hajlamosak veseelégtelenség kialakulására?
10/3 Gyógyszerek által okozott vesekárosodás
10/4 Az akut veseelégtelenség
10/5 Krónikus veseelégtelenség
10/6 A dialízis formái
10/7 A veseátültetés
10/8 Veseelégtelenség - Milyen betegségekre hajlamosít?
10/9 Gyógyszerszedés vesebetegség esetén
10/10 Diéta krónikus veseelégtelenség esetén

Mit jelent pontosan és mivel jár a krónikus veseelégtelenség?

Veseelégtelenség esetén a vesefunkció beszűkülése a szervezetben lévő folyadék egy részének visszatartásához vezet. A vesének a kalcium kiválasztásában, a D-vitamin képzésében, valamint a vérképzésben betöltött funkciója is károsodik. A legsúlyosabb problémát azonban az okozza, hogy a vese nem tudja ellátni szűrőfunkcióját, így a kiválasztandó mérgező anyagok a vérben maradnak (urémia) és károsító hatást fejtenek ki.

A krónikus veseelégtelenség tünetei

A krónikus veseelégtelenség kezdete tünetmentes is lehet. Később, a betegség előrehaladásával és a vesefunkció romlásával egyre több tünet jelentkezik.

A veseelégtelenség tüneteinek egy része a vérben visszamaradt salakanyagok következménye.

  • Általános panasz a fáradékonyság, a gyengeség, a fejfájás, a nehézlégzés, az étvágytalanság, a fogyás, a hányinger, hányás.
  • Jellegzetes a kellemetlen szájszag (foetor ex ore).
  • A gyomor nyálkahártya gyulladása, súlyos esetben fekélye is kialakulhat. A nyálkahártya kifekélyesedése miatt az alvadási rendszer károsodásával vérzéses szövődmények is jelentkezhetnek.
  • A hasnyálmirigy működése csökken.
  • Gyakori a magas koleszterin- és trigliceridszint.
  • A betegek pajzsmirigy-alulműködésre (hypothyreosis) hajlamosak, míg a mellékpajzsmirigy általában túlműködik (hyperparathyreosis).
  • A krónikus veleelégtlenségre jellemző anyagcsere és hormonális változás az inzulinrezisztencia kialakulása, a növekedési visszamaradás, az impotencia, vagy a terméketlenség.

A folyadék visszatartásának következménye a vizenyősödés (ödema), mely főként a bokákon, lábszárakon, valamint az arcon jelenik meg, de érintheti a légzőrendszert is, pangásos tüdőt alakitva ki. A vizelet mennyisége a veseelégtelenség szakaszától függően kezdetben normális, később több (polyuria), a harmadik szakaszban kevesebb (oliguria), majd a vizelet teljesen hiányozhat (anuria).

Mivel a vese fontos szerepet tölt be a szervezet kémhatásának szabályozásában, a krónikus veseelégtelenséget gyakran kíséri sav-bázis zavar.

A kalcium kiválasztás zavara, valamint a D-vitamin képződés csökkenése együttesen vezetnek a csontképzés zavarához, csontritkulást okozva.

A vese működés zavara következtében vérszegénység (anaemia) is kialakul, mivel csökken a vese által termelt vérképzést segítő anyag (erythropoetin) képződése.

A krónikus veseelégtelenség kialakulásának okai

A krónikus veseelégtelenség kialakulásához leggyakrabban vezető állapotok az alábbiak.

A vese anatómiája

Ábra: A vese anatómiája

A betegség stádiumai

A krónikus veseelégtelenséget 4 stádiumba szokás osztani. Az egyes stádiumokban eltérőek a laboratóriumi leletek (elsősorban a kreatininszint), a tünetek és természetesen a terápia is változó.

Az I. stádiumban az úgynevezett teljes kompenzáció szakaszában a szérum kreatitin szintje kisebb, mint 120 umol/l. A páciens általában tünetmentes, esetleg enyhe fáradékonyság, levertség észlelhető.

A II. stádiumban (kompenzált retentio) a szérum kreatinin szint 130-800 umol/l, ekkor már vérszegénység (anaemia) is észlelhető. Csökkent teljesítőképesség, hányinger, vizenyősödés, magas vérnyomás, kezdődő csontritkulás észlelhető.

A III. stádiumban (dekompenzált retentio) a szérum kreatinin szintje 800-1200 umol/l, fokozódó vérszegénység, ionzavarok (magas káliumszint), a vér fokozódó savasodása észlelhetők. A beteg terhelhetősége minimális. A vérnyomás tovább emelkedik, fokozódik a vizenyősödés, a szívelégtelenség, a tüdővizenyő mértéke. Hányinger, idegbántalom (polyneuritis), szívburokgyulladás (pericraditis) és mellhártyagyulladás (pleuritis), valamint szívritmuszavarok (arrhytmia) is megfigyelhetők.

A IV. stádium a terminális (végstádiumú) veseelégtelenség, a húgyvérűség (uraemia) szakasza. A szérum kreatinin szintje 1200 umol/l feletti. Az eddig észlelt tünetek kiteljesedését észlelhetjük, több szerv is károsodhat. Feltétlenül rendszeres vesepótló kezelésre (dialízis) van szükség.

Diagnózis, szükséges vizsgálatok

A krónikus veseelégtelenség kialakulását leginkább a szérum urea és kreatinin szintjének emelkedése kíséri, ezek mellett szükséges a szérum ionok (nátrium, kálium, kalcium), a vérkép és a vizelet rendszeres ellenőrzése.

A krónikus veseelégtelenség diagnózisának felállításakor azonnal el kell kezdeni a vese elégtelen működéséhez vezető ok keresését és kezelését. Az időben felfedezett eltérés kezelése megállíthatja a krónikus veseelégtelenség előrehaladását. A cukorbetegek és a magasvérnyomás-betegek esetében a veseelégtelenség kialakulásakor általában már ismert a kiváltó ok, náluk ilyenkor az alapbetegség még körültekintőbb kezelése a cél.

A hasi ultrahang vizsgálat fényt deríthet zsugorodott vesékre, policisztás veseelváltozásra, valamint a vizeletelvezető rendszert érintő elváltozásokra is. Vérvizsgálattal, illetve a vese szövetéből történő mintavétellel a vese gyulladásos folyamataira, illetve az azt kiváltó okokra következtethetnek.

Kezelés krónikus veseelégtelenség esetén

A krónikus veseelégtelenség kezelésében az első három stádiumban megfelelő diétával, illetve gyógyszeres kezeléssel megakadályozható, vagy lényegesen lassítható a veseműködés további romlása.

  • A vérnyomáscsökkentő szerek közül az úgynevezett ACE-gátlók vagy az ARB-k (angiotenzinreceptor-blokkolók) részesítendők előnyben, mivel ezek lassítják leginkább a betegség előrehaladását.
  • Vízhajtókat abból a megfontolásból adnak, hogy a vizeletképzés fokozásával serkenthető a salakanyagok kiválasztása.
  • A koleszterinszint csökkentésére bármelyik sztatin típusú gyógyszer alkalmas, ez mérsékli a GFR szint csökkenését is.
  • Amennyiben D-vitamin-hiány áll fenn, annak pótlása szintén szükséges.
  • A vérképzés serkentése erythropoetin injekcióval érhető el, előrehaladott esetben pedig vérátömlesztéssel (transzfúzió).

Ez is érdekelheti Diéta krónikus veseelégtelenség esetén

Végsádiumú vesebetegség esetén: művesekezelés (dialízis) és transzplantáció

A IV. stádiumban a művesekezelés elindítása elengedhetetlen. A dialízis olyan külső beavatkozás, mely a hiányzó vesefunkciót pótolja. Három formája van: haemodialízis, haemofiltráció és hashártyán keresztüli (peritonealis) dialízis.

A haemodialízis és a haemofiltráció lényegileg hasonló eljárások. A testből (leggyakrabban az alkar egyik vénájából) a vért egy speciális készülékbe vezetik, mely kiszűri a vérplazmából a salakanyagokat, így helyettesítve a veseműködést. Az ilyen módon megtisztított vért juttatják vissza a páciens érpályájába. A vesepótló kezelés egyszeri időtartama 4-8 óra, és a krónikus veseelégtelen betegekben általában hetente három alkalommal végzik. A művesekezelésre hosszú távon rászorulók esetén a dialízis megkönnyítése érdekében gyakran egy úgynevezett "Cimino-shunt"-öt (egy alkari verőér és gyűjtőér összekapcsolása) készítenek.

A hashártyán keresztüli dialízis esetén tulajdonképpen a hashártyával igyekeznek a veséket helyettesíttetni. Az általános folyamat során a hasfalon keresztül bevezetett és rögzített katéteren keresztül megfelelő mennyiségű és összetételű folyadékot juttatnak a hasüregbe, várnak 2-3 órát, majd a folyadékot lebocsátják. Ezt a folyamatot napi 4-5 alkalommal ismétlik.

A végstádiumú veseelégtelenség legjobb életminőséget nyújtó megoldása a veseátültetés.

Részletesen Mit kell tudni a végstádiumú vesebetegségről?

Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyászDr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Dr. Szabó Roxana belgyógyász szakorvosjelölt

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Farkas Katalin

Dr. Farkas Katalin

Belgyógyász, Angiológus

Budapest

Cikkajánló