A bordatörés

A mellkasi sérülések közül a bordatörés a leggyakoribb. Legtöbbször a középső bordák (4-8.) törnek, repednek, baleset hatására. Gipszelése nem lehetséges, kímélő életmóddal általában 1-2 hónap alatt gyógyul.

A bordatörés vagy -repedés általában a hónalj vonalában következik be, elől vagy hátul. Leggyakrabban csak egy helyen, de nagyobb trauma hatására akár több borda több helyen is törhet. Izolált bordatörésnek nevezik, ha csak egy borda törik el, sorozat bordatörésnek, ha egyszerre több. Ablakos bordatörés akkor jön létre, ha egyszerre több borda törik el és a mellkas sérült része besüpped.

A bordatörés tünetei

Tipikus az érintett oldalon fellépő éles, szúró fájdalom, amely nyugalomban is fennáll, de mozgáskor, légvételkor, köhögéskor erősödik. A fájdalom erősödésének elkerülése érdekében a bordatörött beteg felületesen lélegzik, piheg, igyekszik nem mozogni.

A mellkas megnyomásakor fellépő fájdalom pontosan a törés helyén jelentkezik. Jelentkezhet duzzanat, véraláfutás is a törött borda fölött, ez azonban nem minden esetben fordul elő. A törvégek elmozdulásakor olykor tapintható is a törés, ugyanakkor a törés tapintásos vizsgálatát csak szakember végezze!

Súlyosabb (sorozat- vagy ablakos) törés esetén kialakulhat légszomj, szédülés, ezek már a szövődmények vagy belső sérülések jelei és sürgősségi állapotot jelentenek.

Kiváltó okok

A bordatörések nagy részét traumák okozzák, így jól azonosítható a kiváltó ok. Trauma lehet közlekedési baleset, esés, a mellkas összenyomása, direkt ütés stb.

Bizonyos háttérbetegségek esetén elenyésző külső hatásra (pl. köhögés, tüsszentés) vagy akár maguktól is eltörhetnek, megrepedhetnek a bordák. Ilyen betegség az osteoporosis (csontritkulás), továbbá a rosszindulatú tumorok (pl. prosztatarák) csontáttétei is gyengítik a csontozatot a külső erőbehatásokkal szemben.

Szövődmények

A bordatörés, főleg a sorozat bordatörés a mellkasi és hasi szervek sérülésével szövődhet, de akár egyetlen borda törése is járhat súlyos következményekkel.

Ha a bordatörés során az éles csontvég megsérti a mellhártyát vagy a tüdőt, akkor levegő kerülhet a mellhártya két lemeze közé, légmellet (pneumothorax) okozva. Ennek tünete a hirtelen fellépő, gyakran egyoldali mellkasi fájdalom, a nehézlégzés, a szapora légzés és a szapora pulzus, súlyos esetben életveszélyes állapotot okozva.

A törött bordák éles vége megsértheti a mellkasi nagyereket, idegeket, a szívet, a nagy légutakat, az alsó bordák a májat, a lépet és a veséket is. Ezek mind súlyos következményekkel járhatnak, ezért nagyon fontos az azonnali orvosi vizsgálat.

Elsősegélynyújtás, teendők bordatörés gyanúja esetén

Az egyszerű bordatörés vagy bordarepedés nem számít sürgősségi állapotnak, de mindig indokolt az orvoshoz fordulás kivizsgálás céljából.

• Kerülni kell a szükségtelen mozgatást és a fájdalmat fokozó mozdulatokat. Általában a félig ülő testhelyzet a legmegfelelőbb.
• A sérült bordát ne nyomjuk meg, a mellkast ne szorítsuk le pl. kötéssel, fáslizással, ez a légzést is akadályozza.
• A fájdalom ellenére a megfelelő légzés fenntartása fontos, biztatni kell erre a sérültet.
• Fájdalomcsillapításra használható a hűtés (textiliába tekert, a bőrrel közvetlenül nem érintkező jégkockával, jégakkuval) és fájdalomcsillapító gyógyszerek.

Súlyos bordatörés gyanúja esetén azonnal hívjon mentőt (112)! Ilyen sürgősségi állapot a légmell vagy más belső sérülés, melyek tünetei lehetnek:

• fokozódó nehézlégzés vagy hirtelen kialakuló légszomj,
• éles vagy erősödő mellkasi fájdalom,
• véres köhögés,
• hasi fájdalom mellkasi sérülést követően.

Kivizsgálás

A fizikális vizsgálat során az orvos megtapintja a bordákat, figyeli be- és kilégzés során a mellkas mozgását, fonendoszkóppal hallgatja a légzést. Elsődleges feladat a súlyos szövődmények felismerése, kizárása.

A fizikális vizsgálat után különböző képalkotó vizsgálatok segítenek a pontos diagnózis felállításában. Kétirányú mellkasröntgenen a törések nagy része látszik, és a tüdők is jól vizsgálhatóak általa. Hasi ultrahangvizsgálat szükséges az alsó bordák, kiváltképp a bal oldali alsó bordák törése esetén a lépsérülés kizárása céljából. Mellkasi CT-felvételen a röntgenen nehezen észrevehető repedések is látszanak és a belső szervek esetleges sérülései is feltűnhetnek. Egyéb képalkotó eljárásokra csak speciális esetekben van szükség.

Ha a törés nem nagy trauma hatására következik be, olyan vizsgálatokra van szükség, melyek a háttérben álló lehetséges osteoporosis vagy daganat kimutatását célozzák.

A bordatörés kezelése

Szövődménymentes esetekben a bordatörés kezelésének fő célja a fájdalom csillapítása, a légzés segítése és a tüdőgyulladás megelőzése. A borda átlagosan 5-6 hét alatt otthoni kezelés mellett is magától meggyógyul.

A más csonttöréseknél aklamazott rögzítések (gipsz, szorító kötés) a bordáknál nem alkalmazhatóak, azok gátolnák a légzést és növelnék a tüdőgyulladás kialakulásának kockázatát. Léteznek olyan rögzítő gyógyászati segédeszközök (bordasín, mellkasi ortézis), melyek lehetővé teszik a mellkas részleges mozgását, ezek orvosi javaslatra alkalmazhatóak.

Fontos a fizikai kímélet. Sport, fizikai munka a teljes gyógyulásig (átlagosan 6-8 hét) tilos. Kerülni kell azonban az ágynyugalmat is, a legjobb a könnyű testmozgás, séta.

A fájdalomcsillapítás a sérült közérzete miatt bordatörés esetén azért is fontos, hogy a fájdalom ne akadályozza a beteget a normális légzésben. Az elégtelen fájdalomcsillapítás miatt a légzőmozgások csökkentek maradnak, a beteg nem köhög, mindezek növelik a tüdőgyulladás kialakulásának kockázatát. Megfelelőek az egyszerű, vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, ugyanakkor ezeknél is figyelni kell arra, hogy a betegtájékoztatóban előírt dózist ne lépjük túl.

A fájdalomcsillapításon kívül javasolt a légzőtorna. A rendszeres, lassú, mély belégzések, a normál légzés fenntartása és szükség esetén a köhögés fontos a tüdő megfelelő átszellőztetése érdekében.

Köhögés, tüsszentés közben szorítson egy párnát a sérült mellkasfélhez. Ez tompítja a rázkódást, csökkenti a fájdalmat, ugyanakkor biztosítja a hatékony köhögést és a pangó váladék távozását.

Súlyos esetekben, légmell vagy belső szerveket érintő más szövődmény esetén kórházi ellátásra lehet szükség.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Árki Ildikó, háziorvos