MRI: Mikor és hogyan alkalmazzák?

Az MRI (Magnetic Resonance Imaging) vizsgálat (MR-vizsgálat) szó szerint mágneses rezonanciás képalkotást jelent. Az elvek és a végleges készülék kifejlesztői között több, Nobel-díjjal jutalmazott tudós szerepel.

A készülék kifejlesztésében szerepet játszó két tudós Paul Lauterbur és Peter Mansfield 2003-ban megosztott orvosi Nobel-díjat kaptak. Az MRI-vizsgálatnak több előnye is van a CT-vel szemben. Egyrészt jobb kontrasztos felbontást nyújt a különböző lágyrészekről, másrészt mivel nem használ röntgensugarakat a felvétel során, így egyáltalán nem jár sugárterheléssel. Emellett több síkból is elemezhetőek a képek és lehetőség van a számítógép által több dimenziós képalkotásra. Olyan struktúrák is kimutathatók, melyek CT- vagy röntgenvizsgálattal kevésbé jól vizsgálhatók.

Mi történik az MRI-vizsgálat közben?

A vizsgálat során egy mesterségesen generált mágneses térbe helyezik a beteget, mely hatására a szervezetben olyan energiaváltozások következnek be, melyek később számítógépes technikával detektálhatók.

Két típusú MRI-berendezés létezik. Az egyik a nyitott mágneses MRI, a másik pedig az alagút rendszerű. Mindkét gépnek a központi részét egy mágnes képezi. A gyakorlatban inkább az alagút rendszerű MRI gép terjedt el, ugyanis ennél a készüléknél erősebb mágneses tér keletkezik. És minél erősebb a mágneses tér, annál jobb a létrehozott kép minősége. A vizsgálat nagyobb előkészületet nem igényel. A beteget ráfektetik egy ágyra, melyet be lehet tolni az MRI-készülékbe. A vizsgálat közben mozogni nem szabad, lehetőleg egy helyben kell feküdni, ugyanis a mozgás rontja a képminőséget.

Ellenjavallatot képez az MRI-vizsgálat során, ha a betegnek pacemakere van vagy valamilyen fémprotézis van beültetve a testébe.

A vizsgálat felénél lehetőség van kontrasztanyag beadására, mely a CT során használt kontrasztanyaggal ellentétben sokkal ritkábban okoz allergiát, mivel gadolíniumot és nem jódot tartalmaz. A kontrasztanyag adása során jobban kirajzolódik a különböző szövetek érellátása és lehetőséget nyújt a különböző eredetű elváltozások elkülönítésére.

Milyen betegségek kimutatására alkalmas az MRI?

MRI-vizsgálattal jól vizsgálhatók a különböző mellkasi és hasi szervek. Emellett az agyi elváltozások is jól elkülöníthetők. A mozgásszervek vizsgálata során pontos képek nyerhetők például a térdben lévő keresztszalagokról, illetve az azokban bekövetkezett szakadásokról. Egy esetleges combfejelhalás során kialakult elváltozás MRI-vizsgálattal már korábban látható, még mielőtt röntgenen vagy az ultrahangon látható elváltozások bekövetkeznének. A gerincről készült MRI felvételeken pedig jól látható a csigolyatestek szerkezete és a porckorongok is. Azonban, mint minden radiológiai vizsgálat kiértékeléséhez, szakavatott szemre van szükség.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Németh Ágnes