Csont-izotópvizsgálat (csontszcintigráfia, csontscan)

A csont-izotópvizsgálat radioaktív, gamma-sugárzást kibocsátó izotópokkal végzett képalkotó vizsgálat, a nukleáris medicina része. Az izotópvizsgálatok során valamely szerv vagy szervrendszer anyagcseréjére, bizonyos anyagok szervezeten belüli eloszlására kapunk választ.

Az izotópvizsgálatok elve, hogy az anyagcserében részt vevő vizsgált anyagot, vegyületet egy sugárzó izotóppal mint nyomkövetővel összekötve a sugárzás kibocsátásának helye mutatja meg, hogy a szervezeten belül hol halmozódik fel.

Mikor végzik el a vizsgálatot?

A vizsgálatot olyan esetekben végzik el, amikor a csontok kóros anyagcsere-folyamatait kell megítélni. Elsősorban elsődleges és másodlagos (áttétes) csontdaganatok kimutatásában, követésében, a kezelés eredményességének lemérésében, egy csontdaganat jó- vagy rosszindulatú jellegének megítélésében fontos vizsgálat. Használatos még csontok gyulladásos folyamatai, anyagcsere-betegségei esetén, ízületi protézisek kilazulásának gyanújakor, ízületi gyulladások aktivitásának megítélésére is. Az izotóp a csontsérülések, traumák helyén is fokozott dúsítást mutat. Ezen kóros állapotokban a csontképző sejtek, az oszteoblasztok aktivitásának fokozódása révén a csontépítés vagy -átépülés folyamata gyorsul. A csontokba beépülő, foszfátot tartalmazó molekulát a kóros területek a normális csontoknál nagyobb mértékben veszik fel, ami a hozzá kötött izotóp kisugárzásának helyi fokozódása révén lesz látható. Egyes esetekben az izotópfelvétel csökkenése is előfordul. Az izotópvizsgálat a leghamarabb mutatja ki a fokozott csontátépülést, de nem specifikus (az anyagcsere-gyorsulás eredete nem mindig egyértelmű).

Ez a cikk is érdekelheti Önt! A csontdaganatok leggyakoribb típusai

Vannak esetek, amikor a szcintigráfia során további képalkotó vizsgálatokat (röntgen, CT, MR) javasolnak, melyekkel maga a kóros csontszerkezet ábrázolható. A kórelőzmény, vizsgálati eredmények ismeretében a daganatos, gyulladásos, porckopásos, traumás eredetű eltérések így elkülöníthetők. Máskor képalkotó vizsgálatok, pl. röntgenfelvételek után javasolnak izotópvizsgálatot, annak megítélésére, hogy mennyire aktív anyagcseréjű a kimutatott elváltozás.

Hogyan kell felkészülni a csontizotóp-vizsgálatra?

A csontizotóp-vizsgálatra nem kell éhgyomorral érkezni, és a beteg a szokásos gyógyszereit is beveheti. 1 liternyi folyadékot (vizet) vigyen magával, amit majd meg kell innia, abból a célból, hogy a csontba be nem épülő anyag a veséken át kiürüljön. Ez hozzájárul a vizsgálat sikerességéhez. A páciens a beutalón és személyes iratain kívül vigye magával a betegséggel kapcsolatos leleteit, a korábbi képalkotó vizsgálatok eredményeit (akár izotópos, akár más vizsgálatokét), lehetőség szerint a felvételeket is. Ha a folyadékfogyasztást egészségügyi okokból (pl. szív- vagy vesebetegség miatt) korlátoznia kell, arról tájékoztassa a vizsgálót, mutassa be az erre vonatkozó dokumentumokat.

Hogyan zajlik maga a vizsgálat?

Az adminisztráció, tájékoztatás és beleegyező nyilatkozat aláírása után a beteg intravénás injekció formájában megkapja a sugárzó izotópot tartalmazó készítményt, a mai gyakorlat szerint a technécium 99m izotópjával jelölt difoszfonát nevű anyagot. A beadást követően kell meginni a kb. 1 liter folyadékot, majd a vizsgálatot ezután 2-3 órával végzik el. Egyes esetekben későbbi felvételek is készülnek. A várakozás közben vizeletet kell üríteni, hogy a felesleges anyag eltávozzon.

Az izotópos anyagnak gyakorlatilag nincsenek mellékhatásai, allergiás szövődmények kivételesen fordulnak elő. A vizsgálat során a beteg a gamma-kamera, a sugárzást regisztráló berendezés asztalára fekszik. A vizsgálat főleg elöl- és hátulnézetből készít összegzett (szummációs) felvételeket az egész testről. Kiegészítő jelleggel a keresztmetszeti felvételeket készítő SPECT berendezést is alkalmazhatják, ami a bonyolultabb szerkezetű csontok (pl. csigolyák, medence, arckoponya) izotópeloszlásában ad pontosabb képet. Létezik többfázisú csontszcintigráfia is, amivel a csont vérátáramlásának üteme is vizsgálható, ezt főleg gyulladásos folyamatok esetén alkalmazzák. A kb. 20-30 percig tartó vizsgálat közben mozdulatlanul kell feküdni. A mérési adatokat számítógép dolgozza fel, majd a nukleáris medicinával foglalkozó szakorvos leletezi a vizsgálatot.

Van, akinél nem végezhető el a vizsgálat?

A sugárterhelés miatt terhesség vagy annak gyanúja esetén általában nem végzik el, bár lehetnek olyan ritka esetek, amikor az előnyök és lehetséges kockázatok alapos mérlegelését követően sor kerülhet rá.

A vizsgálat elvégezhető szoptatás alatt is, de a szoptatást a vizsgálat után egy ideig fel kell függeszteni (általában 24 órát javasolnak), a tejet le kell fejni és ki kell önteni, eközben a csecsemő előre (a vizsgálatot megelőzően) lefejt tejjel táplálható. A részleteket a beteg a vizsgálatot végző nukleáris medicina szakorvostól tudhatja meg.

Gyermekek megfelelő javallat esetén vizsgálhatók.

A vizsgálat után kell-e valamire figyelni?

Az izotóp főleg a vizelettel ürül ki, ezért fontos, hogy a vizsgálat után 24 óráig sok folyadékot kell fogyasztani. Az izotóp sugárzásának mértéke a természetes bomlás során folyamatosan, 6 óránként a felére csökken, de az első napon még számolni kell a testből kilépő sugárzással. Emiatt a vizsgálat napján a beteg kerülje a találkozást, szoros kontaktust terhes nőkkel és kisgyermekekkel. A környezetében lévő felnőttekre a kilépő sugárzás nem tekinthető kockázatosnak.

Mikor és kitől kapja meg a kiértékelt leletet a páciens?

A lelet átvételének időpontját és módját az adott izotópos munkahely rendje határozza meg, erről a vizsgálat során kap tájékoztatást. Vannak helyek, ahol a beteg általában néhány napon belül mehet a leletért, más esetekben a kezelőorvos kapja meg a leletet.

Csontvelő-szcintigráfia

A csontvelő izotópos vizsgálata többek között a csontszcintigráfia kiegészítésére, eredményének pontosítására is szolgál. Ezt a vizsgálatot szintén a technécium 99m izotópjával végzik, de más anyagot jelölnek meg vele. A beadott anyag a csontvelőben is meglévő, egyfajta fehérvérsejtekben (falósejtekben) halmozódik fel. Ezzel a vizsgálattal a csontvelő kóros állapotáról kapunk képet.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Laki András, radiológus