Miért és kiknek előnyös a gabonakorpák fogyasztása?

A gabonafélék évezredek óta az emberiség legfontosabb táplálékainak számítanak. A világ minden táján fogyasztanak különböző gabonákat és azokból készült ételeket. Az iparosodás előtt nem találkozhattak az emberek finomított termékekkel, hanem általában a teljes gabonaszemekből készített ételeket fogyasztották, amelyek egészségesebbnek bizonyulnak finomra őrölt társaiknál.

A teljes kiőrlésű liszt nem csupán a hántolt gabonaszem belsejét tartalmazza, hanem a korpát, valamint a magbelsőt és a csírát is, ezáltal megmarad a mag értékes tápanyagainak jelentős része. A finomított búzaliszt előállítása során keletkező és ahhoz fel nem használt búzakorpát, azaz a búza külső héját melléktermékként kezelik, melyet takarmányozásra, vagy emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek előállítására használnak fel.

A gabonakorpa összetétele

A gabonakorpák legnagyobb mennyiségben szénhidrátot tartalmaznak, azon belül is gazdag forrásai az úgynevezett mikro diétás, vagyis a vízben oldható (pl. pektin, inulin, guargumi) és nem oldódó rostoknak (cellulóz, hemicellulóz, lignin). Kiváló fehérje- és esszenciáliszsírsav-források, emellett fontos ásványi anyagokat és vitaminokat is tartalmaznak.

Búzakorpa: gazdag rostokban. A gliadin és a glutein nevű fehérjék is megtalálhatóak benne, ezért lisztérzékenyek nem fogyaszthatják. Ásványi anyagok közül tartalmaz vasat, cinket, nátriumot, foszfort és mangánt, vitaminok közül pedig B₁-, B₂-, B₃- és B₅-vitaminokat.

Zabkorpa: a búzához képest kevesebb rostot, ellenben több fehérjét tartalmaz, amelyek között esszenciális aminosavak is találhatóak, pl. lizin, triptofán, leucin, metionin. A B-vitaminok mellett E-vitamint is, ásványi anyagok közül pedig kalciumot és káliumot is tartalmaz.

Miért előnyös a gabonakorpa fogyasztása?

Az összes gabonaféle korpája alkalmas emberi fogyasztásra, de a legismertebbek mindközül a búzakorpa és a zabkorpa. A korpában található rostok az emésztőrendszert folyamatos mozgásra késztetik, emiatt a fel nem szívódó salakanyagok gyorsabban tudnak ürülni. A rostok az emésztés során ellenállnak az emésztőenzimek hatásainak. A vízben nem oldódó rostok (pl. búzakorpában) növelik a széklet mennyiségét, és csökkentik a bélsár tranzitidejét, míg a vízoldékony rostok (pl. zabkorpában) megduzzadnak, gél állagúvá válnak, teltségérzetet okoznak, csökkentik az étkezések utáni vércukorszint-emelkedést, képesek megkötni az epesavakat, valamint csökkentik a széklet bélfalra kifejtett nyomását. Nagy szerepet játszanak bizonyos krónikus megbetegedések kockázatának csökkentésében, mint például székrekedés, elhízás, emésztőrendszert érintő daganatos megbetegedések (például vastagbél- vagy végbélrák), vagy a szív-érrendszert érintő betegségek. Az élelmiszerekkel bekerülő káros anyagokat és nehézfémeket (ólom, kadmium) is képesek megkötni.

Kiknek ajánlott a gabonakorpák fogyasztása?

Segítenek megelőzni a székrekedés kialakulását, vagy ha már fennáll a probléma, akkor a kezelésében is jótékony hatásúak. A mozgásszegény életmódot folytató, ülő munkát végző embereknek szintén ajánlott az aktív bélmozgás elősegítésére. Epebántalmak, epekövesség esetén is segíthetnek enyhíteni a tüneteket. Cukorbetegek, magas testtömeggel rendelkező személyek, érelmeszesedéssel és magas koleszterinszinttel küzdők számára is javasolt az étrendet gabonakorpák fogyasztásával gazdagítani.

Hogyan fogyasszuk a gabonakorpát?

Megtalálhatjuk a boltok polcain étkezési gabonakorpa formájában, de gyakran adják kenyérfélékhez és reggeliző pelyhekhez is. A jótékony hatás elérése érdekében érdemes többféle gabonakorpát egy időben fogyasztani, így nem okoznak nagymértékű puffadást. Növelhetjük az étrend rosttartalmát, ha gabonakorpát adunk például a töltött vagy rakott ételekhez. Mindenbe, amihez lisztet adunk, kisebb-nagyobb részét helyettesíthetjük korpával vagy teljes kiőrlésű liszttel. Ha az étrend nagyobb mennyiségű gabonakorpát tartalmaz, akkor csökkenhet egyes vitaminok és ásványi anyagok felszívódási hatékonysága, ezért ezek pótlására figyelemmel kell lenni. Magas rosttartalmú étrend mellett nagyobb mennyiségű folyadék fogyasztása válik szükségessé.

Kik nem fogyaszthatnak gabonakorpát?

A felszívódási zavarral vagy gyulladásos bélbetegséggel (pl. colitis ulcerosa, Chron-betegség) küzdő betegek számára nem ajánlott a gabonakorpák fogyasztása, ugyanis belobbanthatják, fokozhatják a panaszokat, és vérzéseket válthatnak ki a gyulladt bélrendszerből.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember