• A rostok szerepe az étrendben

        WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
        Szerző: WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

        Az élelmi (diétás) rostok a táplálékban lévő emészthetetlen, összetett szénhidrátok, más néven poliszacharidok. Létfontosságú szerepet töltenek be az emésztésben.

        Azok a szénhidrátok, amelyeket szervezetünk nem képes lebontani, ebbe a csoportba tartoznak. A növényekben találhatóak meg. Két fajtájuk létezik: azok, amelyek vízben oldódnak (pektinek, hemicellulózok egy része, nyálkaanyagok) és azok, amelyek vízben oldhatatlanok (például cellulóz, hemicellulóz nagy része, lignin).

        Az emésztőenzimek részben, vagy egészben érintetlenül hagyják a rostokat a tápcsatornában. A gyümölcsökben, friss zöldség- és főzelékfélékben található oldékony rost felszívja a vizet, megduzzad, és sűrű zselés anyaggá alakul. A duzzadt rostok egyes tápanyagokat (például glükóz) megkötnek, ezáltal azok csak fokozatosan, lassabban szívódnak fel. Ez a massza keveredik az emészthetetlen táplálékkal, majd a vékonybélen keresztülhalad. A megkötött anyagok között ott szerepel a koleszterin és az epesav is, ezáltal kevesebb koleszterin szívódik vissza, aminek következtében alacsonyabb lesz a vér koleszterinszintje. Amikor a táplálékokból származó massza a vastagbélbe ér, már az összes hasznos tápanyag felszívódott belőle. Itt történik meg a víz visszaszívódása, de mivel az oldékony rostok magukban tartják a víz egy részét, ezért a testünket elhagyó széklet hígabb lesz. Azok, akik nem fogyasztanak megfelelő mennyiségű rostot, székrekedésben szenvedhetnek. A rostok fogyasztása mellett a folyadékpótlásra is ügyelni kell, különben előnyös hatásuk nem érvényesül, sőt, kellő mennyiségű folyadék híján maguk okozhatnak székrekedést.

        Ezt olvasta már? Miért fontos kiemelten figyelni a folyadékfogyasztásra magas rostbevitel mellett?

        Hirdetés

        A növényi sejtfalakat alkotó oldhatatlan rostoknak is fontos szerepük van egészségünk megőrzésében. A vízben nem oldódó rostok nem erjednek meg, csupán áthaladnak az emésztőrendszerünkön anélkül, hogy változna a szerkezetük. Jótékony hatásuk abban nyilvánul meg, hogy helyet foglalnak el a gyomorban és a bélcsatornában, ezáltal telítettségérzetet okoznak, csökkentik az étvágyat, valamint növelik a bélsár tömegét. Kalóriát nem tartalmaznak, ezért fogyókúrázók számára kifejezetten ajánlott fogyasztásuk.

        A rostok azáltal, hogy növelik a székletünk víztartalmát és tömegét, csökkentik a vastag- és végbélrák kialakulásának a kockázatát. Ha ez nem történik meg, növekszik a széklet szárazanyag-, mérgező, rákkeltő és vegyianyag-tartalma, amelyek sok időt töltenek a végbélben, így fokozva a daganatos sejtek, és a vastagbélgyulladás kialakulásának rizikóját.

        Számos kutatás arra a következtetésre jutott, hogy az élelmi rostok csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, az elhízás, a szorulás és a vastagbélgyulladás előfordulását. Késleltetik a cukor felszívódását a vérbe, növelik az inzulinérzékenységet. Az étkezés utáni vércukorszint kevésbé emelkedik meg, javul a glükóztolerancia, ezáltal a cukorbetegek állapota is.

        Sajnos a legtöbb ember még mindig nagyon kevés rostot fogyaszt naponta. Az egészséges felnőttek számára ajánlott napi mennyiség 20-25 gramm, amelyben a nem oldható és oldható rostok aránya 3:1 legyen. Oldhatatlan rostot tartalmaznak például a teljes kiőrlésű termékek, a kuszkusz, a korpa, a sárgarépa és az uborka. Vízben oldódó rostban gazdag például az alma, a puha húsú gyümölcsök, a zab, a borsó, a bab, a csonthéjasok. A javasolt rostbevitelt a napi 0,5-1 kg friss zöldség, gyümölcs és főzelékféle, vagy 56-84 gramm zabkorpa elfogyasztása fedezi. A rostban gazdag étrendnek általában alacsonyabb a zsírtartalma is, amely ezáltal hozzájárul a kisebb mértékű energiabevitel eléréséhez. Magas ásványi anyag-, és vitamintartalom miatt az étrend helyes megválasztása semmilyen tápanyag- és ásványi anyag-hiányt nem eredményez, ugyanakkor a zsírban oldódó vitaminok bevitelére (A-, D-, E-, K-vitaminok) figyelemmel kell lenni.

        Ezt olvasta már? A rostokban gazdag ételek hatása a bélbaktériumokra

        Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakemberForrás: WEBBeteg 
        Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

        Módosítva: 2019.05.09 18:34, Megjelenés: 2018.05.01 13:38
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Visszérteszt férfiaknak

        Visszérteszt férfiaknak

        WEBBeteg

        A visszérbetegség a férfiakat sem kíméli. Tesztelje visszerei állapotát!

        Emésztőrendszer

        Emésztőrendszer

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes

        Mi okozhatja a székelési inger hiányát? Miért veszélyes? Mi a teendő ilyen esetben?

        Időskori táplálkozás

        Ahogy idősödik az ember, úgy nemcsak életmódbeli, hanem élettani változások is bekövetkeznek, ami hatással van a táplálkozásra is.

        Mennyi folyadékra van szüksége naponta egy felnőttnek?

        Mintegy három liter folyadékra van szüksége egy átlagos súlyú felnőttnek naponta; a pontos mennyiséget a testsúly határozza meg.

        Megtévesztőek lehetnek a mentes élelmiszerek

        Egyre többen keresik a megváltoztatott összetételű, mentes élelmiszereket, de ezek megtévesztőek lehetnek - mondta Miháldy Kinga dietetikus az M1 aktuális csatornán pénteken.

        Miért fontos kiemelten figyelni a folyadékfogyasztásra magas rostbevitel mellett?

        A rostfogyasztás jótékony hatásait már jól ismerhetjük, de nem biztos, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy magasabb rosttartalmú étrend mellett kiemelten fontos figyelni a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra is.

        Tények és tévhitek a rostfogyasztásról

        Az egyik alapvető táplálkozási tanács, amelyet a szakemberek adnak, hogy fogyasszunk minél több rostot, hiszen az jótékony hatással van a szervezetünkre, a tápcsatornánkra. A túl kevés rostfogyasztás káros - ezt már számtalan vizsgálat bizonyította.

        A fehérjék szerepe az étrendben

        Az élő sejtek legfontosabb alkotórészei a fehérjék, ezért ezeknek a táplálékok között különleges szerepük van. A szerkezetüket tekintve 20 különféle aminosavból állnak.

        Ideális táplálkozás szabadidős sportolóknak - II. rész

        Mikor és mit érdemes enni edzés után? Mire kell figyelnie annak, aki azért sportol, mert fogyni szeretne? Cikkünkből megtudhatja a válaszokat.

        Etesse a lelkét is! - Őszi táplálkozási tanácsok

        A hangulattalan, ködös, nyálkás, hideg, depresszív késő őszi időjárásban sem feledkezhetünk meg a helyes táplálkozásról. Jó hír, hogy bizonyos élelmiszerekkel a hangulatunkon is javíthatunk. Ne feledjük: kevés édesség, több szénhidrát!

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA