A rostok szerepe az étrendben

Irinyi-Barta Tünde
Szerző: WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

Az élelmi (diétás) rostok a táplálékban lévő emészthetetlen, összetett szénhidrátok, más néven poliszacharidok. Létfontosságú szerepet töltenek be az emésztésben.

Azok a szénhidrátok, amelyeket szervezetünk nem képes lebontani, ebbe a csoportba tartoznak. A növényekben találhatóak meg. Két fajtájuk létezik: azok, amelyek vízben oldódnak (pektinek, hemicellulózok egy része, nyálkaanyagok) és azok, amelyek vízben oldhatatlanok (például cellulóz, hemicellulóz nagy része, lignin).

Az emésztőenzimek részben, vagy egészben érintetlenül hagyják a rostokat a tápcsatornában. A gyümölcsökben, friss zöldség- és főzelékfélékben található oldékony rost felszívja a vizet, megduzzad, és sűrű zselés anyaggá alakul. A duzzadt rostok egyes tápanyagokat (például glükóz) megkötnek, ezáltal azok csak fokozatosan, lassabban szívódnak fel. Ez a massza keveredik az emészthetetlen táplálékkal, majd a vékonybélen keresztülhalad. A megkötött anyagok között ott szerepel a koleszterin és az epesav is, ezáltal kevesebb koleszterin szívódik vissza, aminek következtében alacsonyabb lesz a vér koleszterinszintje. Amikor a táplálékokból származó massza a vastagbélbe ér, már az összes hasznos tápanyag felszívódott belőle. Itt történik meg a víz visszaszívódása, de mivel az oldékony rostok magukban tartják a víz egy részét, ezért a testünket elhagyó széklet hígabb lesz. Azok, akik nem fogyasztanak megfelelő mennyiségű rostot, székrekedésben szenvedhetnek. A rostok fogyasztása mellett a folyadékpótlásra is ügyelni kell, különben előnyös hatásuk nem érvényesül, sőt, kellő mennyiségű folyadék híján maguk okozhatnak székrekedést.

Ezt olvasta már? Miért fontos kiemelten figyelni a folyadékfogyasztásra magas rostbevitel mellett?

A növényi sejtfalakat alkotó oldhatatlan rostoknak is fontos szerepük van egészségünk megőrzésében. A vízben nem oldódó rostok nem erjednek meg, csupán áthaladnak az emésztőrendszerünkön anélkül, hogy változna a szerkezetük. Jótékony hatásuk abban nyilvánul meg, hogy helyet foglalnak el a gyomorban és a bélcsatornában, ezáltal telítettségérzetet okoznak, csökkentik az étvágyat, valamint növelik a bélsár tömegét. Kalóriát nem tartalmaznak, ezért fogyókúrázók számára kifejezetten ajánlott fogyasztásuk.

A rostok azáltal, hogy növelik a székletünk víztartalmát és tömegét, csökkentik a vastag- és végbélrák kialakulásának a kockázatát. Ha ez nem történik meg, növekszik a széklet szárazanyag-, mérgező, rákkeltő és vegyianyag-tartalma, amelyek sok időt töltenek a végbélben, így fokozva a daganatos sejtek, és a vastagbélgyulladás kialakulásának rizikóját.

Számos kutatás arra a következtetésre jutott, hogy az élelmi rostok csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, az elhízás, a szorulás és a vastagbélgyulladás előfordulását. Késleltetik a cukor felszívódását a vérbe, növelik az inzulinérzékenységet. Az étkezés utáni vércukorszint kevésbé emelkedik meg, javul a glükóztolerancia, ezáltal a cukorbetegek állapota is.

Sajnos a legtöbb ember még mindig nagyon kevés rostot fogyaszt naponta. Az egészséges felnőttek számára ajánlott napi mennyiség 20-25 gramm, amelyben a nem oldható és oldható rostok aránya 3:1 legyen. Oldhatatlan rostot tartalmaznak például a teljes kiőrlésű termékek, a kuszkusz, a korpa, a sárgarépa és az uborka. Vízben oldódó rostban gazdag például az alma, a puha húsú gyümölcsök, a zab, a borsó, a bab, a csonthéjasok. A javasolt rostbevitelt a napi 0,5-1 kg friss zöldség, gyümölcs és főzelékféle, vagy 56-84 gramm zabkorpa elfogyasztása fedezi. A rostban gazdag étrendnek általában alacsonyabb a zsírtartalma is, amely ezáltal hozzájárul a kisebb mértékű energiabevitel eléréséhez. Magas ásványi anyag-, és vitamintartalom miatt az étrend helyes megválasztása semmilyen tápanyag- és ásványi anyag-hiányt nem eredményez, ugyanakkor a zsírban oldódó vitaminok bevitelére (A-, D-, E-, K-vitaminok) figyelemmel kell lenni.

Ezt olvasta már? A rostokban gazdag ételek hatása a bélbaktériumokra

Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakemberForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Tudásteszt Tudásteszt

Ön felismeri a lisztérzékenység jeleit? Töltse ki tudástesztünket.

A vaspótlás lépcsőfokai A vaspótlás lépcsőfokai

Ha nem kezelik még idejében, a vashiány egyre fokozottabbá válik.

Mik azok a polifenolok?

Mik is azok a polifenolok? Milyen hatásaik vannak? Miben van sok polifenol? Cikkünkből megtudhatja a válaszokat.

A leves szerepe az étrendben

Mind hazánkban, mind a világ számos országában népszerű fogás a leves, mely évszázadok óta az emberi táplálkozás egyik legmeghatározóbb eleme....

Tények és tévhitek a...

Az egyik alapvető táplálkozási tanács, amelyet a szakemberek adnak, hogy fogyasszunk minél több rostot, hiszen az jótékony hatással van a...

Miért fontos kiemelten figyelni a...

A rostfogyasztás jótékony hatásait már jól ismerhetjük, de nem biztos, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy magasabb rosttartalmú étrend mellett...

Időskori táplálkozás

Ahogy idősödik az ember, úgy nemcsak életmódbeli, hanem élettani változások is bekövetkeznek, ami hatással van a táplálkozásra is.

A fehérjék szerepe az étrendben

Az élő sejtek legfontosabb alkotórészei a fehérjék, ezért ezeknek a táplálékok között különleges szerepük van. A szerkezetüket tekintve 20...

Miért van szükség rostokra?

A szervezetnek szüksége van rostokra, mely az ember számára emészthetetlen, ezért nagyon jól kitisztítja a bélrendszert. Megköti a toxinokat, a...

Ideális táplálkozás szabadidős...

Mikor és mit érdemes enni edzés után? Mire kell figyelnie annak, aki azért sportol, mert fogyni szeretne? Cikkünkből megtudhatja a válaszokat.

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.