Az E-vitamin szerepe a szervezetünkben
frissítve:
Az E-vitamin (alfa-tokoferol) antioxidáns hatású zsírban oldódó vitamin, vagyis véd a szabad gyökök károsító hatásától. Főképp az egyes sejtek sejthártyáját védi, hozzájárul a szervezet öregedési folyamatainak gátlásához. Hiánya ritkán alakul ki.
Az E-vitamin mint antioxidáns
Szabad gyökök minden sejtben keletkeznek azok anyagcseréje során, ez egy természetes folyamat. Az E-vitamin ezt ellensúlyozó hatását úgy fejti ki, hogy gátolja a sejtek oxidációs folyamatai során keletkező szabad gyökök termelődését, illetve azok sejtkárosító hatását.
Zsíroldékony tulajdonságánál fogva főképp az egyes sejtek sejthártyáját védi, mivel a sejteket egy kettős lipidréteg védi, alapvetően zsírmolekulákból áll. Az E-vitamin így védőfaktorként hozzájárul az antioxidatív folyamatokhoz, és az öregedési folyamatok gátlásához. Ezt a hatását több sejttípus esetén kifejti, érzékeny az oxidatív károsodásra az idegrendszer, az izomzat, a vörösvértestek membránja.
Az E-vitamin előnyös hatásai
Az E-vitamin szabadgyök-semlegesítő hatása védi a szív koszorúereit a károsodásoktól, így lassíthatja az érelmeszesedés folyamatát és segít megőrizni a szívizmok megfelelő vérellátását. Gátolja a vérlemezkék összecsapódását, vagyis a vérrögképződést, ezzel véd a trombózis, a szívinfarktus és a szélütés kialakulása ellen is.
A stroke megelőzésében ugyanakkor hatása kettős. Míg a stroke gyakoribb, elzáródásos formájának (szélütés) előfordulását csökkenti, vizsgálatok szerint a kockázatcsökkenés mértéke 10%, addig a ritkább, vérzéses stroke (agyvérzés) előfordulását növeli, mindegy 22 százalékkal. Összességében a stroke bekövetkezését nem befolyásolja.
Az idegsejteket védő membránok sok zsírsavat tartalmaznak, melyek szintén ki vannak téve a szabad gyökök károsító hatásának. Az E-vitamin előnyös hatása ezért jelentősebb mértékben érvényesül az idegsejtek egészségének megőrzésében. Segíti az agyi idegpályák megfelelő állapotának fenntartását, és mérsékli például az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
Az idegrendszeri hatások miatt az E-vitamin hiánya esetén gyakoribbak a perifériás idegrendszeri panaszok (bizsergés, zsibbadás), a látáspanaszok (retina károsodás) és az általános idegrendszeri funkcióromlás (egyensúlyzavar, reflexek).
Az E-vitamin védi a vörösvértesteket a károsodásoktól, súlyos - általában enzimhiányokkal összefüggő - vitaminhiány esetén gyakoribb a vörösvértestek szétesésével járó ún. hemolitikus anémia, amit krónikus fáradtság, sápadtság jelezhet.
Az immunrendszer védőfunkcióját is sok ponton támogatja, így több vizsgálat szerint kisebb mértékben csökken a fertőzések kialakulásának kockázata.
Csökkenti a bőr sérülékenységét, segíti a sebgyógyulás folyamatát.
Mikor fontos a vitaminpótlás?
Az E-vitamin antioxidáns hatásainál fogva hozzájárul számos betegség megelőzéséhez, ugyanakkor az eddigi vizsgálatok alapján önmagában nem elegendő ezen betegségek megelőzéséhez. Bár irodalmi adatok szerint rendszeres alkalmazása csökkenti az eddig említett betegségek kialakulását, de az nem bizonyított, hogy E-vitamin-hiányában ezek a kórképek biztosan kialakulnak. Kutatások nem találtak szignifikáns különbséget sem a szívinfarktus, sem a daganatos betegségek előfordulásában az E-vitamint és a placebót szedők között. Ez is arra utal, hogy nem egy adott folyamatban vesz részt a szervezetben, hanem antioxidánsként "csak" általános védő funkciót lát el, hasonlóan más antioxidánsokhoz.
E-vitamin szedése ugyanakkor ajánlható olyanoknak, akik fokozott oxidatív stressznek vannak kitéve. Ez lehet a légszennyeződés, a káros szokások követése, ezekben az esetekben a károk enyhítésében jótékony hatású az E-vitamin.
Aktív sportolóknál intenzívebb a szervezet anyagcseréje, a nagyobb oxigénfelhasználás miatt több szabad gyök keletkezik, melyek károsíthatják az izomszöveteket is, egyes kutatások szerint az E-vitamin hatékony ezen izompanaszok csökkentésében.
Vitaminhiányos állapot leginkább felszívódási zavarok következményeként fordul elő. Mivel az E-vitamin a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik, a zsírfelszívódást akadályozó betegségek kapcsán megfelelő bevitel mellett is kialakulhat vitaminhiány. Ilyen lehet a emésztőenzim-hiány, rövid bél szindróma. Mivel szervezetünk képes elraktározni, hiányállapot hosszabb távon, fokozatosan alakulhat ki.
Milyen formában vihető be E-vitamin?
Legfontosabb E-vitamin-forrásaink a növényi olajok, tehát a napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva-, kukoricaolaj, a búzacsíra és az egyéb gabonacsírák, a mogyoró, mandula, édes burgonya és a müzli. Az állati eredetű élelmiszerek közül a hús, a máj és a tojás tartalmaz jelentősebb mennyiségű vitamint.
Vitaminhiány esetén 100-300 mg-ot ajánlott szedni belőle, hipovitaminózis megelőzésére elég napi 20-30 mg is, általában vitaminkombináció formájában.
Az E-vitamin felszívódását elősegíti a C-vitamin és a szelén egyidejű fogyasztása. Gátolják viszont a felszívódását a koleszterinszint csökkentésére felírt epesavkötő gyanták (kolesztiramin- vagy kolesztipol tartalmú gyógyszerek), a transzzsírsavak, a fogamzásgátló tabletták és a nagy mennyiségben előforduló vas, mangán vagy réz a táplálékban vagy az egyidejűleg szedett multivitaminokban.
Túladagolásával nem kell számolni, mert nem tartozik a nagy adagban mérgező vegyületek közé, egyes kutatások szerint napi több ezer milligramm hosszú időn keresztüli fogyasztása sem jár semmilyen káros hatással. Kimutatták viszont, hogy növeli az A-vitamin felszívódását, raktározását és csökkenti az A-vitamin-túladagolás tüneteit.
E-vitamin csak óvatosan szedhető a véralvadásgátló gyógyszerekkel, mert hatásukat növeli, hiszen az E-vitaminnak is van véralvadásgátló hatása. A véralvadási folyamatokban részt vevő K-vitaminnal való egyidejű szedésekor ajánlott nem egyszerre bevenni a kétféle vitamint, hanem néhány órát várni kell, hogy ne érvényesüljenek az ellentétes hatások.
Forrás: WEBBeteg
Szakértőink: Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész, Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
