Kelkáposzta - Miért előnyös a fogyasztása?

Bár e zöldségről kevesen mondhatják el, hogy igazán szeretik, hisz az olvasó emlékében még ott él a menzán kapható kelkáposzta-főzeléknek nemcsak az íze, hanem a látványa és illata is, és egyik sem volt meggyőző érv, hogy az egészet elfogyasszuk.

Szeretném egy kissé helyreállítani e növény renoméját, márcsak azért is, mert az egészséges táplálkozás alapja a megfelelő zöldség- és rostbevitel, és emellett a kelkáposzta más előnyökkel is bír. Vitaminban, ásványi anyagokban gazdag zöldségféle, ráadásul olcsó is, télen is elérhető, jó választás, amikor kicsi a választéka az egészséges és itthon termelt, kicsi ökológiai lábnyomot hagyó zöldségeknek.

Már az ókori Rómában is ismerték, hogy főzve vagy savanyítva is fogyasztható. A kelkáposzta a fejes káposzta közeli rokona. Különbség, hogy a kel levelei fodrosak, sötétebb zöld árnyalatúak, hólyagosak és vastagok, íze pedig lágyabb. Könnyebben termeszthető, akár házi kerti körülmények között is. Tavasszal kell kiültetni a palántákat, és jövő év késő ősszel érik be a termés, a kelkáposzta ugyanis kétévi növény. Igénytelen, tűri a szárazságot is, meg a hideget is, termesztése tehát könnyebb, mint a fejes káposztáé. Tápanyagtartalma magasabb, könnyebben emészthető, nem fúj fel. A kelkáposzta külső, sötétzöld takarólevelei jelentős mennyiségű béta-karotint is tartalmaznak, bár ezeket a külső leveleket főzéskor, mivel erősek és vastagok, általában eldobjuk, holott csak ki kellene vágni a levélnyelüket, maga a levél viszont ugyanúgy használható, mint a növény többi része, érdemesebb külön megfőzni, mint a zsenge belső leveleket.

Milyen jótékony hatásai vannak a szervezetünkre?

• Majdnem annyi C-vitamint tartalmaz, mint a narancs vagy a citrom. Emellett A- és K-vitamin-tartalma is jelentős, és vastartalmát is érdemes kiemelni. Télen rendszeresen fogyasztva szervezetünk immunrendszerét támogathatja.
• A növény magas rosttartalma serkenti az emésztést, az anyagcserét, ezáltal segít a testsúly megtartásában. Ezért is érdemes az étrendünkbe rendszeresen beépíteni fogyasztását.
• Támogatja a magzat fejlődését, mert a zöldségek között magasnak számít a folsavtartalma.
• Csökkenti a koleszterinszintet, mivel növeli a HDL, vagyis a „jó” koleszterin szintjét, emellett csökkenti az LDL, vagyis a „rossz” koleszterin szintjét.
• Nagy mennyiségben található benne kalcium is, amely erősíti a csontokat. Nemcsak a gyerekek menüjébe, hanem a változókorban lévő hölgyek étrendjébe is érdemes lenne beépíteni rendszeres fogyasztását.
• Antioxidánsokat (a C-vitamin mellett flavonoidok) tartalmaz, melyek védik a szervezetet a szabadgyököktől. A szabadgyökök növelhetik a daganatos betegségek rizikóját. Ezenkívül vizsgálják a szulforafán-tartalmának rákellenes hatását, és az indol-3-karbinol vegyületet potenciális rákellenes hatása miatt, különösen a hormonfüggő daganatok esetében. Utóbbi két vegyület a keresztesvirágú zöldségekben, például a brokkoliban és a kelbimbóban is megtalálható.

Ami az elkészítését illeti, legyünk fantáziadúsak

Ha nem szeretjük főzelékként fogyasztani, használhatjuk fantáziánkat, például vokban fűszerekkel pirítva, almával fűszerekkel párolva, akár vendégváró ételt is készíthetünk az eddig nem szeretett zöldségből. De a főzeléket is elkészíthetjük a korábbitól eltérő módon, más fűszerekkel, és akár még azt is megkedvelhetjük.

Tovább Napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás - Milyen előnyökre számíthat?

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész