Egészségedre
Mindent a témáról
|
További tartalmak
Minden rovat és szolgáltatás
|
Az elhízás folyamatosan növekvő problémát jelent a világban. Az állapot kialakulásáért részben az egészségtelen táplálkozás tehető felelőssé, ugyanakkor döntő szerepet játszik a mozgáshiány is - szervezetünknek elegendő mozgásra van szüksége ahhoz, hogy optimálisan és egészségesen láthassa el feladatát.
Ha a szervek, például az izmok, a szív és az erek nincsenek megfelelő módon és egészséges mértékben megdolgoztatva, akkor teljesítőképességük hanyatlik. A mozgáshiány következtében kialakuló legismertebb probléma a túlsúly, ám közel sem ez az egyetlen gond: számos betegség összefüggésbe hozható a mozgásszegény életmóddal. Általában nem vagyunk vele tisztában, vagy legalább is alulbecsüljük annak mértékét, hogy a mozgáshiány mennyi betegség kockázatát növeli.
Veszélyes lehet a hirtelen kezdett testedzés |
Azoknak az embereknek, akik csupán egyféle mozgásformához - például a televízió távirányítójának felemeléséhez - szoktak hozzá, kellően elővigyázatosnak kell lenniük, ha aktívan edzeni kezdenek. Veszélyes lehet a hirtelen kezdett testedzés>> |
A mozgáshiány negatív egészségügyi következményei különféle formában nyilvánulhatnak meg, a legismertebb példa a túlsúly, melynek szövődményei például ízületi problémák, porckopás (artrózis), szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség (diabetes mellitus) vagy köszvény lehetnek.
A mozgáshiány következtében nem feltétlenül alakul ki túlsúly, de következményei a normál testsúly megtartása mellett is jelentkezhetnek. A megfelelő erőnlét hiánya miatt ezekkel alvászavarok, fáradékonyság és a mozgásszervrendszer betegségeinek formájában találkozhatunk, miközben a mozgáshiány az immunrendszer egészére is negatív hatással bír.
A mozgáshiány ugyanolyan halálos, mint a dohányzás |
Egy nem olyan régi kutatás szerint, ha nem mozgunk eleget, az ugyanolyan veszélyes egészségünkre nézve, mint a dohányzás. Az ajánlott mennyiségű mozgás hiánya szívelégtelenséghez, diabéteszhez, és rákhoz vezethet. A mozgáshiány ugyanolyan halálos, mint a dohányzás>> |
Artrózis: A mozgáshiány következtében legyengült izomzat miatt az ízületek fokozott károsodás- és sérülésveszélynek vannak kitéve. A jól fejlett izmok védik az ízületeket a túlterheléstől, az ízületek stabilitása az izmok erejétől függ. A gyenge izomzat miatt idővel az ízületek egyre súlyosabb mértékben károsodnak, hosszú távon az ízületi porcok is kopni kezdenek. Erős izomzat mellett jelentősen kisebb a ficamok kockázata is. Ha a mozgáshiányhoz ráadásul túlsúly is társul, akkor az ízületekre fokozott terhelés nehezedik, ami tovább súlyosbítja a porckopás mértékét.
A csigolyák közti porckorongok károsodása: A mozgásszervrendszer kelleténél csekélyebb igénybevétele rányomja bélyegét a testtartásra. Hosszú távon nagy eséllyel alakul ki hátfájás. Az ágyékcsigolyák környékén kb. 50 százalékkal kisebb valószínűséggel jelentkezik fájdalom azoknál, akik edzettek, mint azoknál, akik nem mozognak eleget.
Csontritkulás: A mozgáshiány miatt, főként azoknál, akik gyermekkorban hanyagolták a fizikai aktivitást, felnőttként fokozott a csontritkulás (osteoporosis) kockázata, ami együtt jár a csonttörések veszélyével is.
Több sérülés: A mozgásszegény életmód következtében hanyatlik az erőnlét, csökken a gyorsaság, a mozgékonyság és romlik a koordináció. A motorikus képességek romlása fokozza a sérülések kockázatát.
A mozgáshiány jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A mérsékelt intenzitású, rendszeres edzéssel, egészséges életmóddal csökkenthető a rizikó.
2-es típusú cukorbetegség: A mozgáshiány, gyakran túlsúllyal kombinálva, 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezethet. Ebben a betegségben a célszervek, elsősorban az izomzat már nem reagál az inzulin hormonra, vagyis a táplálkozás során szervezetbe kerülő cukor nem bomlik le a sejtekben, hanem a vérben maradva emelkedett vércukorszintet okoz. A rendszeresen végzett kitartó edzés fokozza a sejtek felszínén lévő inzulinreceptorok érzékenységét, az inzulin ezekhez kapcsolódik és így válik lehetővé a cukor sejtekbe való bejutása.
Metabolikus szindróma: A csökkent glükóztolerancia, a zsíranyagcsere-zavar, a magas vérnyomás és az elhízás (főleg a hasi elhízás) kombinációját nevezzük metabolikus szindrómának. A metabolikus szindróma jelentősen növeli az érelmeszesedés (arteriosclerosis), a szívinfarktus, a stroke és a keringési zavarok - amilyen például a perifériás artériás betegség, más néven „kirakatnézegető” betegség - kockázatát. A metabolikus szindróma többnyire a mozgáshiány következménye. A rendszeres, kitartó edzésnek a megelőzésben fontos szerepe van, már kialakult betegség esetén pedig a terápia fontos része.
Stresszbetegségek: Abban, hogy a stressz okozta betegségek kialakulhatnak, nagyon gyakran közrejátszik a mozgáshiány is. Nagyon fontos, hogy megszabaduljunk a stressz következtében felszabaduló stresszhormonoktól, ebben, illetve a stresszoldásban segít például a sport. A kezeletlen stressz hosszú távon betegségek kialakulásához vezet.
A mozgáshiány gyengíti az immunrendszert: A rendszeresen sportolók körében a fertőző betegségek, sőt még a daganatos betegségek kockázata is kisebb. De vigyázzunk, hogy a sportot se vigyük túlzásba, mert a mozgáshiány és a túledzés egyaránt gyengítik az immunrendszert!
(WEBBeteg – B. M.; Forrás: symptomat.de; Lektorálta: Dr. Osikóczki Orsolya)
Diabéteszes neuropátia
Prof. Dr. Barkai LászlóA cukorbeteg útja a neuropátia felismeréséhez és kezeléséhez, illetve megelőzéséhez.
Migrén
Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. HabilMikor javasolt megelőző kezelés a migréneseknek? Milyen lehetőségek vannak?
Heti 1 óra testmozgás is csökkenti a depresszió kockázatát
A kanapélakóknak érdemes megjegyezniük, hogy egy új kutatás szerint csupán heti egy óra bármilyen fizikai aktivitás is csökkentheti a depresszió hosszú távú kockázatát.
Fehér liszt és fehércukor - Mi az igazság a fogyasztásukkal kapcsolatban?
A 21. században egyre inkább ellenzik a finomított búzaliszt és kristálycukor fogyasztását a szakemberek. Köszönhető ez annak, hogy túlságos feldolgozottságuk miatt kevés értékes tápanyagot tartalmaznak, ellenben magas a kalóriatartalmuk, kis mennyiség fogyasztásával is nagy energiabevitelt érünk el. Ennek következtében könnyen alakul ki túlsúly, elhízás, szövődményként pedig különböző anyagcsere-, szív- és érrendszeri megbetegedések sújtanak minket.
Mikor milyen édesítőszert válasszunk?
Az ételeink édesítésére a legelterjedtebb természetes édesítő manapság a kristálycukor (szacharóz, répacukor) és a méz használata, ugyanakkor már nagyon sokféle édesítőszer közül választhatunk a boltok polcairól. Nem kell aggódnunk, ha az édesítőszerek mellett döntünk, semmilyen egészségügyi kockázattal nem kell számolnunk az általánosan fogyasztható mennyiségen belül.
okleveles táplálkozástudományi szakember
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!