Nátrium: Mit érdemes tudnunk róla?

szerző: Dr. Borsi-Lieber Katalin - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna frissítve:

A nátrium a szervezetben számtalan folyamatban vesz részt: a folyadékháztartás szabályozása, az izomműködés, az idegrendszerben az ingerületátviteli folyamatok, a sav-bázis egyensúly fenntartása, a szénhidrát- és fehérjeanyagcsere, továbbá az ozmotikus nyomás fenntartása.

Az emberi szervezetben megközelítőleg 80-100 g nátrium található, melynek a többsége oldott formában van jelen, kisebb részét a csontok és kötőszövetek raktározzák. A nátrium bevitelét a táplálkozással biztosítjuk, ugyanis a nátrium majdnem minden élelmiszerben megtalálható.

Nátriumbevitel

Sajnos az ételek túlzott sózásával a szükséges mennyiség sokszorosával terheljük meg a szervezetünket, aminek ismert a keringésre, sőt a veseműködésre gyakorolt káros hatása. Magyarországon az ajánlottnál háromszor-ötször több sót fogyasztunk!

A nátrium egyik jellemzője a vízelvonó képesség, az ozmotikus szívóhatás. A többlet nátrium miatt a kelleténél több lesz a sejten kívüli, vagyis az érpályán belüli folyadék, ez pedig megemeli a vérnyomást. A vérnyomás emelkedése a test minden részében, így a vesékben is növeli az erek terhelését. A veseerek tartós terhelése a veseszövet fokozatos pusztulásához vezet. Ördögi kör kezdődik: a pusztulófélben lévő vese nem tudja megfelelően kiválasztani a vizet, a méreganyagokat – ez pedig tovább növeli a vérnyomást. A vérnyomás emelkedése más szövődmények (stroke, balkamrai izomtömeg vastagodás) kockázatát is növeli.

Ha több só jut a szervezetbe, akkor arányosan több vizet is vesz fel a szervezet - bárki megfigyelheti, mennyire szomjas lesz a túlsózott ételek után. A másik lehetőség, hogy a vese kevesebb vizet választ ki, visszatartja a folyadékot, a vizelet sűrűbb lesz. Ám egy idő után a túl sok folyadékot, illetve a túl sok sót a vese már nem képes megfelelő mértékben kiválasztani, és károsodik. Vesebetegeknek éppen ezért különösen kell figyelniuk a só- és folyadékbevitel mennyiségére.

Létezik azonban olyan helyzet is, amikor fontos a nátriumbevitel. Nyáron, a meleg hatására fokozódik a verejtékkiválasztás, a fokozott izzadással pedig jelentős mennyiségű nátriumsó távozik a szervezetből. Ennek pótlására fokozott figyelmet kell fordítani.

A nátrium normál értéke

Vénás vérben: 134-150 mmol/l

24 órán át gyűjtött vizeletben: 40-220 mmol/nap

Milyen eltérések lehetnek a normál nátriumértéktől?

A nátrium koncentráció változás hátterében több ok húzódhat meg: összefügghet a szervezet víz-háztartásának zavarával (kiszáradás-dehidráció, vizenyő-ödéma), de számos betegség is állhat a háttérben.

Ha a vénás vérben mért nátriumkoncentráció kevesebb, mint 134 mmol/l, akkor nátriumhiányról, azaz hiponatrémiáról beszélünk.

Azokban az esetekben, amikor a vénás vérben 150 mmol/l feletti nátriumkoncentráció mérhető, magas nátriumszintről, hipernatrémiáról beszélünk.

A hiponatrémia okai:

  • Az emésztőrendszert érintő olyan megbetegedések, amelyek hasmenést, hányást okoznak.
  • Súlyos fokú, nagy területet érintő égési sérülés.
  • Bármilyen okból bekövetkező vérvesztés.
  • Súlyos hiperglikémia.
  • Ascites (hasűri folyadékgyülem, hasvízkór), mellűri folyadékgyülem.
  • Ha a vese vízkiválasztásának szabályozási rendszerében zavar támad, melyet különböző eredetű megbetegedések okozhatnak: pajzsmirigy alulműködés, mellékvese-elégtelenség, vízhajtók nem megfelelő alkalmazása, májcirrózis, szívelégtelenség, veseelégtelenség, továbbá a terhesség.
  • Műtétek után, ha az elveszített folyadék pótlása nem megfelelő ionösszetételű oldattal (hypotoniás infúzió oldattal) történik.
  • Nagy mennyiségű víz fogyasztása is okozhat alacsony nátriumszintet (vízmérgezés).

A hiponatrémia a nátriumhiány súlyosságától függően a gyengeségtől, fáradékonyságtól kezdődően egészen az eszméletvesztésig, görcsrohamokig súlyosbodhat, kezelés nélkül akár a beteg halálát is okozhatja.

A hipernatrémia okai:

  • Leggyakrabban a csökkent vízfogyasztás és fokozott vízvesztés (dehidráció, kiszáradás) okozza. Ezt okozhatja hányás, hasmenés, erős izzadás (akár láz esetében is), vagy okozhatja a diabetes insipidus nevű betegség is.
  • A diabetes insipidus esetén kevés az ún. antidiuretikus hormon, mely a vese kiválasztó működése során a vízvisszaszívást fokozza. A hipernatrémia szomjúságérzést, nyálkahártya-szárazságot, izomrángást, súlyos esetben kómát okoz.
  • A fokozott sófelvétel is okozhat hipernatrémiát, pl. exrtém sózás, vagy a tengervíz ivása vezethet ilyenhez, de akár egyes terápiák következtében is kialakulhat, pl. nagy mennyiségű bikarbonát adása miatt.
  • Ha csökken a vese nátriumkiválasztása primer hiperaldoszteronizmusban (Conn-szindróma), az szintén magas nátriumszintet eredményez.
  • Más krónikus vesebetegségek szintén előidézhetik ezt az állapotot, mint például cisztás vesebetegség, vagy nephritis. Az idült (krónikus) nefritisz szindróma (krónikus glomerulonefritisz, lassan progrediáló glomeruláris megbetegedés) különféle betegségekben előforduló rendellenesség, amelyben a glomerulusok (a vese kiválasztásért felelős részei) károsodnak, ezáltal a veseműködés évek alatt tönkremegy.

Laborvizsgálatoknál előforduló gyakori kifejezések

AP, ALP (alkalikus foszfatáz) | Bi (bilirubin)| Bazofil granulocita | CK, CK-MB (kreatin-kináz, kreatin-kináz-MB)| cTnI (kardiális Troponin I) | CRP (C-reaktív fehérje) | Eozinofil granulocita | FVS (fehérvérsejt) | GOT, GPT | Glükóz (vércukor) | Hgb (hemoglobin) | Htc (hematokrit) | Húgysav | Kalcium | Kreatinin | Káliumion | Kloridion | Limfocita | Monocita | Neutrofil granulocita | THR (trombocita) | Urea (karbamid) | VVT (vörösvértest) | We (vörösvértest-süllyedés) | GGT - gamma-glutamil-transzferáz | Koleszterin | Nátrium | FSH – A folliculus-stimuláló hormon | GOT - glutamát-oxálacetát transzamináz | GPT - glutamát-piruvát-transzamináz | MPV | RDW | Retikulocitaszám | Triglicerid | TSH – Thyreoidea stimuláló hormon

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Borsi-Lieber Katalin
Aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna

Cikkajánló

Magnézium
Magnézium

Szerepe van a depresszió elleni küzdelemben is.

Száraz köhögés
Száraz köhögés

Mi okozza, hogyan kezelje ezt a köhögéstípust?

WEBBeteg - Tóth András, újságíró
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
WEBBeteg - Dr. Bene Orsolya, kardiológus
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Cs. K., fordító
WEBBeteg - Magyar Zsuzsanna, újságíró-szerkesztő
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.