A vas szerepe szervezetünkben - Mely ételeink tartalmazzák?

A vas szervezetünk egészséges működéséhez létfontosságú nyomelem. A vas emberi (és állati) szervezetben betöltött élettani szerepe felbecsülhetetlen értékű. Hogyan történik a bevitele, mi segíti, és mi gátolja a hasznosulását?

Milyen szerepet tölt be a vas a szervezetünkben?

Vas nélkül az oxigén nem lenne képes eljutni a sejtekhez, vagyis a vas kellő mennyiségű jelenléte a szervezet életképességéhez elengedhetetlenül szükséges.

A felnőtt szervezet átlagosan 4-5 gramm vasat tartalmaz, melynek túlnyomó része fehérjékhez kötődik, legnagyobb része a hemoglobinban és a mioglobinban található. A vörösvértestekben található hemoglobin az oxigén- és széndioxid-szállítást biztosító óriásmolekula, melynek egyik fő alkotóeleme a vas. A vér színe végső soron a vas oxidációs állapotától, azaz a vér oxigéntelítettségétől függ. Az oxigéndús vér világospiros, míg az oxigénben szegény, ugyanakkor szén-dioxidban gazdag vér színe ennél jóval sötétebb árnyalatú. A mioglobin az izomsejtekben található fehérje, és a sejtek anyagcseréjében vesz részt. Emellett a csontokban és a májban jelentős mennyiségű vas raktározódik, ami szükség esetén egy ideig képes biztosítani a vérképzéshez elengedhetetlen vasat.

Hogyan juthatunk hozzá a szükséges vashoz?

A vas az életműködéseinkhez esszenciális (létfontosságú) mikroelem, de a szervezetünk nem képes az előállítására, ezért azt a táplálékkal, szükség esetén vaspótlással, kívülről kell bejuttatnunk. Mivel a vas felszívódása és a szervezetben való hasznosulása meglehetősen gyenge, így a táplálékban található vasmennyiségnek csupán a töredéke kerül be a vérbe, hogy aztán eljusson azokra a helyekre, ahol szükség van rá.

A vas élelmi forrásai

A vas legnagyobb mennyiségben állati eredetű élelmiszerekben található meg. Jelentős vasforrás a hús, a halak, a tej és a tojás. Ugyanakkor számos növényi élelmiszerben is megtalálható, például a sóska és a spenót, valamint egyéb zöld leveles zöldségek is nagy mennyiségű vasat tartalmaznak, de értékes vasforrások pl. a hüvelyes zöldségek, a gabonafélék, a piros bogyós gyümölcsök, a diófélék és az aszalványok, valamint a cékla és a retek, továbbá az álgabonák (pl. a köles) is.

Hogyan alakulhat ki vashiány?

Vashiánynak azt az állapotot nevezzük, amikor a szervezetben kevesebb vas áll rendelkezésre, mint amennyire szükség lenne. Ennek hátterében leggyakrabban az elégtelen vasbevitel, a csökkent felszívódás, vagy a fokozott vasvesztés állhat.

Az elégtelen bevitel éhezés vagy rossz tápanyag-összetétel, egyoldalú táplálkozás miatt jöhet létre. Nem ritka vegetáriánusok között, bár kiegyensúlyozott, gondosan összeállított étrend mellett az állati eredetű táplálékot nem fogyasztó személyek sem lesznek feltétlenül vashiányosak, hiszen, mint említettük, számos olyan növényi élelmiszer is létezik, amely gazdag vasban. Napi 14 mg vas bevitelére lenne szükség, ám a felmérések szerint ez a legritkább esetben teljesül, amelynek gyakorlati következménye a vashiányos betegek viszonylag nagy aránya.

Ugyanakkor a vasat bőségesen tartalmazó ételek fogyasztása mellett is kialakulhat a vashiány, ugyanis a bélrendszerből történő vasfelszívódást számos diétás faktor befolyásolja. Rontják például a polifenol szerkezetű vegyületek, amelyek nagy mennyiségben fordulnak elő a teában és a borban. A gabonákban megtalálható fitánsavak szintén rontják a felszívódást, csakúgy, mint a szója és az olajos magvak. Az ásványi anyagok közül a kalcium és annak oxalátsói gátolják a vas bélrendszerből történő felszívódását. Egyes felszívódási zavarok és anyagcsere-betegségek azáltal okozhatnak vashiányt, hogy bár a tápcsatornába elegendő mennyiségű vas kerül be, az valami miatt mégsem képes onnan felszívódni és a rendeltetési helyére megfelelően eljutni.

Ugyanakkor a vas könnyebben és jobb hatásfokkal szívódik fel a vérkeringésbe C-vitamin, cink, réz és B-vitaminok jelenlétében.

A vashiány kialakulásának harmadik gyakori oka a szokásosnál nagyobb mértékű vasvesztés, ami előfordulhat bármilyen eredetű vérzéskor (például aranyérbetegség, gyakori orrvérzés, gyomor-bélrendszeri vérzések), művesekezelés esetén, véradás után, műtétek vagy szülés kapcsán, erős vagy elhúzódó menstruációs vérzés miatt.

A vashiány tünetei és kezelése, valamint megelőzése

A vashiánynak szerteágazó, a hiány mértékétől függő, nem specifikus tünetei vannak, épp ezért sokan nem ismerik fel időben. A vashiány mértéke vérvétel után, laboratóriumi körülmények között határozható meg. Az időben fel nem ismert, kezeletlen vashiány vashiányos vérszegénységet okoz, annak minden tünetével.

A vashiány általános tünetei:

• Gyakori pszichés jelenségek, leggyakrabban indokolatlan, tartós fáradtság, kimerültség, koncentrálóképesség csökkenése, de jellemző a fejfájás is.
• Mindezek mellé a bőr és nyálkahártyák eltérései társulhatnak, úgymint a köröm felületén megjelenő barázdák, a köröm gyakori töredezése, a bőr szárazsága, gyakran visszatérő afták a szájban, kiszáradt és kirepedt szájzug fájdalmas sebekkel, fakó, sápadt bőrszín.
• Csecsemő-, kisgyermek- és tinédzserkorban a nem kielégítő vasellátottság hátráltatja a szellemi és fizikai fejlődést, továbbá az immunrendszer egészséges működését is gyengíti.

A vashiány könnyen kezelhető gyógyszertárban recept nélkül kapható vagy vényköteles szájon át szedhető gyógyszerekkel vagy intravénás infúzió formájában alkalmazandó készítményekkel.

Várandósság és szoptatás időszakában általános vaspótlás javasolt a vérszegénység megelőzése érdekében.

Mindenkinek fontos odafigyelni a kiegyensúlyozott táplálkozásra, hogy a vashiány kialakulását megelőzhessük.ű

Túl is adagolható a vas

A vas szintje a normális fölé egy ritka anyagcsere-betegség (hemokromatózis) miatt emelkedhet, illetve vastúladagolás vas-sókat tartalmazó készítmények előírtnál nagyobb dózisú fogyasztása után léphet fel. Az akut mérgezés nagyon ritka. Kisgyermekek esetében ügyelni kell arra, hogy a házi patikában lévő vastartalmú multivitaminok vagy egyéb készítmények tárolási helye számukra ne legyen hozzáférhető!

A vasmérgezés első fázisának tünetei: émelygés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom, esetleg görcsök. 8-24 órával a mérgezés után látszólagos javulás következik be, amelyet viszont vérnyomásesés, vérzés, sárgaság, vagyis a máj károsodása követ. A szervezetben hegesedést okozó mérgezés zajlik, amely hetek múlva a máj és a belek visszafordíthatatlan károsodásához vezet.

Krónikus vastúladagolás májzsugort, a máj állományának kötőszövetes átalakulását eredményezi. A vasmérgezés tünetei hánytatással, gyomormosással, illetve vasgátló készítmény (deferoxamin) beadásával javíthatók. Az esetleges károsodások kellő időben megkezdett kezeléssel kivédhetők.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos