A vas szerepe szervezetünkben - Mely ételeink tartalmazzák?

Dr. Kónya Judit
szerző: Dr. Kónya Judit, családorvos - WEBBeteg
frissítve:

A vas szervezetünk egészséges működéséhez létfontosságú nyomelem. A vas emberi (és állati) szervezetben betöltött élettani szerepe felbecsülhetetlen értékű. Hogyan történik a bevitele, mi segíti, és mi gátolja a hasznosulását?

Vas nélkül az oxigén nem lenne képes eljutni a sejtekhez, vagyis a vas kellő mennyiségű jelenléte a szervezet életképességéhez elengedhetetlenül szükséges.

A felnőtt szervezet átlagosan 4-5 gramm vasat tartalmaz, melynek túlnyomó része fehérjékhez kötődik, legnagyobb része a hemoglobinban és a mioglobinban található. A vörösvértestekben található hemoglobin az oxigén- és széndioxid-szállítást biztosító óriásmolekula, melynek egyik fő alkotóeleme a vas.

A vér színe végső soron a vas oxidációs állapotától, azaz a vér oxigéntelítettségétől függ. Az oxigéndús vér világospiros, míg az oxigénben szegény, ugyanakkor szén-dioxidban gazdag vér színe ennél jóval sötétebb árnyalatú. A mioglobin az izomsejtekben található fehérje, és a sejtek anyagcseréjében vesz részt. Emellett a csontokban és a májban jelentős mennyiségű vas raktározódik, ami szükség esetén egy ideig képes biztosítani a vérképzéshez elengedhetetlen vasat.

A vas az életműködéseinkhez esszenciális (létfontosságú) mikroelem, de a szervezetünk nem képes az előállítására, ezért azt a táplálékkal, szükség esetén vaspótlással, kívülről kell bejuttatnunk. Mivel a vas felszívódása és a szervezetben való hasznosulása meglehetősen gyenge, így a táplálékban található vasmennyiségnek csupán a töredéke kerül be a vérbe, hogy aztán eljusson azokra a helyekre, ahol szükség van rá.

Hogyan alakulhat ki vashiány?

A vas legnagyobb mennyiségben állati eredetű élelmiszerekkel kerül be a szervezetbe. Jelentős vasforrás a hús, a tej, a tojás. Ugyanakkor például a sóska és a spenót is nagy mennyiségű vasat tartalmaz. Napi 14 mg vas bevitelére lenne szükség, ám a felmérések szerint ez a legritkább esetben teljesül, amelynek gyakorlati következménye a vashiányos betegek viszonylag nagy aránya.

A vashiánynak azt az állapotot nevezzük, amikor a szervezetben kevesebb vas áll rendelkezésre, mint amennyire szükség lenne. Ennek hátterében leggyakrabban az elégtelen vasbevitel, a csökkent felszívódás, vagy a fokozott vasvesztés állhat.

Az elégtelen bevitel éhezés vagy rossz tápanyag-összetétel, egyoldalú táplálkozás miatt jöhet létre. Nem ritka vegetáriánusok között, bár kiegyensúlyozott, gondosan összeállított étrend mellett az állati eredetű táplálékot nem fogyasztó személyek sem lesznek feltétlenül vashiányosak.

Ugyanakkor a vasat bőségesen tartalmazó ételek fogyasztása mellett is kialakulhat a vashiány, ugyanis a bélrendszerből történő vasfelszívódást számos diétás faktor befolyásolja. Rontják például a polifenol szerkezetű vegyületek, amelyek nagy mennyiségben fordulnak elő a teában és a borban. A gabonákban megtalálható fitánsavak szintén rontják a felszívódást, csakúgy, mint a szója és az olajos magvak jelenléte.

Az ásványi anyagok közül a kalcium és annak oxalátsói gátolják a vas bélrendszerből történő felszívódását. Ugyanakkor a vas könnyebben és jobb hatásfokkal szívódik fel a vérkeringésbe C-vitamin, cink, réz és B-vitaminok jelenlétében.

Egyes felszívódási zavarok és anyagcsere-betegségek azáltal okozhatnak vashiányt, hogy bár a tápcsatornába elegendő mennyiségű vas kerül be, az valami miatt mégsem képes onnan felszívódni és a rendeltetési helyére megfelelően eljutni.

A vashiány kialakulásának másik gyakori oka a szokásosnál nagyobb mértékű vasvesztés: bármilyen eredetű vérzéskor (például aranyérbetegség, gyakori orrvérzés, gyomor-bélrendszeri vérzések), művesekezelés esetén, véradás után, műtétek vagy szülés kapcsán, erős vagy elhúzódó menstruációs vérzés miatt.

A vashiány tünetei és kezelése

A vashiánynak szerteágazó, a hiány mértékétől függő, nem specifikus tünetei vannak, épp ezért sokan nem ismerik fel időben. A vashiány súlyossága vérvétel után, laboratóriumi körülmények között határozható meg. Az időben fel nem ismert, kezeletlen vashiány vashiányos vérszegénységet okoz, annak minden tünetével.

A vashiány általános tünetei:

  • Gyakori pszichés jelenségek, leggyakrabban indokolatlan, tartós fáradtság, kimerültség, koncentrálóképesség csökkenése, de jellemző a fejfájás is.
  • Mindezek mellé a bőr és nyálkahártyák eltérései társulhatnak, úgymint a köröm felületén megjelenő barázdák, a köröm gyakori töredezése, a bőr szárazsága, gyakran visszatérő afták a szájban, kiszáradt és kirepedt szájzug fájdalmas sebekkel, fakó, sápadt bőrszín.
  • Csecsemő- kisgyermek- és tinédzserkorban a nem kielégítő vasellátottság hátráltatja a szellemi és fizikai fejlődést, továbbá az immunrendszer egészséges működését is gyengíti.

A vashiány könnyen kezelhető gyógyszertárban recept nélkül kapható vagy vényköteles szájon át szedhető gyógyszerekkel vagy intravénás infúzió formájában alkalmazandó készítményekkel. Várandósság és szoptatás időszakában általános vaspótlás javasolt.

Vashiányos vérszegénység

A vashiányos anémiában szenvedők 80 százaléka nő, ugyanis esetükben fokozott a vashiány kialakulásának kockázata a menstruációs vérveszteség, a terhesség, illetve a szoptatás miatt. Az átlagosnál nagyobb a vasigény gyermek- és serdülőkorban a gyors testi fejlődés miatt, valamint sportolók és művese-kezeltek esetében is. Amennyiben a bevitt tápanyag nem tartalmaz kellő mennyiségben vasat (vegetáriánus életmód, egyoldalú táplálkozás), vagy ha a gyomor-bélrendszerben felszívódási zavar van, szintén vashiányos vérszegénység alakulhat ki.

Részletesen A vérszegénység (anaemia) tünetei

Túl is adagolhatjuk

A vas túladagolása egy ritka anyagcsere-betegség kapcsán fordulhat elő, illetve vas-sókat tartalmazó készítmények előírtnál nagyobb dózisú fogyasztása után. Az akut mérgezés nagyon ritka, de főként kisgyermekek esetében ügyelni kell arra, hogy a házi patikában lévő vastartalmú multivitaminok vagy egyéb készítmények tárolási helye számukra ne legyen hozzáférhető.

A vasmérgezés első fázisának tünetei: émelygés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom, esetleg görcsök. 8-24 órával a mérgezés után látszólagos javulás következik be, amelyet viszont vérnyomásesés, vérzés, sárgaság, vagyis a máj károsodása követ. A szervezetben hegesedést okozó mérgezés zajlik, amely hetek múlva a máj és a belek visszafordíthatatlan károsodásához vezet.

Krónikus vastúladagolás májzsugort, a máj állományának kötőszövetes átalakulását eredményezi. A vasmérgezés tünetei hánytatással, gyomormosással, illetve vasgátló készítmény (deferoxamin) beadásával javíthatók. Az esetleges károsodások kellő időben megkezdett kezeléssel kivédhetők.

Dr. Kónya Judit, családorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos

Cikkajánló

A vérszegénység típusai és a háttérben álló okok

Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Vérszegénység
Az anaemia, vagyis a vérszegénység a vörösvértestek számának és a vörösvértestek mennyiségét jelző paraméterek (pl. hemoglobin, hematokrit) szintjének csökkenését jelenti. Fontos tudni, hogy a vérszegénység nem betegség, hanem mindig egy tünet, melynek kiváltó okát a panaszok jelentkezésekor ki kell vizsgálni. Milyen típusai léteznek?
Bélflóra
Bélflóra

Befolyásolja egészségünk, közérzetünk alakulását.

Bárányhimlő
Bárányhimlő

Tünetei, kezelése és megelőzése.

WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária, általános orvos
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.