Teljes kiőrlésű gabona - Mondják, hogy együk, de tudja, hogy miért?

szerző: Dr. Reinhardt István - WEBBeteg
frissítve:

A teljes kiőrlésű magvakat még a táplálkozástudományban járatlanabbak is egészségre kedvező hatásúként tartják számon. Valóban, a gabona feldolgozásának ez a módja egészen másfajta alapanyagot hoz létre, mint a hagyományos őrlés.

Érdemes áttekinteni, hogy a közismert előnyök mellett – magasabb rosttartalom, jobb szénhidrátprofil – miért kedvező a teljes gabonaszemeket tartalmazó ételek fogyasztása, és a neki tulajdonított kedvező hatások mennyire megalapozottak tudományos szempontból.

Mikor tekintünk valamit teljes kiőrlésűnek?

Az első nehézség, amivel a teljes, illetve teljes kiőrlésű magvak hatásainak vizsgálatakor szembesülünk az, hogy a „teljes kiőrlésű” egy malomipari szakkifejezés. Nincs azonban egy általános elfogadott definíciója annak, hogy táplálkozástudományi szempontból mit is tekintünk teljes gabonát tartalmazó ételnek. Malomipari értelemben a meghatározás világos: a teljes mag nemcsak a magbelet, hanem a csírát és a maghéjat is tartalmazza.

A termékek jelentős része viszont nem csak teljes kiőrlésű magvakat tartalmaz, és nem mindig lehet megállapítani az összetevők arányait. Az ipari és kereskedelmi címkézési szokások cégtől és országtól függően jelentősen eltérhetnek. A „rosttartalom” és a „teljesmag-tartalom” fogalmát gyakran felcserélik.

Egy európai és amerikai tudományos szakértői kerekasztal javaslata szerint azokra az ételekre lehet alkalmazni a „teljes kiőrlésű” címkét, amelynek 100 grammja legalább 27 gramm teljes kiőrlésű magvat tartalmaz.

A legtöbb epidemiológiai (a népesség egészségi állapotával foglalkozó) vizsgálatban a legalább 25 százaléknyi teljes magvat és héjat tartalmazó ételt tekintik teljes magból készültnek.

Az egészségre gyakorolt hatása

Cukorbetegség

A teljes magvak kapcsán az egyik legtöbbet tanulmányozott kérdés a cukorbetegség megelőzésével kapcsolatos hatás. Egy nyolc nagy vizsgálat eredményeit összegző tanulmányban, amelyben összesen 385 868 résztvevő adatait elemezték, azt találták, hogy a sok teljes magvat fogyasztók között ritkábban fordult elő a cukorbetegség, mint a teljes magban szegény táplálékon élők között. A különböző vizsgálatokban a diabétesz különböző mértékben (17-32 százalék) ugyan, de ritkább volt a teljes magban gazdag táplálékot rendszeresen fogyasztók között.

A feltételezések szerint a teljes magvak azáltal fejtik ki cukorbetegséget megelőző hatásukat, hogy csökkentik az étkezés utáni vércukor-emelkedés mértékét. A hosszabb ideig tartó, étkezés utáni vércukor-emelkedés a tapasztalatok szerint összefügg a szervezetet érő oxidatív stressz mértékével, gyulladásos folyamatokkal, inzulinrezisztencia fokozódásával és az erek állapotának romlásával. Mindezek számos krónikus betegség, többek között a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában játszanak szerepet.

Amikor a gabonaőrlemény feldolgozásakor eltávolítják a maghéjat és a csírát, olyan szénhidrátok maradnak a termékben, amelyek gyorsabban és erőteljesebben emelik a vércukorszintet, ami magasabb inzulinszükségletet jelent. Más tanulmányok szerint azonban a teljes magvak nem befolyásolták érdemben az étkezés utáni vércukorszintet. Bár a teljes magvak fogyasztása és a cukorbetegség közti összefüggést még nem térképezték fel teljesen, és vannak ellentmondások, az valószínűnek látszik, hogy a teljes magvak csökkentik az inzulinrezisztenciát, és bizonyos fokú védelmet nyújthat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása ellen.

Szív- és érrendszer

Egy összegző elemzésben 1998 és 2010 között végzett, szív- és érrendszeri megbetegedésekkel foglalkozó tíz nagy vizsgálat eredményeit vetették össze. Azt találták, hogy a teljes magvak fogyasztása a kardiovaszkuláris betegségek – köztük a koszorúér-megbetegedés, a szívelégtelenség, a nem vérzéses szélütés – kockázatát 21 százalékkal csökkentette. Továbbá, bár erre a korlátozottak a bizonyítékok, csökkentette a magas vérnyomás kockázatát is. Egy nagy létszámú (42 850 fős) vizsgálat adatai alapján úgy tűnik, hogy a teljes magvak koszorúér-betegséget megelőző hatásáért a magvak rost-, folsav-, magnézium-, mangán-, B6-vitamin- és E-vitamintartalma a felelős. Ugyanebben a tanulmányban azt is tapasztalták, hogy a teljes magvak pozitív hatással voltak a vérzsír-összetételre és a tünetmentes gyulladásos folyamatokra.

Ez utóbbi megfigyelést egy 21 randomizált, kontrollált vizsgálat eredményét összegző elemzés is megerősítette. A teljes magvak fogyasztásának hatására javult az éhgyomri vércukor- és inzulinszint, a vérzsírok és a káros koleszterin mennyisége, csökkent a szisztolés és diasztolés vérnyomás. Ezeket az adatok más nagy, összehasonlító vizsgálatok is megerősítették.

Daganatos megbetegedések

A különböző típusú rosszindulatú daganatokkal kapcsolatban a teljes magvakra vonatkozó bizonyítékok nem annyira megalapozottak, mint a cukorbetegség vagy a szívbetegségek tekintetében. Egy negyven, alacsonyabb bizonyító erejűnek számító vizsgálat eredményét összesítő tanulmányban azt találták, hogy a teljes magvak fogyasztása mintegy 34 százalékkal csökkentette a különböző – elsősorban emésztőrendszeri – rosszindulatú daganatok kockázatát. Egy 61 000 nő bevonásával végzett, 15 éven át tartó vizsgálatban azok, akik naponta legalább négy-öt alkalommal fogyasztottak teljes magvakból készült ételeket, 35 százalékkal kisebb kockázattal betegedtek meg vastagbélrákban, mint azok, akik napi egy-két alkalomnál ritkábban. Hasonló pozitív eredményeket kaptak a nyelőcsőrák előfordulásával kapcsolatban is.

A kutatók azt feltételezik, hogy a teljes magvak magas rosttartalma az a tényező, amely a daganatellenes hatásuk hátterében állhat, legalábbis ami az emésztőrendszeri rákokat illeti. Emellett természetesen a magas fenolsav-, polifenol-, fitoösztrogén-, flavonoid- és E-vitamin-tartalma is szerepet játszhat a teljes magvak rákmegelőző hatásában.

Gyulladáscsökkentő hatás

A teljes magvak gyulladáscsökkentő hatásával kapcsolatos kutatási eredmények nem egyértelműek. Korábbi megfigyeléses vizsgálatok arra mutattak, hogy a teljes magvak fogyasztása a krónikus enyhe gyulladásos folyamatokat – amely a szív- és érrendszeri és metabolikus betegségek jellemzője – mérsékelhetik. E tanulmányok nyomán indultak jól megtervezett, beavatkozással járó vizsgálatok, ezekben azonban nem minden esetben sikerült kimutatni a teljes magvak jótékony hatását a gyulladásos folyamatokra. Az ellentmondások oka vélhetően az egyes vizsgálatokba bevont résztvevők egészségi állapotában, életkorában, a kísérlet időtartamában és a vizsgált magvak fajtájában fennálló eltérésekben keresendő. Például ha a pozitív hatás oka az alacsony glikémiás index, és egy adott vizsgálatban a hagyományos lisztet fogyasztókat magas glikémiás indexű teljes magvakat fogyasztókkal hasonlítják össze, akkor előfordulhat, hogy nem találják előnyösebbnek.

Csökkentheti a halálozási kockázatot

Egy közelmúltban lezárult nagy létszámú amerikai kutatásban a teljes magvak hatását vizsgálták a halálozásra. Azt tapasztalták, hogy a teljes magvak fogyasztása 17 százalékkal csökkentette a teljes halálozási kockázatot, ezen belül 17 százalékkal a szív- és érrendszeri eredetű, 15 százalékkal a daganatos, 48 százalékkal a cukorbetegséggel kapcsolatos, 11 százalékkal a légzőrendszeri eredetű és 23 százalékkal a fertőzésekre visszavezethető halálozást.

A részletesebb elemzések szerint a pozitív hatásért elsősorban a magvakban található rosttartalom volt felelős.

A teljes magvak fogyasztásának előnyeit a korai halálozás megelőzése szempontjából más amerikai és európai vizsgálatok is megerősítették.

A rostokban szegény étrend bizonyítottan növeli a vastagbél tágulatok, úgynevezett divertikulumok kialakulásának kockázatát. Bár a divertikulózis az esetek többségében tünetmentes, az esetek 10–25 százalékában fájdalom, gyulladás is jelentkezik, divertikulitisz alakul ki. Mivel az élelmi rostokban gazdag táplálék csökkenti a divertikulózis rizikóját, lényeges lehet, milyen forrásból (gabonából, gyümölcsből vagy zöldségből) származnak a rostok.

Egy 690 075 hatvan év körüli nő bevonásával végzett, hatéves követési idejű vizsgálatban a gabonából származó élelmi rostbevitel napi 5 grammal történő növelése 15 százalékról 5 százalékra csökkentette a divertikulózis előfordulását. Divertikuláris betegségben szenvedő betegeknek gyakran tanácsolják, hogy óvakodjanak a magvakat tartalmazó ételek fogyasztásától. Nincs azonban tudományos bizonyíték arra, hogy a magvak kerülése csökkentené a divertikulitisz kockázatát.

A teljes magvak fogyasztása és a túlsúly csökkenése közti összefüggés tudományos szempontból még mindig tisztázatlan, noha számos kutatást végeztek a témában. Ezeknek eredményei azonban ellentmondásosak: egyes esetekben sikerült kismértékű testsúlycsökkenést elérni, más vizsgálatokban azonban nem. Az egymásnak ellentmondó eredmények hátterében feltehetően az áll, hogy az egyes tanulmányokban nem egyformán definiálták a teljes mag fogalmát.

A teljes magvak fogyasztása tehát úgy tűnik, elsősorban a szervezet cukoranyagcseréjére fejt ki kedvező hatásokat. A 2015–2020 közötti időszakra érvényes Amerikai Táplálkozási Irányelvek javaslata szerint az elfogyasztott gabonafélék és származékaik (lisztből készülő ételek) napi mennyiségének legalább felének teljes magból, illetve teljes kiőrlésű lisztből kell készülnie.

Tovább A rostban gazdag táplálkozás előnyei

WEBBeteg.hu logóForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Reinhardt István
Felhasznált irodalom: Linus Pauling Institute, Micronutrient

Forrás: Whole Grains (Linus Pauling Institute)

Cikkajánló

Dohányzik?
Dohányzik?

Mire érdemes figyelnie a táplálkozás terén?

A torokfájás kezelése
A torokfájás kezelése

Az enyhe torokfájás otthon is kezelhető.

WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró
WEBBeteg - Tóth András, újságíró
WEBBeteg - Cs. K., fordító; Dr. Csuth Ágnes, családorvos
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.