A magas koleszterinszint csökkentése diétával, életmóddal

A magas koleszterinszint a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik fő rizikótényezője, ezért kezelése, illetve megelőzése létfontosságú a betegek számára. A páciensek állapota jelentős részben javulna, ha sikerülne változtatniuk életmódjukon és étrendjükön.

Minél hamarabb derül fény a magas koleszterinszint fennállására, annál korábban és sikeresebben lehet fellépni a betegséggel szemben. A kezelés első lépése megvizsgálni a testtömeget és az esetleges társbetegségeket, és ahhoz igazítani az étrend összetételét és energiatartalmát.

Fontos, hogy ne egy-egy élelmiszertől (annak fogyasztásától vagy kiiktatásától) várjunk eredményt, hanem általánosságban törekedjünk az egészséges táplálkozásra és az elegendő testmozgásra!

Túlsúly esetén testtömegcsökkentésre is szükség van, így az energiabevitelt egyénre szabottan kell megállapítani. A gyógyszerelés szükségessége általában második lehetőségként következik, hiszen sok esetben már elegendő a diéta és az életmód helyes irányba terelése is. A pontos kezeléshez és diétás tanácsadáshoz fontos tudni a magas koleszterinszint típusát, a beteg étkezési és életmódbeli szokásait.

Az elfogyasztott koleszterin mennyisége

A koleszterin anyagcseréje sokrétű, összetett folyamat. Az emberi szervezetben a máj termeli/szabályozza a koleszterin szintjét, felszívódása a vékonybélben történik. Így megfelelő szinten tartja a vérben jelen lévő koleszterin szintjét. Ha egy egészséges ember koleszterintartalmú élelmiszert fogyaszt, a máj lassuló koleszterintermeléssel, illetve fokozott felszívódással reagál. Ezáltal kiegyensúlyozottan és állandó szinten marad a koleszterinszint. Egészséges személyeknél az étkezési koleszterin minimális hatással van a szervezetre. Az érzékenyebbeknél megemelkednek az értékek, de az LDL és a HDL is, tehát a jelenlegi állásfoglalás szerint az étkezési koleszterin nem jelent fokozott kockázatot a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulására. A genetikailag öröklött, familiáris hiperkoleszterinémiában szenvedők számára az étrendi koleszterin napi beviteli mennyiségét javasolt korlátozni 200 mg-ra.

Koleszterint csak az állati eredetű termékek tartalmaznak, legnagyobb mennyiségben a tojássárgájában, a velőben, a belsőségekben, a szárnyasok bőrében, a tejszínben és a tejfölben található meg. A kóros vérzsírszintek (magas össz-, LDL- és trigliceridszint, alacsony HDL-koleszterint-szint) megfelelő étrend összeállításával sikeresen befolyásolhatóak azáltal, hogy az ételekkel bevitt telített zsírok fogyasztását kell csökkenteni.

A rostok szerepe

A rostok szerepe kiemelten fontos a diétában, ugyanis megkötik a táplálékkal felvett koleszterint, ami így kisebb mértékben szívódik fel, és a salakanyaggal kiürül a szervezetünkből. Naponta 30-40 gramm rost elfogyasztása javasolt, amelyből 10-20 gramm vízben nem oldódó rostforrás legyen, ilyen például a zabkorpa és a zabpehely.

A zöldség- és főzelékfélék és gyümölcsök fogyasztása egészségesek és betegek számára is kiemelten fontos, az ajánlott mennyiség naponta 500 gramm. Részesítsük előnyben a magas pektintartalmú növényi táplálékokat (például alma, birsalma, sárgarépa, ribizli). Túlsúlyos betegek számára nem ajánlott a sütőtök, a hüvelyesek, a banán és a szőlő fogyasztása.

Az étrend antioxidánstartalma is legyen magas (ezt szintén támogatja a zöldség- és gyümölcsfogyasztás), mert az antioxidánsok gátolják az LDL-koleszterin oxidációját.

Fontos tudni! Miért fontos kiemelten figyelni a folyadékfogyasztásra magas rostbevitel mellett?

Milyen zsírokat fogyaszthatunk?

Az étrend zsírtartalma a napi energiabevitel 15-30%-a között legyen, amelyből

• a kedvezőtlen telített zsírsavak aránya kevesebb legyen, mint 10%,
• a transzzsírsavak pedig kevesebb mint 1%,
• a telítetlen zsírsavak adják a zsírbevitel nagyobb részét.

Hús- és tejtermékek választása esetén az alacsony zsírtartalmút részesítse előnyben a beteg. Nem ajánlott a kacsa, liba, zsíros húsrészek, belsőségek, szalámik, kolbászok, zsíros felvágottak, májasok és hurkafélék, valamint a vaj, tejszín, zsíros tejföl, túró és sajtok. Kerülendő a kókusz- és pálmaolaj használata, mivel ezekben a zsiradékokban is a telített zsírsavak dominálnak.

A dietetikusok általánosságban azt tanácsolják, hogy minél kevesebb bolti, félkész élelmiszert fogyasszunk.

Magyarországon már törvény korlátozza a transzzsírok felhasználását, így szerencsére nem kapható boltokban olyan élelmiszer, amelynek magas lenne a transzzsírtartalma.

Az omega-3- és omega-6-zsírsavak megfelelő aránya segít a koleszterinszint jótékony befolyásolásában: az n-6-zsírsav 5-8%, az n-3-zsírsav pedig 1-2% legyen. Állati eredetű zsiradékok felhasználása helyett a növényi olajokat részesítsük előnyben, mint például napraforgó-, olíva-, repce, lenmagolaj, valamint vaj helyett margarint használjunk a mindennapokban. Lehetőség szerint hetente két-három alkalommal fogyasszunk tengeri halat (például makréla, lazac, hering, szardínia). Hazai halak közül ajánlott például a busa.

A növényi olajok (magvak, dió) kifejezetten hasznosak a koleszterin diéta részeként, fogyasszunk belőlük rendszeresen. A növényi szterineknek is fontos szerep jut a diétában, hiszen csökkenthetik az összkoleszterinszintet. A napi ajánlott mennyiséget (2-3 gramm) nem tudjuk elfogyasztani természetes úton, még vegetáriánus táplálkozás esetén sem, viszont dúsított termékekkel (például bizonyos margarinok) már fedezhető a szükséglet.

Fontos a rendszeres testmozgás

A diéta mellett a rendszeres testmozgás a másik kulcstényező, amely segíthet beállítani a normális vérzsírértékeket. Amennyiben korábban inaktív, mozgásszegény életmód volt a jellemző a páciensre, akkor orvosi kontroll mellett a fokozatos testmozgás bevezetése történjen meg, hetente 4-5 alkalommal fél órás séta, kerékpározás (akár szobakerékpár) vagy úszás formájában. Az így végzett testmozgás segíthet növelni a HDL-koleszterin-szintet, és csökkenteni a trigliceridszintet.

Fontos a beteg figyelmét felhívni, hogy a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás elhagyásával szintén várható javulás az értékekben.

Ha fél éves életmódbeli változtatás és diétaalkalmazás esetén sem sikerül elérni a várt eredményt, és ennek az eredménytelenségnek az oka nem a beteg együttműködésének hiánya, akkor válhat szükségessé a gyógyszeres beavatkozás, mint gyógyítási lehetőség. A gyógyszeres kezelés mellett elengedhetetlen a dietoterápia és a testmozgás további folytatása is.

Ez a cikk is érdekelheti Önt! Milyen hatással van a testmozgás a koleszterinszintre?

Fontos tudni! Veszélyes lehet a hirtelen kezdett testedzés

Forrás: WEBBeteg
Szakértőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember