A magas koleszterinszint csökkentése diétával, életmóddal

Irinyi-Barta Tünde
Szerző: WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

A magas koleszterinszint a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik fő rizikótényezője, ezért kezelése, illetve megelőzése létfontosságú a betegek számára. A páciensek állapota jelentős részben javulna, ha sikerülne változtatniuk életmódjukon és étrendjükön.

Minél hamarabb derül fény a magas koleszterin problémájára, annál korábban és sikeresebben lehet fellépni a betegséggel szemben. A kezelés első lépése megvizsgálni a testtömeget és az esetleges társbetegségeket, és ahhoz igazítani az étrend összetételét és energiatartalmát.

Fontos, hogy ne egy-egy élelmiszertől (annak fogyasztásától vagy kiiktatásától) várjunk eredményt, hanem általánosságban törekedjünk az egészséges táplálkozásra és az elegendő testmozgásra!

Túlsúly esetén testtömeg-csökkentésre is szükség van, így az energiabevitelt egyénre szabottan kell megállapítani. A gyógyszerelés szükségessége általában második lehetőségként következik, hiszen sok esetben már elegendő a diéta és az életmód helyes irányba terelése is. A pontos kezeléshez és diétás tanácsadáshoz fontos tudni a magas koleszterinszint típusát, a beteg étkezési és életmódbeli szokásait.

A koleszterin téma cikkei

7/1 Koleszterin: összekoleszterin, HDL, LDL
7/2 Miért magas a koleszterinszintem?
7/3 A koleszterinszint mérése
7/4 Mi mindenre hajlamosít a magas koleszterinszint?
7/5 Hogyan csökkenthető a koleszterinszint?
7/6 A magas koleszterinszint gyógyszeres kezelése
7/7 A koleszterin csökkentése: diéta, életmód

Az elfogyasztott koleszterin mennyisége

Bár a szervezet maga is képes előállítani koleszterint, és a táplálékból történő felszívódás is mutat egyéni eltéréseket, mégis fontos a bevitt koleszterin mennyiségét korlátozni. A kóros vérzsírszintek (magas össz-, LDL- és triglicerid-szint, alacsony HDL-koleszterint-szint) megfelelő étrend összeállításával sikeresen befolyásolhatóak. Megelőzés esetén a napi koleszterinbevitel ne haladja meg a 300 mg mennyiséget, kialakult betegségnél viszont 200 mg mennyiség alatt legyen a bevitel.

Koleszterint csak az állati eredetű termékek tartalmaznak, legnagyobb mennyiségben a tojássárgájában, a velőben, a belsőségekben, a szárnyasok bőrében, a tejszínben és a tejfölben található meg.

A rostok szerepe

A rostok szerepe kiemelten fontos a diétában, ugyanis megkötik a táplálékkal felvett koleszterint, ami így kisebb mértékben szívódik fel, és a salakanyaggal kiürül a szervezetünkből. Naponta 30-40 gramm rost elfogyasztása javasolt, amelyből 10-20 gramm vízben nem oldódó rostforrás legyen, ilyen például a zabkorpa és a zabpehely.

A zöldség- főzelékfélék és gyümölcsök fogyasztása egészségesek és betegek számára is kiemelten fontos, az ajánlott mennyiség naponta 500 gramm. Részesítsük előnyben a magas pektintartalmú növényi táplálékokat (például alma, birsalma, sárgarépa, ribizli). Túlsúlyos betegek számára nem ajánlott a sütőtök, a hüvelyesek, a banán és a szőlő fogyasztása.

Az étrend antioxidáns tartalma is legyen magas (ezt szintén támogatja a zöldség- és gyümölcsfogyasztás), mert az antioxidánsok gátolják az LDL-koleszterin oxidációját.

Koleszterinszint és egyes ételek

Milyen zsírokat fogyaszthatunk?

Az étrend zsírtartalma a napi energiabevitel 15-30%-a között legyen, amelyből

  • a kedvezőtlen telített zsírsavak aránya kevesebb legyen, mint 10%,
  • a transz-zsírsavak pedig <1%,
  • a telítetlen zsírsavak adják a zsírbevitel nagyobb részét.

Hús- és tejtermékek választása esetén az alacsony zsírtartalmút részesítse előnyben a beteg. Nem ajánlott a kacsa, liba, zsíros húsrészek, belsőségek, szalámik, kolbászok, zsíros felvágottak, májasok és hurkafélék, valamint a vaj, tejszín, zsíros tejföl, túró és sajtok. Kerülendő a kókusz- és pálmaolaj használata, mivel ezekben a zsiradékokban is a telített zsírsavak dominálnak.

A dietetikusok általánosságban azt tanácsolják, hogy minél kevesebb bolti, félkész élelmiszert fogyasszunk.

Magyarországon már törvény korlátozza a transzzsírok felhasználását, így szerencsére nem kapható boltokban olyan élelmiszer, amelynek magas lenne a transzzsír-tartalma.

Az omega-3-, és omega-6-zsírsavak megfelelő aránya segít a koleszterinszint jótékony befolyásolásában: az n-6-zsírsav 5-8%, az n-3-zsírsav pedig 1-2% legyen. Állati eredetű zsiradékok felhasználása helyett a növényi olajokat részesítsük előnyben, mint például napraforgó-, olíva-, repce, lenmagolaj, valamint vaj helyett margarint használjunk a mindennapokban. Lehetőség szerint hetente két-három alkalommal fogyasszunk tengeri halat (például makréla, lazac, hering, szardínia). Hazai halak közül ajánlott például a busa.

A növényi olajok (magvak, dió) kifejezetten hasznosak a koleszterin diéta részeként, fogyasszunk belőlük rendszeresen. A növényi szterineknek is fontos szerep jut a diétában, hiszen csökkenthetik az összkoleszterin-szintet. A napi ajánlott mennyiséget (2-3 gramm) nem tudjuk elfogyasztani természetes úton, még vegetáriánus táplálkozás esetén sem, viszont dúsított termékekkel (például bizonyos margarinok) már fedezhető a szükséglet.

Fontos a rendszeres testmozgás

A diéta mellett a rendszeres testmozgás a másik kulcstényező, amely segíthet beállítani a normális vérzsír-értékeket. Amennyiben korábban inaktív, mozgásszegény életmód volt a jellemző a páciensre, akkor orvosi kontroll mellett a fokozatos testmozgás bevezetése történjen meg, hetente 4-5 alkalommal fél órás séta, kerékpározás (akár szobakerékpár) vagy úszás formájában. Az így végzett testmozgás segíthet növelni a HDL-koleszterin-szintet, és csökkenteni a trigliceridszintet.

Fontos a beteg figyelmét felhívni, hogy a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás elhagyásával szintén várható javulás az értékekben.

Ha fél éves életmódbeli változtatás és diéta alkalmazás esetén sem sikerül elérni a várt eredményt, és ennek az eredménytelenségnek az oka nem a beteg együttműködésének hiánya, akkor válhat szükségessé a gyógyszeres beavatkozás, mint gyógyítási lehetőség. A gyógyszeres kezelés mellett elengedhetetlen a dietoterápia és a testmozgás további folytatása is.

Ez a cikk is érdekelheti Önt! Milyen hatással van a testmozgás a koleszterinszintre?

Irinyi-Barta TündeForrás: WEBBeteg
Szakértőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Diabétesz Diabétesz

A cukorbetegség bőrön megjelenő tünetei és következményei.

Koleszterin: összkoleszterin, HDL, LDL

A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható vegyület. Kisebb részét táplálékkal vesszük magunkhoz, a másik, nagyobb hányada a...

Hogyan csökkenthető a...

A magas zsír- és koleszterinszinttel rendelkező pácienseknek mihamarabb életmódot kell váltani, alacsony zsírtartalmú ételeket kell fogyasztani, le...

Magasvérnyomás-betegségem van?

A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) napjainkban és a jövőben is nagy jelentőségű népegészségügyi probléma lesz. A kórkép a lakosság...

Agyi érelmeszesedés

Mi okozhat agyi érelmeszesedést? Milyen tényezők növelik a kialakulásának kockázatát? Milyen következményei lehetnek az agyi érelmeszesedésnek?

Miért magas a koleszterinszintem?

A magas koleszterinszint alattomosan károsítja érrendszerünket: panaszokat sokáig nem okoz, ám már fiatal felnőttkorban is visszafordíthatatlan...

Hogyan mérsékelhető a...

A koleszterin a köztudatban szinte csak rossz tulajdonságai miatt vált ismertté, de a teljességhez az is hozzátartozik, hogy nagyon fontos a szervezet...

Hasznos tippek a koleszterinszint...

A megfelelő táplálkozás és a testmozgás segít a koleszterinszint normalizálásában. Ezek az első lépések nemcsak a megelőzésben, de a kezelés...

A magas LDL-koleszterin-szint veszélye

A fő oka annak, hogy az LDL-koleszterint rossz koleszterinnek is nevezik, az a sajátossága, hogy ha túl sok van belőle a vérben, megtapad az érfalakon...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.