Egy tavaszi ínyencség: a spárga

A spárgát a zöldségek királynőjének is nevezik. Többek között XIV. Lajos francia király kedvence volt. Szezonja hazánkban április végétől májuson át júniusig tart. Nézzük meg, milyen tápanyagokat tartalmaz, miért érdemes fogyasztani, és van-e, akinek nem javasolt ez a csemege!

Mi tartalmaz a spárga?

A közönséges spárga (Asparagus officinalis) kiválóan beleillik az egészséges étrendbe, lévén kevés kalóriát, viszont annál több rostot tartalmaz, valamint számos vitamin, ásványi anyag és fitonutriens található benne. Utóbbiak közé tartoznak az olyan színanyagok, mint az antociánok és a karotinoidok, valamint a flavonoidok, melyek íz- és színanyagok is, továbbá szaponinokat is tartalmaz, amelyek habképző anyagok, ízük többnyire kesernyés.

Bár közvetlenül a spárga egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban tudományos vizsgálatokat még nem folytattak, de a benne lévő anyagokról tudjuk, hogy előnyösek a máj és az immunrendszer működése szempontjából, valamint csökkentik a gyulladásokat és az oxidatív stresszt, továbbá az alábbi tulajdonságokkal rendelkeznek:

• A K-vitaminnak szerepe van a véralvadási folyamatokban
• A kalcium szükséges az erős csontozathoz
• A folsav (B₉-vitamin) részt vesz a fehérje-anyagcserében, a DNS-szintézisben. Emiatt fontos például várandós nők számára.
• A kálium segít a vérnyomás szabályozásában
• Az antioxidánsok ártalmatlanítják az agresszív szabad gyököket, amelyek például dohányzás során, UV-sugárzás hatására vagy légszennyező anyagok belélegzése következtében keletkeznek a szervezetben.
• A bioaktív anyagok, mint például a kvercetin nevű színanyag, gyulladáscsökkentő és immunerősítő tulajdonsággal rendelkeznek.
• Az emészthetetlen növényi rostok javítják az emésztést, ezáltal támogatva a bélrendszer egészségét.
• Az aszparagin nevű aminosav serkenti a veseműködést, vizelethajtó hatású. Emiatt érdemes felfázás esetén spárgát fogyasztani. Természetesen önmagában nem jelent gyógymódot, de az orvos által elrendelt kezelés és a bőséges folyadékfogyasztás mellett a betegség ideje alatt érdemes spárgát is enni.

A fehér spárga a földfelszín alatt növekszik, akkor takarítják be, amikor feji része éppen csak kibújik a földből. A zöld spárgát ezzel szemben hagyják kinőni, a napfényen növekszik és érik be, így ebben képződik zöld színanyag, vagyis klorofill.

A zöld spárga íze élénkebb, a fehéré lágyabb. Mindkettő tápanyagok gazdag forrása, de a zöldben több a B- és a C-vitamin, valamint a folsav. Mindkettő egyformán kalóriaszegény. 100 grammjuk csupán 18-21 kcal-t tartalmaz, így például fogyókúrázók étrendjébe is kiválóan beilleszthető.

Mindkettő fogyasztható sütve, főzve, párolva, de nyersen csak a zöld, utóbbit meg sem kell pucolni, a fehéret ellenben mindig.

A friss spárga kereken 90%-a víz. Ezenkívül tartalmaz szénhidrátokat és fehérjéket, valamint vitaminokat, ásványi anyagokat, rostokat és fitotápanyagokat. Zsírtartalma minimális: 100 grammja 0,1-0,2 g-ot tartalmaz mindössze. Vitaminokból és ásványi anyagokból a már említetteken kívül van benne B₁-, B₂-, B₃- és E-vitamin, valamint vas, réz, magnézium, mangán, nátrium, szelén és cink.

Van, aki nem eheti?

Noha a spárga egészséges élelmiszer, nem mindenkinek javasolt a fogyasztása.

Van, aki allergiás rá

A spárga tartalmaz nikkelt, így azoknál, akik nikkelallergiások, tüneteket okozhat, ezért számukra kerülendő a fogyasztása.

A spárga maga is kiválthat allergiás reakciót, bár eddig csak néhány esetről tudunk, és azt egyelőre még nem sikerült kideríteni, hogy ezért mely összetevője a felelős, tehát mi a konkrét allergén. A túlérzékenységi reakció például bőrviszketésben nyilvánulhat meg.

A köszvényt súlyosbíthatja

A purinvegyületek a nukleinsavak építőkövei. Normál esetben az egészséges ember szervezete a táplálékkal bevitt purint húgysavvá botja le és ebben a formában a vizelettel ürül a szervezetből. Ha ebben a folyamatban zavar keletkezik vagy ha valaki olyan nagy mennyiségű magas purintartalmú élelmiszert (pl. vörös húsok) fogyaszt, hogy a szervezete nem képes kiválasztani, akkor a húgysav felhalmozódik a vérben és lerakódik az ízületekben és ott fájdalmat okoz, kialakul a köszvény.

A spárga is tartalmaz purint, nem olyan sokat, hogy fogyasztása köszvényt okozzon, de annál, akinél már kialakult ez a betegség, súlyosbíthatja a panaszokat, ezért köszvényesek számára a fogyasztása kerülendő, éppúgy, mint más magas purintartalmú élelmiszereké is.

Egy másik gyakori, ízületi fájdalommal járó betegség a porckopás (artrózis), ennek hátterében azonban teljesen más mechanizmus: a porcok elhasználódása áll, akiknek ez a betegségük, tehát nyugodtan ehetnek spárgát.

Jellegzetes szagúvá teszi a vizeletet és az anyatejet

A spárga fogyasztása után a legtöbb ember vizeletében kiválasztódnak a kéntartalmú aszparáguszsav bomlástermékei, ezek okozzák a jellegzetes szagot. Nem mindenkinél jelentkezik ez a szag, aminek feltehetően az az oka, hogy egyesek szervezetében nem bomlik le az aszparáguszsav, mert nincs meg az ehhez szükséges enzim. Van olyan elmélet is, amely szerint lebomlik ugyan és jelen is van a vizeletben a szagos bomlástermék, de az illető nem érzékeli azt.

Ezek az anyagok bekerülnek az anyatejbe is, más kéntartalmú vegyületekhez – fokhagyma és hagyma illatanyagai – hasonlóan, és megváltoztathatják annak szagát és ízét, előfordulhat, hogy a baba emiatt nem akar szopizni. A spárgából származó, anyatejbe kiválasztódó illat- és ízanyagok ártalmatlanok a csecsemőkre nézve.

Néhány tanács, amire a spárga elkészítése, fogyasztása során érdemes odafigyelni

• Ha a fehér spárgát nem hámozzuk meg megfelelőn, az keserű lehet.
• Ha a spárgán barnás elszíneződést látunk, ne vásároljuk meg, mert az annak a jele, hogy már nem friss.
• Ha magunk termesztjük és a gyöktörzshöz túl közel vágjuk el betakarításkor, akkor is keserű lehet a fehér spárga íze.
• A fejlődése közben a spárgát érő nagyon jelentős hőingás következtében ugyancsak kesernyéssé válhat ez a zöldség.
• Ha a spárgasípok frissek, akkor összedörzsölve őket nyikorgó hangot hallhatunk.
• A friss spárga további ismérve, hogy a vágási felülete nedves és illatos, valamint a síp könnyen törik.
• Fogyasszuk el a spárgasípokat minél előbb, lehetőleg a begyűjtés napján.

Óvatosan az étrend-kiegészítőkkel!

Mivel a spárga vízhajtó hatású, több gyártó méregtelenítő, salaktalanító, esetleg fogyást ígérő étrend-kiegészítő összetevőjeként használja a kivonatát. Bár az étrend-kiegészítők forgalmazása bejelentéshez kötött, de nem követeli meg a nekik tulajdonított hatás bizonyítását. A vízvesztés következménye esetleg valóban megmutatkozhat a mérlegen, de ez nem valódi fogyás, a testzsírból ezzel nem tud leadni, a vizet pedig úgyis pótolnia kell. Ha fogyni szeretne, akkor sokkal jobban teszi, ha életmódot vált, egészségesen étkezik és rendszeresen sportol. Ennek részeként viszont már érdemes valódi, friss spárgát fogyasztani.

Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Spargel: So gesund ist er! (NetDoktor)