A székrekedés veszélyei és kezelése

Az, hogy milyen gyakoriságú székletürítés számít székrekedésnek, egyénenként változó. A székletürítés normál gyakorisága napi három és heti három között mozog. Problémát jelezhet az ennél ritkább székelés, vagy ha a korábbi szokásokhoz képest késik több napot.

Mi számít székrekedésnek?

Nagy valószínűséggel székrekedésről beszélhetünk, ha hetente kevesebb, mint 3 alkalommal van széklete. A széklet jellemzően kemény és száraz, emiatt a székletürítés erőlködéssel jár, kellemetlen vagy fájdalmas. Előfordulhat, hogy a székelési inger is megszűnik, máskor fennálló inger ellenére nem sikerül a székletürítés. A székrekedés eredményeként sokan puffadtnak érzik magukat, hiányzik a kiürülés érzése, emellett hasi fájdalom jelentkezhet.

Amennyiben a széklet ritkább, de az könnyen ürül és nem jár egyéb panaszokkal, legtöbbször nincs ok aggodalomra. A gyakoriság átmeneti csökkenése is természetes lehet - befolyásolhatja a táplálkozás, a folyadékfogyasztás, a megszokott napirend felborulása -, de ez rendszerint néhány hét alatt rendeződik. Krónikus székrekedésről 3 hónapon túli fennállás esetén beszélhetünk.

A legtöbb esetben a székrekedés néhány nagyon egyszerű életviteli változtatással megelőzhető, illetve enyhíthető. Ebbe beletartozik a több mozgás, a magas rosttartalmú ételek fogyasztása és bőséges folyadékbevitel. Súlyosabb panaszok esetén azonban keressük fel háziorvosunkat a problémával!

A székrekedés lehetséges okai

Normális esetben az emésztés során keletkező salakanyagokat a belek izomösszehúzódásai juttatják el a vastagbélbe. A vastagbélben a béltartalom víz és iontartalma nagymértékben visszaszívódik, ezt követően jut el a salakanyag a végbélbe. Hogyha túl sok víz szívódik vissza, vagy a béltartalom túl lassan mozog, akkor székrekedés alakulhat ki.

A székrekedéshez vezető okok többsége életmódunkból fakad, vagy természetes élettani folyamat eredménye, és ritkábban áll komoly betegség a hátterében. A bélmozgás lelassulásának jellemző okai:

• Elégtelen folyadékbevitel: a széklet kiszárad, keménnyé válik, és nehezebben halad előre a bélrendszerben.
• Alacsony rosttartalmú étrend: a rosthiány csökkenti a széklet tömegét, így a bélmozgás ingere gyengül.
• Rendszertelen székelési szokások: a székelési inger rendszeres elnyomása a bélműködés ellustulásához vezet.
• Életkor: az emésztőrendszer működése az évek előrehaladtával természetes módon lelassul, így nagyobb valószínűséggel alakul ki székrekedés idősebb korban.
• Mozgásszegény életmód: a fizikai aktivitás hiánya csökkenti a bélperisztaltikát.
• Várandósság: a hormonális változások és a növekvő méh mechanikus nyomása lassítják a bélmozgást.
• Betegség: egyes anyagcsere-, neurológiai vagy bélrendszeri kórképek közvetlenül gátolják a normál bélműködést, de az ágyhoz kötöttséggel és mozgáshiánnyal járó bármely betegség előidézheti azt.
• Gyógyszer mellékhatás: több gyógyszer mellékhatásaként is felléphet székrekedés, köztük vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok, nyugtatók, köhögéscsillapítók, kemoterápiás szerek és a Parkinson-kórkezelésére alkalmazott gyógyszerek is.

Székrekedés kialakulhat akkor is, ha a bélmozgást végző izmok működése nem koordinált. Ezt a problémát medencefenéki diszfunkciónak nevezzük, és fennállásakor nagyon kell erőlködni a székletürítés során. A széklet keresztüljut a vastagbélen, de elakad a végbélben, mert a székletürítéshez szükséges izmok működése nincs megfelelően összehangolva.

A székrekedés ritkábban komolyabb betegségek tünete is lehet:

• Vastag- illetve végbélrák: a daganat növekedésével párhuzamosan székrekedés, hasmenés és véres széklet is jelentkezhet (a vastagbélrák tüneteiről itt írtunk részletesebben)
• Más bélbetegségek: pl. divertikulózis, gyulladásos bélbetegségek vagy irritábilis bél szindróma
• Pajzsmirigy-alulműködés: az anyagcsere lassulását eredményezi
• Cukorbetegség: tartós fennállás esetén károsodik az idegi szabályozás (diabéteszes neuropátia), több egyéb szerv mellett a bélmozgást is érintve
• Autoimmun betegségek: gyakran járnak idegkárosodással
• Neurológiai betegségek: pl. Parkinson-kór, gerincvelő-sérülések

További jellemző okok speciális csoportokban:

• Néha gyereknél azért alakul ki székrekedés, mert elfelejtenek a WC-re menni. Egy tipegőnél székrekedés alakulhat ki WC-re szoktatáskor, ha nem szívesen használja a WC-t. Ilyenkor pszichés alapon történik a szándékos székletvisszatartás.
• Terhes nőknél székrekedés a hormonális változások miatt alakul ki az első trimeszterben. A terhesség későbbi szakaszában a méh belekre gyakorolt nyomása szintén székrekedéshez vezethet. Sok nőnél a menstruációs ciklussal is összefügg a székelés gyakorisága.

Részletesen Mi okozhat székrekedést? A táplálkozástól a bélbetegségekig

Milyen veszélyei vannak a székrekedésnek?

Az okoktól függetlenül a székrekedés huzamosabb fennállás esetén - különösen, ha ez erőlködéssel és kemény széklettel társul - különböző szövődmények kialakulásával járhat. Ezek között a leggyakoribb az aranyerek keletkezése, illetve a végbélnyílás környezetében repedések, szakadások (abráziók, fissurák) kialakulása. Ezek kockázata miatt akkor is érdemes foglalkozni a székrekedéssel, ha egyébként már sikerült kizárni az okok közül a komolyabb háttérbetegségeket.

A krónikus székrekedés néha széklet impaktációt eredményezhet, azaz kialakul egy olyan megkeményedett széklet darab, amit már a természetes bélmozgások segítségével nem lehet kiüríteni. Ez az impaktálódás veszélyes lehet, a nem távozó széklet károsíthatja a bélfal nyálkahártyáját, vastagbéltágulatot (megacolon) idézhet elő. Előfordulhat, hogy a beragadt székletdarabot kézzel kell eltávolítani.

Sürgősségi ellátást igénylő, veszélyes állapot a bélelzáródás, amit hirtelen fellépő teljes székletelakadás és erős hasi fájdalom jelezhet.

A székrekedés kezelése

Életmód és nem gyógyszeres módszerek

A székrekedés kezelésének legbiztonságosabb módja az életvitel módosítása. Mozogjon minél többet! Az úszás és a gyaloglás minden esetben nagyon jó hatásúak a székrekedés megszüntetésére.

A tünetek enyhítése érdekében próbáljon meg rendszeresen fogyasztani magas rosttartalmú élelmiszereket és rostkészítményeket. Ezek lágyítják a székletet, és mindennap biztonsággal fogyaszthatók. Lassan növelje a rostdús élelmiszerek arányát étrendjében a puffadás elkerülése miatt. A rostok közül a legjobb hatásúak az oldhatatlan rostok, melyeket a teljes kiőrlésű gabonák, korpák, magvak (pl. lenmag), hüvelyesek tartalmaznak nagy arányban. A gyümölcsök közül a szilva és a füge valóban kedvezően hat a székrekedés megszüntetésére.

Gondoskodjon róla, hogy mindennap elegendő vizet, vagy más folyadékot fogyaszt. E nélkül a rostdús élelmiszerek tovább ronthatják a székrekedést, mivel nem tudnak elegendő vizet megkötni a széklet lazításához.

Léteznek természetes készítmények a székrekedés ellen. Ide tartoznak egyes gyógynövények (orvosi ziliz, papsajt, egyiptomi útifű, szennalevél, kutyabenge és a rebarbara), valamint javasolhatóak a keserűsót tartalmazó gyógyvizek. A ricinusolajat csak orvosi javallatra és az ajánlott mennyiségben alkalmazzuk, a természetes készítmények használatának is vannak kockázatai!

Amennyiben ezen változtatások ellenére is fennáll a székrekedés, forduljon háziorvosához a problémával!

Részletesen Biztos tippek székrekedés ellen - Házi praktikák

Gyógyszeres kezelés

A székrekedés gyógyszeres kezelésére két gyógyszercsoport áll rendelkezésre, ezek többsége vény nélkül is beszerezhető a patikákban.

A székletlazítók használatával a széklet meglágyul, és könnyebben halad át a beleken. Kerülje azonban ezen készítmények rendszeres használatát, mert ezek számos további problémához vezethetnek, és fokozzák a székrekedéssel járó problémákat! Ha gyakran használ székletlazítókat, akkor ún. lusta bél szindróma alakulhat ki. Ez azt jelenti, hogy belei már csak székletlazítók segítségével tudnak megfelelően működni.

A hashajtók a belek mozgására hatnak, így segítik a széklet ürülését. Ezek tartós alkalmazása mellett ugyancsak számos szövődmény alakulhat ki, például megakadályozhatja a zsíroldékony vitaminok felszívódását és hiánybetegségekhez vezethet.

Tartósan, 3-4 hétnél tovább fennálló panaszok esetén mindig keresse fel orvosát, és ne folytasson huzamos ideig öngyógyítást! Terhesség esetén különösen fontos, hogy a székletlazítók, hashajtók szedése előtt beszéljen orvosával. Amennyiben komolyabb betegségre derül fény a székrekedés hátterében, az adott kórképnek megfelelő oki terápia az elsődleges a panaszok kezelése mellett.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus