Puffadás és teltségérzés - Étkezési és életmódtanácsok

Tekintettel arra, hogy a puffadás és a teltségérzés hátterében számos életmódbeli és táplálkozási hiba, illetve gasztroenterológiai elváltozás állhat, a kezelés minden esetben a kiváltó októl függ. A legtöbb esetben azonban a tünetek enyhülését és megszűnését érhetjük el a mindennapi szokásaink megváltoztatásával.

Leggyakrabban irritábilis bél szindrómát, táplálkozási és életmódbeli hibát találunk a kiváltó okok között, ezért elsőként, ha haspuffadásról panaszkodik a beteg, át kell tekinteni a táplálkozási és életmódbeli szokásait.

Az elfogyasztott élelmiszerek szerepe

Mindig fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a táplálkozás rostban gazdag legyen, hiszen az emésztőrendszer megfelelő működéséhez, illetve a bélrendszerben lévő jótékony bélbaktériumok munkájához szükség van az úgynevezett prebiotikumokra, amelyek a rostokból származnak. Elégtelen rostfogyasztás esetén az emésztési folyamatban gyakrabban előfordulhatnak kisebb-nagyobb zavarok, amelyeket székrekedés, bélgázosság és renyhe bélműködés kísér. A rostfogyasztás inkább zöldséget jelentsen, a gyümölcsökből kevesebbet fogyasszunk magasabb szénhidráttartalmuk miatt, utóbbi ugyanis szintén okozhat puffadást. De természetesen a zöldséget is ügyesen kell megválasztani, illetve több 10 gramm nyersrost-fogyasztás is puffasztó lehet.

Sok esetben az hajlamosít a panaszok kialakulására, hogy nem fogyasztunk elegendő folyadékot. A dehidráció következményeként az anyagcsere-folyamatok lelassulnak, gyakran székrekedés alakul ki, ami fokozott gázképződéssel jár. A folyadékpótlás legideálisabb formája a szénsavmentes víz, hiszen a szénsavas italok a bennük lévő gázok miatt puffadást válthatnak ki. Jó a kb. 10 testtömegkilogrammonként számolt 4 dl víz fogyasztása.

Kerülendő az egyszerű szénhidrátok, a kelt tészták, a fehér lisztet tartalmazó élelmiszerek, a zsíros és fűszeres fogások, a székrekedést okozó vagy puffasztó ételek (péksütemények, édességek, szénsavas és cukrozott üdítők, édesítőszerek, magas cukortartalmű gyümölcsök, nagy mennyiségű nyers zöldség vagy hüvelyesek, bizonyos esetben tejtermékek) rendszeres fogyasztása. Alkalmanként és mértékkel szerepelhetnek az étrendben, azonban folyamatos aránytalan nagy mennyiségű fogyasztásuk a panaszok visszatérését vagy fokozódását okozhatja. Természetesen vannak puffadásra hajlamosító ételek, ezek ritkán fogyasztva is panaszt okoznak, illetve egyéni érzékenység, bélgyulladás, SIBO, irritábilis bél szindróma, laktózintolerancia vagy lisztérzékenység esetén nem kizárólag a kiváltó ok okoz puffadást, hanem akár ártalmatlannak vélt rostfogyasztás is előidézheti.

Sok esetben hasznos lehet táplálkozási napló vezetése, ilyenkor könnyen fény derül a problémát okozó élelmiszerekre.

Hogyan segíthet az étkezési szokások átformálása?

Mivel a kiváltó okok között gyakran szerepel a kapkodó, rendszertelen evés, valamint a túlevés, fontos, hogy az evésre szánt időt és az étkezéshez kapcsolódó szokásainkat is átgondoljuk. Amikor gyorsan kapkodjuk be a falatokat, több levegőt nyelünk le a falatokkal együtt, amely a tápcsatornában és a bélrendszerben feszítő érzést okozhat. Túlzott levegőnyeléshez vezethet még a rágógumizás, illetve a beszéd is.

Egy másik probléma a kapkodó evéssel, hogy nem rágjuk meg kellőképpen az ételt, mellyel előfordulhat, hogy az emésztőrendszer túlterhelését váltjuk ki. Hasonló módon okoz gondot a túlevés is, amikor több ételt juttatunk a szervezetünkbe a kelleténél, felesleges terhet okozva a gyomornak. Ezt jellemzően már csak utólag észleljük, sőt, sok esetben maga a kapkodó evés vezet a túl sok étel elfogyasztásához, hiszen ha nem szánunk elegendő időt az evésre, a hirtelen bekapkodott falatok után nem alakul ki a jóllakottság érzése.

Az emésztési folyamatok megfelelő működése érdekében a napi többszöri, 2-3 alkalommal történő, kisebb adagokból álló, nyugodt étkezés ajánlott.

Aktív életmóddal a puffadás ellen

A puffadásos tünetek észlelésekor a napi rendszerességgel végzett testmozgás is javasolt. Az ülőmunka, az inaktív életmód, valamint a stressz mind fokozzák vagy kiváltják a puffadással járó problémákat. Kiváló relaxációs módszer a testmozgás, amelynek bármelyik típusa hozzájárulhat az emésztésünk normalizálásához.

Puffadást csökkentő szerek, probiotikumok

Az előzőekben felsorolt változtatások mellé javasolt puffadást csökkentő szerek szedése a tünetek enyhüléséig, ezek általában vény nélkül kaphatóak. Hatékony támogatást nyújthatnak a rendszeresen alkalmazott probiotikumok is, amelyek a normál bélflóra helyreállításában játszanak szerepet.

Életmódtanácsok, ha ételallergia vagy -intolerancia áll a háttérben

Amennyiben a panaszt tejcukor-érzékenység okozza, akkor a tejcukor bevitelének kihagyása indokolt, esetleg alkalmanként, de nem állandóan, a laktázenzim pótlása jelenti a megoldást. Laktózintolerancia esetén enyhébb esetekben feldolgozott tejtermék nem, vagy csak enyhe panaszt okoz, ilyenkor a bélnyálkahártya épsége érdekében érdemes a szakorvos tanácsát kikérni, hogy elegendő-e például csak a nem laktózmentes tej kerülése, vagy javasolja-e a teljes laktózmentes étrendet.

A tejcukor-intolerancia nem egyenlő a tejfehérje-allergiával. Ha valakinél tejtermék fogyasztása során lép fel hasmenés, puffadás, akkor kivizsgálás szükséges a pontos ok tisztázásához. Amennyiben tejfehérje-allergia igazolódik, akkor mindenféle tejtermék fogyasztása kerülendő.

A lisztérzékenyek a gluténmentes étrend bevezetésével szabadulhatnak meg a kínzó tünetektől. Glutént tartalmaz egyebek mellett a búza, az árpa és a rozs, így ezeket szükséges kiiktatni az étrendből, azonban számos más élelmiszerben előfordulhat glutén, ezért körültekintően kell megválogatni az ételeket vásárlás során. A zab önmagában gluténmentes, de gyakran szennyezett gluténnal, emiatt csak külön megjelölt gluténmentes zab javasolható.

A puffadás tünetével mindenképpen orvoshoz kell fordulni!

Mivel, mint láthattuk, a panasz hátterében betegségek is állhatnak és még az itt felsoroltak mellett is számos egyéb kórkép, ezzel a tünettel mindenképpen orvoshoz kell fordulni!

WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, táplálkozási tanácsadó