Alaposan nézze meg a címkét, ha kovászos kenyeret vesz
megjelent:
Augusztusban a hagyományok szerint először kerül az új termésből készült kenyér az asztalra. De nagyon nem mindegy, hogy miből és milyen eljárással készül a mindennapi kenyerünk!
A Tudatos Vásárlók összefoglalója szerint a boltok polcain egyre több „kovászos” kenyér jelenik meg, ám a megengedő élelmiszerkönyvi definíció miatt ezek nagy része valójában gyorsított, élesztővel vagy starterkultúrával készült ipari termék. A valódi kovász ezzel szemben csak lisztből és vízből, 12–24 órás érleléssel készül, ami jobb ízt, hosszabb eltarthatóságot és könnyebb emészthetőséget ad.
„A szabályozás hiánya szabad kezet ad a tömegtermelőknek, akik a „kovászos” név népszerűségét kihasználva jogszerűen árulják a gyorsított kenyereket. Bár formálisan nem átverésről van szó, a fogyasztók megtévesztése mégis megtörténik, hiszen az ipari és a kézműves kenyerek keverednek a piacon, és az apró betűs címkéből nehéz kiszűrni a különbséget”– mutat rá a problémára Udvarnoki Tünde, a Tudatos Vásárlók fenntarthatósági szakértője.
Mit nézzünk a címkén?
A Tudatos Vásárlók Egyesületének célja, hogy rendet tegyen a „kovászos” feliratok dzsungelében, és segítse a vásárlókat a valódi, természetes kovásszal készült kenyerek felismerésében. Ezért azt javasolják, hogy vásárláskor a következőkre figyeljünk:
- Legyen rövid az összetevők listája: liszt, víz, só (+ magok). Ha van benne élesztő, starterkultúra, kovászpor, állományjavító, savanyító, enzimek stb., akkor tedd vissza a polcra.
- Reális ár: ha egy kovászos kenyér ára megegyezik a hagyományos kenyerek árával, az mindenképp gyanús. A valódi kovászos kenyérhez minőségi alapanyagok és hosszabb kelesztési idő kell, ezért drágább lesz, mint az ipari kenyér.
- Kenyerünket vásároljuk kézműves pékségből vagy, ha sütésre adjuk a fejünket, az ősgabonát közvetlenül magyar termelőktőlszerezzük be. A választáshoz itt találunk segítséget.
Segítség a változtatáshoz: Helló ősgabonák! kihívás
A kovászon túl az sem mindegy, hogy milyen lisztből készül a kenyér. Az ősgabonák, így például az alakor és a tönke méltatlanul a háttérbe szorultak az idők során, pedig az egészségünknek és a bolygónak is jót tenne, ha inkább belőlük sütnénk kenyeret. Évezredek óta velünk vannak, ellenállóak a környezeti hatásokkal szemben és beltartalmi értékük, egészségi hatásuk is kimagasló. Ezért a Tudatos Vásárlók Egyesülete egy teljes hónapra reflektorfénybe állítja az ősgabonákból kovászolással készült kenyeret!
A kihívás részletei augusztus 20-tól, az ország kenyérünnepétől elérhetők a Tudatos Vásárlók weboldalán és social media felületein.
(Tudatos Vásárlók Egyesülete)