Koleszterin, összkoleszterin, HDL, LDL - A koleszterinértékek jelentősége

A koleszterin a szervezet számára nélkülözhetetlen zsírszerű anyag, a vérzsírok (lipidek) egyike. A vérben különböző fehérjékhez kötődve, lipoproteinek formájában kering. Elsősorban a túl magas LDL-koleszterinszint érdemel figyelmet, mivel jelentősen növeli az érelmeszesedés és az ahhoz kapcsolódó szív-érrendszeri betegségek kockázatát.

Mi a koleszterin és mi a szerepe?

A koleszterin részt vesz többek között a sejtmembrán felépítésében, az epesavak képződésében és több nemi hormon, a mellékvesekéreg által termelt gyulladásgátló szteroidok, valamint a D-vitamin előanyaga is, szerepe nélkülözhetetlen az emberi szervezetben. Kisebb részben táplálékokból vesszük magunkhoz, a másik, nagyobb hányada a májban szintetizálódik.

Zsírszerű anyagként vízalapú környezetben nem oldódik, ezért a vérben nem önmagában, hanem különböző lipoproteinek formájában kering. A lipoproteinek a lipidek (vérzsírok) és a proteinek (fehérjék) összetett vegyületei. A laboreredményben ezért nem egyszerűen a koleszterinértéket láthatjuk, hanem ezek vérben keringő formáinak értékeit, pl. LDL és HDL.

Bár a koleszterin létfontosságú vegyület, túl nagy koncentrációban már nem használja fel a szervezet a működéséhez, hanem a lipoproteinek az erek belső falán lerakódva hozzájárulnak az érelmeszesedést (atherosclerosis) fokozatos kialakulásához és súlyosbodásához.

A koleszterin a laborleletekben

A koleszterinszint mérésekor a laborvizsgálatok során három értéket vizsgálnak. A HDL és LDL a koleszterin szállítását végző lipoproteinek két eltérő felépítésű és eltérő élettani hatású formája, valamint fontos információ az orvosok számára a különböző formában keringő koleszterin összértéke is.

LDL - low density lipoprotein (alacsony sűrűségű lipoprotein)

Az LDL funkcióját tekintve a koleszterin szállítását végzi a májból a sejtek irányába. Bár az LDL jelentős része visszakerül újra a májba, illetve azok felveszik azokat a koleszterint igénylő sejtek, kisebb része azonban túl magas LDL-szint esetén az érfalba épül be. Az érfalon vagy érfalban lerakódó koleszterin komplex folyamat útján érszűkületet okozó plakkokat (lerakódásokat) alakít ki, ez az érelmeszesedés. Bizonyos koncentráció felett káros a jelenléte, de akkor nagyon, ezért nevezik "rossz koleszterinnek" is.

HDL - high density lipoprotein (nagy sűrűségű lipoprotein)

A HDL felveszi a felesleges (a sejtek által fel nem vett) koleszterint, majd a véráramon keresztül visszaszállítja a májba, ahol egy része az epével kiválasztódik. A HDL-koleszterint nevezik „védő” vagy "jó" koleszterinnek is, mivel a véráramban keringő vagy az érfalon lerakódó koleszterint is felveszi és visszaszállítja a májba, ahol lebomlik. Bár előnyös folyamatokban is részt vesz, önmagában nem kezelési cél a HDL-szint emelése, a túlzottan magas HDL-szintnek is vannak kedvezőtlen hatásai az érrendszer egészségére.

Összkoleszterin

Ha túl nagy a vérben keringő lipidek szintje és a sejtek a rendelkezésre álló mennyiséget nem tudják felhasználni, az egyensúly eltolódik, és a felesleges koleszterin a perifériás vérben kering és az erek falában rakódik le. Az összkoleszterinszint a különböző lipoproteinek összesített koleszterinértéke, az LDL és HDL mellett tartalmazza a külön nem vizsgált VLDL értékét is. Amennyiben ez az érték túl magas, a HDL nem tudja kellő mértékben ellátni védő szerepét, és idővel nő az érelmeszesedés kialakulásának kockázata.

Triglicerid

A vérzsírok (lipidek) külön csoportját alkotják a koleszterinek mellett a trigliceridek. A trigliceridek egy glicerinmolekula és különböző telítettségű zsírsavak vegyületeként jönnek létre. A közvetlenül fel nem használt kalóriát a szervezet trigliceridekké alapítja, melyek szükség esetén részt vesznek a szervezet energiaellátásában. A koleszterinnel ellentétben elsősorban a bevitt táplálék a fő forrása. Ugyancsak fehérjékhez kötődve, lipoprotein formában vannak jelen a szervezetben (VLDL)

A trigliceridek tehát nem tartoznak a koleszterinvegyületek közé, ám a vérzsírok ezen komponensének határértékeit is figyelembe kell venni a laborlelet értékelésekor. Amennyiben az összkoleszterin és a trigliceridek szintje is magas, különösen fontos az életmódváltás (mely étrendbeli változást, rendszeres testmozgást és a testsúly normalizálását jelenti).

A koleszterinszint laboreredmények értékelése

Ideális értékek

Egészséges embereknél általános normálértékként az összekoleszterin célértéke 5 mmol/l alatti, ezen belül az LDL-koleszteriné 3 mmol/l alatti. Az utóbbi időszakban a hangsúly egyre inkább az LDL-szint határérték alatt tartása került a kezelés fókuszába. A szív-érrendszeri események (pl. szívinfarktus, stroke) kockázatát előrejelző SCORE2 táblázat például a nem-HDL koleszterin értékét veszi figyelembe a rizikó megállapításánál. Az összkoleszterinszint 6,2 mmol/l fölött már fokozott kockázatot jelent.

A HDL-koleszterin esetében az alacsony értéke hajlamosít az érelmeszesedésre és ezzel szoros kapcsolatban álló szív-érrendszeri megbetegedések kialakulására. A HDL 0,9 mmol/l feletti, 1,1 mmol/l körüli értéke megfelelő. A túl magas érték a HDL esetében sem kedvező azonban, bizonyos vizsgálatban a jelentősen magasabb szintje növelte a kardiovaszkuláris betegség kialakulásának rizikóját.

A triglicerid célértéke általánosságban 2 mmol/l alatt van. A normálértékek laboronként eltérőek lehetnek az alkalmazott mérési módszer miatt.

Lipidprofil

A laborvizsgálatot kérő orvos mindig a részletes lipidprofilt nézik, azaz az összkoleszterinszint mellett értékelik annak összetételét is. Határérték környékén lévő összkoleszterinszint például kedvezőbb kívánatos HDL-szint mellett, mint egy határérték alatti összkoleszterinszint magas LDL és alacsony HDL mellett. A magas trigliceridszint különösen magas LDL-szinttel társulva jelent fokozott rizikót az érbetegségek kialakulására.

Célértékek

A lipid célértékek a kardiológiai ajánlások szerint változnak annak függvényében, hogy a személy kardiovaszkuláris betegségben, illetve társbetegségben (pl. cukorbetegség, vesebetegség, elhízás) szenved-e. Ezért egy nagyobb kockázatú személy esetében (pl. dohányzás, túlsúly, más szívbeteg előfordulása a családban, korábbi infarktus esetén, cukorbetegség mellett, stb.) alacsonyabb célértéket tűzhet ki a kezelőorvos, mint az egészséges emberekre meghatározott értékek.

• Míg a kardiovaszkuláris tünetektől mentes nagy kockázatú betegeknél az összkoleszterin célértéke 5 mmol/l alatti, ebből az LDL 3 mmol/l alatti
• Nagy kockázat esetén: összkoleszterin 4,5 mmol/l alatti, LDL 2,5 mmol/l alatti
• Igen nagy kockázat esetén: összkoleszterin 3,5 mmol/l alatti, LDL 1,8 mmol/l alatti

Bővebben Kinél milyen időközönként kell ellenőrizni a koleszterinértékeket?

A rendellenes koleszterinszint veszélyei

A magas koleszterinszint - és különösen az emelkedett LDL-koleszterinszint - elsősorban azért jelent kockázatot, mert hozzájárul az érelmeszesedés (ateroszklerózis) kialakulásához és előrehaladásához, mely idővel egyrészt érszűkülethez és a keringés romlásához (pl. koszorúér-szűkület), másrészt az erek falán kialakuló plakkok megrepedése vérrögképződéshez és érelzáródáshoz vezethet (szívinfarktus és ischaemiás stroke). Az infarktus, az érelmeszesedés, érelzáródás, a stroke a vezető halálokok közé tartozik mind a férfiak, mind a nők körében.

Az, hogy egy adott személynél mekkora a valószínűsége annak, hogy 10 éven belül valamilyen szív-érrendszeri esemény (pl. szívinfarktus, stroke) következik be, több tényező függvénye, a koleszterinszint mellett fontos a vérnyomás, a dohányzás, illetve az illető életkora és neme is. Ezek egymással összefüggésben határozzák meg a rizikót, ami azt jelenti, hogy minél több rizikófaktorral él valaki, annál többet kell tennie a lipidszintek, különösen az LDL leszorításáért. Több kockázati tényezővel élő személynél már a mérsékelten emelkedett értékek is jelentős kockázattal társulnak. A kockázatbecslő tábla itt tekinthető meg.

Bővebben Mi mindenre hajlamosít a magas koleszterinszint?

Milyen okai lehetnek a magas koleszterinszintnek?

A koleszterin egy része az elfogyasztott táplálékból származik, azonban szervezetünk (főleg a máj) maga is képes koleszterint előállítani. A koleszterinszint normál szinttől való eltérésének ezért két sarkalatos pontja van:

1. Az egyik a táplálékkal való túlzott telítettzsírsav-bevitel, melyből a szervezetben lipoprotein képződik, mivel ilyenkor a szervezet nem képes a fel nem használt koleszterin lebontására
2. A másik a szervezet szabályozó mechanizmusában keletkező rendellenesség, amikor a koleszterin májban történő előállítása és szétosztása során támad zavar. Ez lehet öröklött genetikai rendellenesség, vagy szerzett eltérés következménye is. Előfordulhat, hogy nem keletkezik vagy nem kellő mennyiségben keletkezik koleszterin, ugyanakkor ennek az ellenkezője a gyakoribb, amikor a koleszterinszint öröklötten magas, ezt nevezzük familiáris hiperkoleszterinémiának.

Bővebben A magas koleszterinszint okairól itt írunk részletesen

Életmód a koleszterin optimális szinten tartásáért és csökkentéséért

Mivel a vér koleszterinszintjét befolyásolja a bevitt táplálék telítettzsírsav-tartalma, a magas koleszterinszint csökkentésének egyik első lépése a telített zsírsavakban szegény étrend. Zsiradékokra szüksége van a szervezetnek, ám ezt telítetlen zsírsavakból kell fedezni minél nagyobb mértékben. Csökkenteni kell az állati eredetű zsírok és a feldolgozott élelmiszeripari zsiradékok (pl. krémes édességek) mennyiségét, növelni a halak, a zsírszegény húsok, az olajos magvak, továbbá természetesen a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák fogyasztását.

Az étrend nagyobb mértékben emeli a vérzsírok másik csoportjának, a triglicerideknek a szintjét. Mivel a lipidek két típusa egymással szorosan összefügg és együttesen növelik a szív- és érbetegségek kockázatát, a változatos, rostokban gazdag és zsírszegény szívbarát étrend követése mindenképp ajánlott magas koleszterinszint esetén. A koleszterin szintjére a táplálkozással bevitt koleszterin általában kisebb mértékben hat, ezért általában nem kell a koleszterintartalmú ételek fogyasztását drasztikusan korlátozni vagy teljesen kiiktatni az étrendből.

Rendkívül fontos szerepe van a mozgásnak. A fizikai aktivitás elősegíti a vérzsírok felhasználását, csökkent a trigliceridek mennyiségét elraktározott és a vérben keringő formában is, ezáltal a rendszeres testmozgás hozzájárul a koleszterinszint alacsonyan tartásához vagy csökkentéséhez.

Bővebben A koleszterinszint csökkentése diétával, életmóddal

Mikor van szükség koleszterincsökkentőre?

A kezelés első lépése, különösen enyhén emelkedett LDL-szint esetén az életmódváltás, a következetesen végzett mozgás és egészséges táplálkozás sokaknál önmagában elég a normál koleszterinszintek eléréséhez. Amennyiben az életmódváltás nem vezet eredményre, vagy valamilyen betegség okozza a rossz koleszterinszint-értékeket, koleszterincsökkentő gyógyszerekkel állítható be az optimális érték. Általánosságban elmondható, hogy diétával és életmódváltással három hónapos próba tehető, viszont ha ezután is magas a koleszterinszint, érdemes az orvosi tanácsot megfontolni, és akár a koleszterincsökkentőkkel szembeni manapság gyakori ellenérzés ellenére is gyógyszeres terápiát alkalmazni, természetesen orvosi felügyelet mellett.

Fokozottan emelkedett koleszterinszint és magas kardiovaszkuláris rizikó esetén, ha a kezelőorvos úgy ítéli meg, hogy életmódváltással nem lehet elég rövid idő alatt elég jelentős mértékű javulást elérni a laboreredményekben, dönthet a koleszterinszint-csökkentő gyógyszeres kezelés mielőbbi megkezdéséről. Természetesen a gyógyszeres terápia mellett is ajánlott egészséges életmódot folytatni.

Bővebben A koleszterinszint gyógyszeres kezelése

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Szerzőink: Dr. Borsi-Lieber Katalin, Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus