We - A vörösvértest-süllyedés

A vérsüllyedés a vörösvértestek egy óra alatt történő leülepedésének (szedimentációjának) vizsgálata. Nem egyetlen betegség vagy rendellenesség kimutatására szolgáló vizsgálat, de legáltalánosabban a szervezetben fennálló gyulladásos folyamat kimutatására használják.

A vizsgálat során az alvadásgátolt vérmintát egy vékony üvegcsőben, függőleges helyzetben állni hagyják egy állványban. Állás közben a vér alakos elemei és a vérplazma fehérjéi egymással összetapadnak, és a rájuk ható gravitációs erő miatt leülepednek ("süllyednek"). A vizsgálat kezdetétől számított egy óra elteltével meghatározzák az összetapadt alakos elemek süllyedésének mértékét.

A vörösvértest-süllyedés nem specifikus vizsgálat, számos kórképben lehet magas, illetve alacsony is a szintje. A gyorsult vörösvértest-süllyedés a szervezetben zajló kóros folyamatra hívja fel a figyelmet, vagy egy betegség kórlefolyásának megfigyelését teszi lehetővé. Klasszikusan a süllyedés a szervezetben zajló gyulladás nem specifikus jelzője.

Mikor alacsony a vörösvértest-süllyedés?

Magas vörösvértestszámmal járó polycytaemia vera (csontvelői betegség), hyperviszkozitás, sarlósejtes anaemia, leukémia, pangásos szívelégtelenség esetén. Alacsony a szintje akkor is, ha a vérben a fehérje szint csökkent. Ez leggyakrabban vese- vagy májbetegségek miatt következhet be.

Mikor magas a vörösvértest-süllyedés?

Fertőző betegségek, bármilyen eredetű gyulladás, autoimmun betegség, daganatos betegségek, hematológiai rosszindulatú betegségek (lymphoma, különösen myeloma multiplex), vérszegénység, pajzsmirigy-túlműködés, terhesség, krónikus vesebetegség esetén.

A magas vörösvértest-süllyedés követése alkalmas a gyulladásos állapot, vagy a fertőző betegség lefolyásának követésére is. Együtt vizsgálják egy akut fázis fehérjével (CRP-C reaktív protein), melyet a máj termel, szintén nem specifikusan, de emelkedik szintje fertőzés és gyulladás esetén is, de számos más krónikus betegségben és daganatban is. A két érték gyors emelkedése vagy csökkenése viszont inkább akut betegségben (gyulladás) figyelhető meg, krónikus betegségek vagy daganatok esetén mindkét érték magas, értékük nem csökken jelentősen, csak a fennálló betegség javulásával.

Ön tudta? Egy-egy normálérték labortól függően eltérő lehet, ezért mindig a helyi referenciaértékhez kell viszonyítani.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus