Fehérvérsejtszám (FVS) - Mit jelezhet a magasabb vagy alacsonyabb szintje?

A fehérvérsejtek az immunrendszerünk részét képező sejtek, melyeknek számos típusa ismert. Egészséges esetben az úgynevezett csontvelői őssejtekből fejlődnek, majd a vérben és nyirokszervekben, szövetekben látják el sokrétű feladataikat.

A számukban vagy minőségükben tapasztalt eltérések képet adnak a szervezet gyulladásos folyamatairól, fertőzéses betegségekről, valamint felvethetik vérképzőszervi kórképek gyanúját.

Általánosan elmondhatjuk, hogy normál értéknek tekinthető a 4,8-10,8 Giga/L össz-fehérvérsejtszámot (FVS). Az összértéken belül rendszerint további tartományok határozhatók meg a főbb fehérvérsejt alosztályok (limfocita, monocita stb.) számára. A normál tartomány határai életkorhoz mérten változhatnak, egyes laborok referencia tartományai között is lehetnek apróbb különbsége.

Mi okozhat alacsonyabb fehérvérsejtszintet?

Alacsonyabb fehérvérsejtszám (leukopénia) esetén a szervezet fogékonyabb a fertőzésekkel szemben, az immunrendszer nehezebben reagál olyan baktériumokra és vírusokra, melyek egészséges állapotban nem képesek betegséget okozni a szervezetben. Leukopénia esetén számos gyógyszer nem szedhető.

Hátterében csökkent mértékű sejtképződés vagy fokozott intenzitású sejtpusztulás állhat. A csontvelő elégtelen működése jellemző bizonyos hematológiai megbetegedésekben, melyeknek zajlása során a csontvelő “hasznos” területeit kóros szövetek vagy sejtek foglalják el, így nem képesek elegendő fehérvérsejtet termelni. Rosszindulatú hematológiai betegségben termelődnek ugyan fehérvérsejtek, de funkciójukat, természetüket, működésüket tekintve eltérnek a normál fehérvérsejtektől, ezért nem állíthatók az immunrendszer és a szervezet szolgálatába, relatív fehérvérsejthiány alakul ki.

Fokozott sejtpusztulás és elhasználódás előfordulhat egészséges egyénben heves immunreakció esetén, jellemzően vírusfertőzések kapcsán tapasztalunk csökkent sejtszámot, az érték azonban a betegség lezajlását követően magától rendeződik.

A kóros fehérvérsejtek szándékos pusztítása a cél a kemoterápia során rosszindulatú betegségek terápiájánál, ez a kezelés azonban általában nem szelektív, az egészséges fehérvérsejtekre is hatással van. Emellett bizonyos autoimmun betegségekben alkalmazott gyógyszerek is hasonló mechanizmussal hatnak. Ilyen kezelések során ezért figyelni kell a beteg fertőző betegségekkel szembeni védelmére.

Mi okozhat magasabb fehérvérsejtszintet?

A fehérvérsejtek számának növekedése (leukocitózis) jellemző

• bakteriális fertőzésekben,
• a szervezetet ért traumák esetén (baleseti sérülések, műtét),
• a hormonrendszer egyensúlyának felborulásakor (pl. pajzsmirigy-túlműködés).

Az extrém magas fehérvérsejtszám mellett jelentkező (az egészségestől való szerkezeti és funkcionális) sejteltérések a csontvelőműködés zavarát, kóros sejtszaporulat lehetőségét, hematológiai betegség (limfóma, leukémia) gyanúját vetik fel.

Még kezeletlen autoimmun, valamint nem fertőző eredetű gyulladásos megbetegedésekben szintén emelkedő fehérvérsejtszámot látunk. Más laborértékek és további vizsgálatok lehetnek szükségesek az okok pontos diagnosztizálásához.

Fontos megjegyezni, hogy a terhesség utolsó hónapja és a szülés egészséges állapotban is magasabb FVS-számmal párosulhat.

Az esetek egy részében a fehérvérsejtszám mellett a vér más alkotóelemei (thrombocita, vörösvértest) is eltérnek a normálértéktől. Az így jelentkező hematológiai kórképek elnevezése a mielodiszpláziás szindróma.

Milyen tünetekkel járhat, ha értéke a normálisnál magasabb?

Hematológiai kórképekben a nagy mennyiségben termelt kóros, funkciójukat el nem látó sejtek nem képesek reagálni a szervezetet támadó fertőzésekre, így az egyéb a magas sejtszám ellenére ugyanúgy fogékonyabb fertőzésekre, mint alacsony össz-fehérvérsejtszám esetén.

Az extrém magas FVS érték a vér sűrűsödését okozva bizonyos érterületek elzáródásához is vezethet.

Ön tudta? A mérés labortól függően eltérő lehet, ezért mindig a helyi (a leleten is feltüntetett) referencia értékhez kell viszonyítani.

Alosztályok A fehérvérsejtek típusairól részletesen: Limfocita | Monocita | Bazofil granulocita | Eozinofil granulocita | Neutrofil granulocita

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
Aktualizálta: Dr. Sarkadi Adrien, infektológus