A D-vitamin típusai, forrásai és hatásai

A D-vitamin (D-hormon) elnevezés több, zsírban oldódó vitamint foglal magába. Legfontosabb feladata a kalciumháztartás szabályozása, valamint a csontok ásványosítása.

A D-vitamint szervezetünk saját maga állítja elő napfény hatására. Emiatt hazánkban a lakosság D-vitamin-szintje rendszerint tél végére már nagyon alacsony, hiszen a zsírraktárak 2-3 hónap alatt teljesen kiürülhetnek pótlás nélkül. Amint azonban beköszönt a napsütéses időszak, testünk vitaminkészlete ismét feltöltődhet a bőrünket érő napfény hatására. Az egészséges felnőttek D-vitamin-szükségletét fedezi, ha elegendő időt töltenek a napfényen. A táplálkozással felvett mennyiség minimális, ezért a hiányállapot általában nem kerülhető el általa. 

A D-vitamin típusai

A D-vitamin (kalciferol) egy összefoglaló név, amely alatt kétféle vitamint értünk: a D₂- és a D₃-vitamint. A két vitamin biológiai értéke a szervezetünk számára azonos, ugyanakkor a D₃-vitamin biológiai hatását tekintve aktívabb a D₂-vitaminnál, vagyis a szervezet számára legjobban felhasználható formája a D₃-vitamin.

A D₂-vitamin (ergokalciferol) a növényi eredetű elővitaminból, az ergoszterinből keletkezik ultraviola (UV-B) sugárzás hatására. Nagyobb mennyiségben az élesztő, néhány gombafaj és az anyarozs tartalmazza. Állati eredetű D₂-vitamint pusztán néhány halmájolaj-féleség tartalmaz.

A természetben előforduló D-vitaminok többsége a D₃-vitamin (kolekalciferol), amely az állati eredetű 7-dehidro-koleszterin elővitaminból alakul ki napfény vagy mesterséges besugárzás hatására. Az emberi bőr felszínét érő napsugárzás következtében szintén ebből az elővitaminból képződik a D₃-vitamin. 

A D-vitamin legfőbb forrásai

A szervezetünk számára szükséges mennyiséghez képest az élelmiszereinkben elenyésző a D-vitamin-tartalom (kivéve a halmáj olajak), tehát pusztán étkezéssel nem tudjuk fedezni a D-vitamin-szükségletünket. A D-vitamin megtalálható zsíros halakban, halak májában, a tojássárgájában, valamint a dúsított élelmiszerekben (pl. gabonakészítmények, tejtermékek, margarinok), de ezekből nagy mennyiséget kellene naponta elfogyasztani, hogy elegendő vitaminhoz juthasson szervezetünk.

A kielégítő vitaminellátottság feltétele a szabadlevegőn, napfényen való tartózkodás naponta minimum 15-30 percig. Akár az elővitaminok, úgy a szintetikusan előállított D-vitaminok egyaránt a zsírokkal szívódnak fel a vékonybélből. A téli, késő őszi és kora tavaszi napsugárzás még nem elegendő a D-vitamin-képződéshez, ezért tanácsos ebben az időszakban a szintetikus D-vitamin-pótlás.

A D-vitamin-kiegészítést egyénre szabottan kell alkalmazni, figyelembe véve az életkort, az egészségi állapotot, az esetlegesen szedett gyógyszereket, a lakókörnyezetet, a szabad levegőn eltöltött időt stb. Egészséges ember számára az étrend-kiegészítő szedése nem jelent egészségügyi kockázatot, amennyiben betartja a szedési előírásokat. Fontos azonban, hogy kizárólag megbízható és jó minőségű terméket szedjünk.

A D-vitamin hatásai

Régóta bizonyított már, hogy D-vitamin szükséges a csontképződéshez, gyermekeknél a csontrendszer és a fogak egészséges fejlődéséhez, emellett elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását a bélrendszerből. Hiányában gyermekeknél angolkór (rachitis), felnőttek esetén csontlágyulás, csontritkulás, fogromlás jelentkezhet, ugyanis a kalcium nem képes D-vitamin hiányában beépülni a csontokba és a fogakba. Jelenleg kutatásokat végeznek, melyekben azt vizsgálják, hogy gátolja-e a daganatos sejtek képződését a D-vitamin.

A D-vitamin szerepe a kalcium-anyagcserében

Ha a vérben lévő kalcium mennyisége csökken, a D-vitamin inaktív előanyaga aktív D-vitaminná (kalcitriol) alakul, ami a parathormonnal együtt kalciumot szabadít fel a csontokból, így a szervezet több kalciumot tud felvenni a bélrendszerből, és a vér kalciumszintje is emelkedik. Ha a szervezetben elegendő kalcium van, kevesebb aktív D-vitamin termelődik.

A megfelelő D-vitamin bevitel 

A hazai ajánlás napi D-vitamin-bevitelre (NE=Nemzetközi Egység, 1 NE = 0.025 μg D₃-vitamin):

• Csecsemők számára: 400-1000 NE
• Gyermekek számára: 600-1000 NE
• Serdülők számára: 800-1000 NE
• Felnőttek és várandósok számára: 1500-2000 NE

Bővebben Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében (2012-es állásfoglalás)

Az élelmiszerek D-vitamin-tartalmát az élelmiszercímkéken jelenleg 200 NE ajánlott napi beviteli értékhez (RDA) képest tüntetik fel, százalékban kifejezve.

Mitől alakulhat ki D-vitamin-hiány?

Abban az esetben áll fenn D-vitamin-hiány gyanúja, ha a D-vitamin anyagcsere valamilyen oknál fogva zavart szenvedett, ilyenkor az orvos a vér megemelkedett kalciumszintjének okára kíváncsi. Az aktív D-vitamin szintet szokták meghatározni vérmintából.

• Ha túl kevés napsütés éri a szervezetet. Főleg idős embereknél fordul elő, vagy bizonyos ruházat (például csador) viselése esetén.
• Hiányos táplálkozás.
• A belekből való csökkent D-vitamin-felvétel (pl. coeliakia).
• Megnövekedett igény (terhesség, szoptatási időszak, gyerekek).
• Bizonyos gyógyszerek szedése (antiepileptikumok).
• A vese fokozott működése.
• Nefrózis szindróma.
• Vesefunkció-zavarok.
• Mellékpajzsmirigy- alulműködés.
• Pajzsmirigy-túlműködés.
• Angolkór (rachitisz) egyes típusaiban.
• Kadmium mérgezés miatt.

A D-vitamin hiánya a felnőtteket is fenyegeti: csontritkulás, csontlágyulás jelentkezhet, izomgörcsök léphetnek fel, gyorsan romlik a fogak állapota.

Ez a cikk is érdekelheti Önt A D-vitamin-hiány veszélyei

Mikor fordulhat elő túl magas D-vitamin-szint?

• Heparin terápia.
• Erős UV sugárzás.
• D-vitamin túlzott mértékű bevitele.
• Boeck-kór.
• Tuberkulózis.
• Mellékpajzsmirigy-túlműködés.
• Pajzsmirigy-alulműködés.
• II-es típusú rachitisz esetén (angolkór).
• Veseátültetés után.

Bővebben Itt olvashat részletesen a D-vitamin túladagolásról

Forrás: WEBBeteg összeállítás
B. M., szakfordító; NetDoktor.de
Szakértőink: Dr. Csuth Ágnes, családorvos, Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakértő