• A stroke és tünetei

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus

        A stroke vészhelyzetet jelent: azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a kevesebb, illetve a több károsodás kérdését dönti el. Korai kezeléssel csökkenteni lehet az agy károsodását és a kialakuló életminőség-romlás mértékét.

        A téma cikkei
        6/1 A stroke és tünetei
        6/2 Hajlamos Ön a stroke-ra?
        6/3 A stroke megelőzésének lehetőségei
        6/4 A stroke diagnózisa
        6/5 A stroke kezelése
        6/6 Stroke - Gyógyulás és rehabilitáció

        Stroke alakul ki akkor, amikor valamely agyterület vérellátása olyan mértékben leromlik, ami az ott levő sejtek egy részének pusztulásához vezet. Korai kezeléssel csökkenteni lehet az agy károsodását és a kialakuló életminőség-romlás mértékét. A kezelés későbbi fázisa már kevesebb lehetőséget ad; lényege a kialakult károsodások hatását ellensúlyozni a beteg fokozatos felépüléséig.

        A stroke az egyik vezető oka a felnőttkori rokkantságnak, és a harmadik leggyakoribb haláloki tényező; csak a szívbetegségek és a daganatos betegségek okoznak évente több halálesetet.

        Hirdetés
        Fontos tudni!
        Minél korábban kerül orvoshoz a beteg, annál eredményesebb a kezelés!

        Örvendetes, hogy manapság sokkal kevesebben halnak bele a stroke-ba, mint 20-30 évvel ezelőtt. Ebben szerepet játszik a stroke főbb rizikófaktoraira (dohányzás, magas vérnyomás és magas koleszterinszint) irányuló nagyobb figyelem és ezek korai kezelése is.

        Stroke vagy TIA?

        A stroke tüneteinek ismerete lehetővé teszi, hogy Ön vagy közeli hozzátartozója azonnali kezelésben részesülhessen. A stroke hirtelen alakul ki (innen kapta népies neveit, a szélütést, illetve a gutaütést) és általában egyszerre több tünet is jelentkezik.

        A stroke főbb tünetei

        • Az arc, a kar, vagy a láb általában egy oldalon fellépő hirtelen érzéketlensége, az egyik testfél zsibbadása (határozott vonal húzható a zsibbadó és a nem zsibbadó testfél között), az egyik oldali végtagok gyengesége vagy bénulása.

        • Hirtelen kialakuló beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavar (aphasia).

        • Hirtelen elhomályosuló látás (akár a megvakulásig is), kettős látás, vagy látásélesség gyors csökkenése.

        • Hirtelen kialakuló szédülés, egyensúlyvesztés, mozgási zavarok.

        • Minden előzmény nélküli, szokatlan jellegű erős fejfájás, melyhez nyaki merevség, arcfájdalom, a szemek között megjelenő fájdalom, hányás és tudatzavar társulhat (ez kimondottan a stroke egy speciális típusára, az ún. subarachnoideális vérzésre jellemző).

        • Zavartság, memóriazavar, a térbeli tájékozódás, illetve az érzékelés zavara.

          A zavartság egyéb lehetséges okairól ide kattintva olvashat

        A legtöbb betegnél a stroke figyelmeztető tünetek nélkül alakul ki. Az egyik lehetséges előjele a stroke-nak az átmeneti keringési zavar (tranziens iszkémiás attak - TIA). A TIA egy agyterület viszonylag rövid keringészavarát jelenti, amely még nem vezet érdemleges sejtpusztuláshoz.

        A TIA tünetei azonosak a stroke-éval, de rövidebb ideig állnak fenn, néhány perctől 24 óráig, ezt követően megszűnnek. A TIA kiszámíthatatlan időközönként ismétlődhet is. A TIA jelzi, hogy az agy keringése rossz állapotban van, melynek eredményeként a későbbiekben stroke alakulhat ki. Azok a betegek, akiknél TIA alakult ki, sokkal nagyobb valószínűséggel fognak stroke-ot kapni, mint azok, akiknél nem.

        Vértelen stroke (Ischemiás stroke)

        Ischeamiás stroke
        Ischeamiás stroke

        A stroke 80 százaléka vértelen. Rendszerint úgy alakul ki, hogy egy vérrög elzárja az agy egyik erét. Vérellátás hiányában az idegsejtek oxigén- és tápanyaghiány miatt néhány percen belül elhalnak. A vértelen stroke-ot agylágyulásnak is nevezik. A vértelen stroke leggyakoribb típusai az alábbiak.

        Trombotikus (avagy trombózisos) stroke
        A stroke ezen típusában a vérrög helyben keletkezik (ezt hívják trombusnak). A vérrög általában egy érelmeszesedés által károsított érterületek (egy plakkon) alakul ki, ezeknek ugyanis egyenetlen a felszíne, így könnyen alakulnak ki rajtuk trombusok. Ez a folyamat nyaki verőereken is lejátszódhat. Vértelen stroke-ot egy artérián nagyfokú szűkületet (sztenózist) létrehozó plakk is okozhat, ha az adott ér által ellátott agyterület vérigénye hirtelen megnő.

        Embóliás stroke
        Ebben a típusban a vérrög nem helyben keletkezik (embólus), hanem a véráram sodorja egy agyi verőérbe, ahol fennakadva elzárja az eret. Embóliát bármilyen szövettörmelék is okozhat. Leggyakrabban a szívpitvarok fibrillálnak, azaz szabálytalanul húzódnak össze, és ezért véralvadék képződhet bennük, ami leszakadva embólust képez.

        Agyvérzés - vérzéses stroke

        Vérzéses stroke alakul ki, ha az agy valamelyik ere megreped és vérzés alakul ki. A kiömlő vér egyrészt maga is nyomja az agyat, másrészt az adott ér által ellátott távolabbi agyterületre már nem jut elég vér.

        A vérzés esélyét számos, az ereket érintő betegség növeli, többek között érelmeszesedés, kezeletlen hipertónia, alkoholizmus, cukorbetegség és érfejlődési rendellenesség.

        Az érfejlődési rendellenességek formái:

        • verőértágulat avagy aneurizma,

        • arteriovenózus malformáció (ez hajszálerek közbeiktatása nélküli artéria-véna kapcsolatot jelent, ami a vénás oldalon a nagy nyomás miatt könnyen megreped).

        Az agyvérzésnek két fő csoportját különíthetjük el.

        • Agyállomány vérzés. Ebben a típusban a vérzés az agyon belül jön létre, megterhelést követően (vérnyomáskiugrás, fizikai megerőltetés), az elhasználódott érfal megrepedése miatt. 

        • Szubarachnoideális vérzés. Ebben a formában a vérzés az agyat körülvevő egyik agyburok, a pókhálóhártya (arachnoidea) egyik artériájából származik és az agyat körülvevő folyadékba (likvor) terjed. A subarachnoideális vérzés első tünete a nagyon éles, ütésszerű, hasító fejfájás. A stroke ezen típusát nagyon gyakran egy arachnoideális aneurizma kiszakadása okozza. Az aneurizmák döntően genetikai hajlam miatti fejlődési zavar következtében vannak jelen, és a kor előrehaladtával folyamatosan tovább tágulnak, végül kiszakadnak. A szubarachnoideális vérzés során az arachnoidea többi ere görcsösen összehúzódik, ami tovább rontja az agy vérellátását.

        Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Előző oldal | 6/1 | 6/2 Hajlamos Ön a stroke-ra?
        Legutóbb frissült: 2018.06.29 09:41
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fogzás és fogápolás

        Fogzás és fogápolás

        Dr. Szendrey Gábor

        A fogzás megviseli a csecsemőket. Mit tehet a szülő és mit ne tegyen?

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Mi a különbség a szívinfarktus és a stroke tünetei közt?

        Egy-egy kevésbé intenzív tünet, lassabban kialakuló fájdalom elbizonytalaníthat bárkit, szükséges-e az azonnali orvosi ellátás vagy sem. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a szívinfarktus és a stroke tüneteinek sokszínűségére és azok különbségeire hívta fel a figyelmet.

        Infarktus elhanyagolt érszűkület miatt?

        A szív- és érrendszeri betegségek ma már szinte népbetegségnek számítanak, ám sokan még mindig nem veszik komolyan a figyelmeztető jeleket, későn fordulnak orvoshoz és az életmódjukon sem hajlandók változtatni.

        Most utazik? Erre figyeljen, ha szívbeteg!

        Az utazás nem tilos még szívbetegeknek sem. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint csupán elővigyázatosság szükséges annak, aki szívinfarktuson, stroke-on, szívműtéten esett át, a biztonság érdekében.

        Ingadozó vérnyomás - Mikor forduljon vele orvoshoz?

        A vérnyomást számtalan tényező befolyásolja, többek között a mozgás, a stressz, sőt, még az időjárás is, ezért a vérnyomás bizonyos mértékű ingadozása természetes folyamat. De hogy mikortól számít kórosnak, azt dr. Kapocsi Judit tanárnő, magasvérnyomás-specialista válaszolja meg.

        A magas vérnyomás első jele gyakran már a stroke

        A csendes gyilkosként emlegetett magas vérnyomás bár népbetegségnek számít, sokan mégsem veszik eléggé komolyan. Sajnos a legtöbben már a súlyosabb tünetek megjelenésekor fordulnak orvoshoz, így az sem ritka, amikor az első figyelmeztető jel már maga a stroke. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, magas vérnyomás specialista ezért a rendszeres ellenőrzés és kezelés fontosságára hívja fel a figyelmet.

        Mi mindenre hajlamosít a magas koleszterinszint?

        A magas koleszterinszint nagy rizikót jelent a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából, és számos más társbetegség állapotát is ronthatja.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások