Eredmények a rutin vérképben - Alkalikus foszfatáz (AP, ALP)

Szerző: WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász, Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Az alkalikus foszfatáz egy enzim, amely a szervezetben előforduló fehérjék lebontásában vesz részt. A vérvételen alapuló laboratóriumi vizsgálatot általában máj- és csontbetegségek vizsgálatának céljából végzik célzottan, de sokszor része az általános rutin vizsgálatnak is.

Alkalikus foszfatáz normálérték

Vizsgálati anyag: vérszérum
Az AP normál értéke: 20-140 U/l (egység/liter).

Az alkalikus foszfatáz enzim a szervezet minden szövetében megtalálható, de nagyobb mennyiségben tartalmazza a máj, az epe, a belek, a csontok, a vese és a méhlepény. Három fő típusa létezik: a bél, a méhlepény, és a nem-specifikus típusú. A vérben kimutatott alkalikus foszfatáz (AP) két leggyakoribb tipusa a máj és vázrendszer (csont) eredetű, éppen ezért főleg e szervek működéséről nyújt információt.

Mi okozhatja az alkalikus foszfatáz alacsonyabb szintjét?

A normálisnál jelentősen alacsonyabb alkalikus foszfatáz aktivitás sokkal ritkább, mint a magasabb. Ennek oka lehet vérszegénység, pajzsmirigy-alulműködés, éhezés, jelentős alultápláltság. Enyhén csökkent értéke előfordul felszívódási zavarok melletti soványság, vagy súlyos bélgyulladás lezajlását követően is.

Mi okozhat magas alkalikus foszfatáz értéket?

A fenti jellemző elváltozások mellett terhesség, szarkoidózis, szívinfarktus, pajzsmirigy- és mellékpajzsmirigy-túlműködés és diétával nem kezelt lisztérzékenység is okozhatja az alkalilkus foszfatáz szintjének emelkedését. Fontos, hogy egy érték alapján önmagában nem diagnosztizálható betegség, azokat mindig más laboreredményekkel összefüggésben kell vizsgálni. A máj vagy epeúti elváltozás esetén például párhuzamosan értékelendő a GGT (Gamma-GT) enzim szintjének emelkedése.

Ezt olvasta már? Rutin vérkép - A leggyakoribb vérvizsgálati adatok értelmezése

Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyászDr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász, Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Szívinfarktus Szívinfarktus

Mi a teendő szívinfarktus gyanúja esetén?

Rovarfóbia (entomofóbia) Rovarfóbia (entomofóbia)

Okok és kezelési lehetőségek. Mit tehet, ha ezzel a problémával küzd?

Rutin vérkép - A leggyakoribb...

A szervezetünk vizsgálatának a legegyszerűbb és leggyorsabb módja a vérkép elemzése, laboratóriumi vizsgálata. Az egészségi állapotunk...

Májfunkció - Milyen laborértékek...

A máj működéséről a laborértékek közül bizonyos enzimek, illetve a bilirubin vérben mért koncentrációja szolgáltat információkat. Sokan azt...

Mi az oxigénszaturáció, és miről...

Az oxigéntelítettség vagy oxigénszaturáció azt az oxigénmennyiséget jelzi, amely a vörösvértestekkel együtt halad át a testen. A normál...

A lép túlműködése, a hypersplenia

Mi okozhatja a lép túlműködését? Milyen tünetekkel járhat a hypersplenia? Hogyan diagnosztizálható? Hogyan lehet kezelni?

Diéta Crohn-betegségben szenvedőknek

A tápanyagok elégtelen felszívódása miatt a gyulladásos bélbetegségben szenvedők (például Crohn-betegség, colitis ulcerosa) gyakran alultápláltak...

Gamma-GT (GGT) - Miről informál ez a...

A Gamma-GT (teljes nevén gamma-glutamil-transzferáz, rövidített nevén GGT) a máj, a hasnyálmirigy és a vesék által termelt enzim. Legnagyobb...

Májkárosodás - Mit mutat meg a...

A laboratóriumi vizsgálatok többnyire a máj által termelt anyagok alacsonyabb szintjét, vagy az átalakításra váró molekulák magasabb szintjét...

GOT (glutamát-oxálacetát...

A glutamát-oxálacetát-transzamináz, más néven aszpartát-aminotranszferáz (AST) főleg a májban és a szívben előforduló enzim, azonban az említett...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.