• Eredmények a rutin vérképben - Alkalikus foszfatáz (AP, ALP)

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi, Dr. Ujj Zsófia

        Az alkalikus foszfatáz egy enzim, amely a a szervezetben előforduló fehérjék lebontásában vesz részt. A vérvételen alapuló laboratóriumi vizsgálatot általában máj-, és csontbetegségek vizsgálatának céljából végzik célzottan, de sokszor része az általános rutin vizsgálatnak is.

        Alkalikus foszfatáz normálérték

        Vizsgálati anyag: vérszérum
        Az AP normál értéke: 20-140 U/l (egység/liter).

        Az alkalikus foszfatáz enzim a szervezet minden szövetében megtalálható, de nagyobb mennyiségben tartalmazza a máj, az epe, a belek, a csontok, a vese és a méhlepény. Három fő típusa létezik: a bél, a méhlepény, és a nem-specifikus típusú. A vérben kimutatott alkalikus foszfatáz (AP) két leggyakoribb tipusa a máj és vázrendszer (csont) eredetű, éppen ezért főleg e szervek működéséről nyújt információt.

        Mi okozhatja az alkalikus foszfatáz alacsonyabb szintjét?

        A normálisnál jelentősen alacsonyabb alkalikus foszfatáz aktivitás sokkal ritkább, mint a magasabb. Ennek oka lehet vérszegénység, pajzsmirigy-alulműködés, éhezés, jelentős alultápláltság. Enyhén csökkent értéke előfordul felszívódási zavarok melletti soványság, vagy súlyos bélgyulladás lezajlását követően is.

        Hirdetés

        Mi okozhat magas alkalikus foszfatáz értéket?

        A fenti jellemző elváltozások mellett terhesség, szarkoidózis, szívinfarktus, pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy túlműködés és diétával nem kezelt lisztérzékenység is okozhatja az alkalilkus foszfatáz szintjének emelkedését. Fontos, hogy egy érték alapján önmagában nem diagnosztizálható betegség, azokat mindig más laboreredményekkel összefüggésben kell vizsgálni. A máj vagy epeúti elváltozás esetén például párhuzamosan értékelendő a GGT (Gamma-GT) enzim szintjének emelkedése.

        Ezt olvasta már? Rutin vérkép - A leggyakoribb vérvizsgálati adatok értelmezése

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőink: Dr. Dobi Gyöngyi általános orvos, Dr. Ujj Zsófia belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2018.03.30 14:55, Megjelenés: 2018.03.30 14:55
      • Cikkajánló

        Emésztési zavar

        Emésztési zavar

        WEBBeteg

        Mik a tünetei az emésztési zavarnak? Hogyan előzhető meg?

        Fogzás

        Fogzás

        Dr. Szendrey Gábor

        A baba nyugtalan, sírdogál, sőt még hőemelkedése is lehet.

        Hgb - Mi okozhatja a normál tartománytól való eltérését?

        A Hgb (haemoglobin) a vörösvértestek alkotóeleme, egy olyan vastartalmú fehérjemolekula, mely az oxigén megkötéséért és annak szállításáért felelős a keringő vérben. A vörösvértestek az oxigént a tüdőben veszik fel és a szövetekhez szállítják, helyette a sejtektől a szén-dioxidot a tüdőbe transzportálják.

        Koleszterin: összkoleszterin, HDL, LDL

        A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható vegyület. Kisebb részét táplálékkal vesszük magunkhoz, a másik, nagyobb hányada a májban képződik (szintetizálódik). Részt vesz a sejtmembránok felépítésében, az epesavak egyik alkotója, számtalan hormon előállításának kiindulási anyaga, szerepe nélkülözhetetlen az emberi szervezetben.

        Májfunkció - Milyen laborértékek informálnak a májműködésről?

        A máj működéséről a laborértékek közül bizonyos enzimek, illetve a bilirubin vérben mért koncentrációja szolgáltat információkat. Sokan azt gondolják, hogy ezek eltérései a normál tartománytól kizárólag az alkoholfogyasztással állhatnak összefüggésben, valójában azonban számos olyan betegség is okozhat emelkedett értékeket, amelyek nem állnak összefüggésben az alkoholfogyasztással.

        Gamma-GT (GGT) - Miről informál ez a laboratóriumi paraméter?

        A Gamma-GT (teljes nevén gamma-glutamil-transzferáz, rövidített nevén GGT) a máj, a hasnyálmirigy és a vesék által termelt enzim. Legnagyobb koncentrációban a vesékben található, azonban a vérben mérhető koncentráció túlnyomó része a májból származik, ezért rendszerint a Gamma-GT laborvizsgálatot a máj és az epeutak vizsgálata során végzik.

        GOT (glutamát-oxálacetát-transzamináz)

        A glutamát-oxálacetát-transzamináz, más néven aszpartát-aminotranszferáz (AST) főleg a májban és a szívben előforduló enzim, azonban az említett szerveken kívül a vázizmokban, a vesékben és az agyban is megtalálható.

        GPT (glutamát-piruvát-transzamináz)

        A glutamát-piruvát-transzamináz, hivatalos nevén alanin-aminotranszferáz (ALAT vagy ALT) túlnyomóan a májsejtekben termelődő enzim, amely az ott bekövetkező károsodások mutatója.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
        Hogy lesz így párom?
        Az első lépés sokszor a legnehezebb: önmagunk elfogadása a betegségünkkel.
        Füstmentes jövő?
        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)
        Egymillió migrénes
        Volt már valaha olyan mértékű fejfájásod, hogy nem tudtál dolgozni?
      • Orvos válaszol
      • Hirdetés
      • Szavazás
        Korábbi szavazások