• Koleszterinszint-kontroll - Kinél milyen időközönként kell ellenőrizni az értékeket?

        WEBBeteg - Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

        A magas koleszterinszint köztudottan emeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát az érelmeszesedési folyamatok gyorsításával. A koleszterinszint rendszeres ellenőrzése ezért fontos a szövődmények lehetőség szerinti elkerüléséhez.

        A genetikai adottságok mellett az életmód jelentősen befolyásolja a koleszterinszintet, ezért sokat lehet tenni gyógyszer nélkül is ennek javítása érdekében (megfelelő étkezés, elegendő testmozgás). A magas koleszterinszint kezelése és ennek módja függ a beteg aktuális és korábbi betegségeitől is. Léteznek olyan állapotok is, amikor bizonyos öröklött tényezők mellett extrém magas vérzsírértékek mérhetőek. Ebben az esetben nélkülözhetetlen a gyógyszer szedése. Bár a koleszterinmolekula több fontos folyamatban részt vesz a szervezetünkben, egyelőre egyértelmű adat arra vonatkozóan nincs, hogy az alacsony koleszterinszint ártalmas lenne.

        Hirdetés

        Fontos lenne a felnőttkor elején megismerni a koleszterinszintet, hiszen a hosszabb ideig fennálló magasabb koleszterinszint növeli a korai érelmeszesedés kockázatát. A vérvételt 12 órás éhezést követően célszerű elvégezni, vizet szabad, sőt javasolt fogyasztani. Amennyiben megfelelő a koleszterinszint, ötévente érdemes ellenőrizni ennek értékét.

        Optimális értékek (egyéb kockázati tényezőkkel nem rendelkező emberek esetén):

        • összkoleszterin mennyiség: 5 mmol/l alatt,
        • LDL-koleszterin-szint: 3mmol/l alatt,
        • trigliceridek: 1.7 mmol/l alatt.

        Az életkor előrehaladtával, illetve a társbetegségek és egyéb körülmények figyelembe vételével a kezelőorvos határozza meg a laboratóriumi ellenőrzés gyakoriságát. 50 éves kor felett már jelentős rizikótényezők nélkül is javasolt évente laboratóriumi kontroll, amely a vérzsírok meghatározásán kívül egyéb eltérések kiszűrését is célozza: például vércukorszint, vese- és májfunkció, húgysavszint. A szív- és érrendszeri kockázat megállapítására időszakos vérnyomás-ellenőrzés is szükséges.

        Többféle tényezőt figyelembe vevő pontrendszerek segítik a szakembereket a terápiás döntésben. A legáltalánosabban használt besorolás szerint a szív-érrendszeri betegségek jövőbeli kialakulása szempontjából kis, közepes, nagy és igen nagy kockázatú csoportokat különböztetünk meg.

        A 10 éven belül bekövetkező halálos szív- és érrendszeri esemény előfordulási valószínűségét elsősorban az életkor, a nem, a dohányzás és a vérnyomás befolyásolja. Amennyiben már volt szív- és érrendszeri esemény, ebben az esetben igen nagy kockázatú csoportba tartozik mindenki, függetlenül az előző tényezőktől. A cukorbetegség és a súlyos vesebetegség is jelentősen megemelik a szív- és érrendszeri események előfordulási valószínűségét.

        Halálos szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül

        Halálos szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül, Kép forrása: VII. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia 2017.

        Táblázat: Halálos szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül (szómagyarázat: fatális=halálos) Például 100 fő 58 éves dohányzó férfi közül, akinek nincs rendben a vérnyomása és gyakran 160 Hgmm körül van a szisztolés értéke, valamint a koleszterinszintje 6 mmol/l, 11 fő 10 éven belül szív- és érrendszeri esemény következtében meg fog halni a statisztikai adatok alapján. A táblázat egyéb tényezőket nem vesz figyelembe (például cukorbetegség, túlsúly, mozgásszegény életmód), így sajnos a súlyos szív- és érrendszeri esemény előfordulási esélye még ennél is rosszabb lehet. De van segítség! Amennyiben 2% feletti kockázati csoportba esik az adatai alapján, forduljon háziorvosához a további teendők megbeszélésére.

        Mikor és milyen terápiára van szükség?

        A szakmai ajánlások a terápiás célérték megállapításánál elsősorban az LDL-koleszterin-szintet („rossz koleszterin”) veszik figyelembe.

        Alacsony kockázatú egyéneknél (akiknél a halálos szív- és érrendszeri esemény kockázata 1%-nál kevesebb) először életmódi változtatások bevezetése javasolt 4,9 mmol/l LDL-koleszterin-szint alatti értéknél.

        1-5% (közepes) kockázati besorolás esetén, ha nem hatékony az életmódi változtatás, akkor már 2.6 mmol/l LDL-koleszterin-szint felett megfontolandó a gyógyszeres kezelés.

        A nagy kockázatú páciensek esetén 2.6 mmol/l LDL-koleszterin-szint felett gyógyszeres kezelésre van szükség az életmódi változtatások mellett.

        Az igen nagy szív- és érrendszeri kockázati csoportba tartozó személyek gyógyszeres kezelése szükséges, 1.8 mmol/l alatti LDL-koleszterin-szintet kell elérni.

        Az utóbbi évtizedekben bővülő kezelési módszerek mellett egyre szélesebb körben válik lehetővé a megfelelő koleszterinszint elérése, amely jelentősen hozzájárulhat a szív- és érrendszeri események csökkenéséhez.

        Olvasson tovább! Fiatalkorban is ellenőrizni kellene a koleszterinszintet

        Dr. Molnár Dóra, kardiológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus
        Forrás és kép forrása: VII. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia 2017.

        Módosítva: 2019.08.21 13:03, Megjelenés: 2019.08.21 13:03
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Sport

        Sport

        Sándor Judit, erőnléti edző

        Miért kell nyújtani? Miért sérülünk le, ha nem nyújtunk? Cikkünkből megtudhatja.

        Rett-szindróma

        Rett-szindróma

        Dr. Debreczeni Anikó

        Fejlődési rendellenesség, amely a központi idegrendszert érinti elsődlegesen.

        Billentyűhiba okozta aortaszűkület - tünetek és kezelés

        Az emberi szív az érrendszerrel együtt egy zárt rendszert alkot, melyben körben áramlik a vér, az áramlásért a szívizomzat pumpafunkciója a felelős. Az egyirányú áramlást elősegítő szelepeket hívjuk billentyűknek. A szívbillentyűk feladata, hogy megakadályozzák a vér visszaáramlását a tüdőartériából és aortából a kamrákba, illetve a kamrákból a pitvarokba.

        Koleszterinszint-kontroll - Kinél milyen időközönként kell ellenőrizni az értékeket?

        A magas koleszterinszint köztudottan emeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát az érelmeszesedési folyamatok gyorsításával. A koleszterinszint rendszeres ellenőrzése ezért fontos a szövődmények lehetőség szerinti elkerüléséhez.

        Hogyan csökkentsük a rossz és növeljük a jó koleszterin szintjét?

        Sokan tisztában vannak azzal, hogy vérünkben megkülönböztethetünk rossz és jó koleszterineket. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta és Szarka Dorottya, dietetikus arról beszélt, hogyan javíthatjuk ezek arányát.

        Milyen az ideális koleszterinszint?

        A koleszterinszintet a vérben lévő összes koleszterin mennyisége adja. Megkülönböztetünk HDL-koleszterint (High Density Lipoprotein), azaz jó koleszterint és LDL-koleszterint (Low Density Lipoprotein), azaz rossz koleszterint.

        Milyen hatással van a testmozgás a koleszterinszintre?

        A koleszterin-anyagcsere 40 éves kor felett sajnos gyakran felborul. Ennek a kockázati tényezőnek a megszelídítésére a koleszterinszintet csökkentő készítmények mellett a testmozgás is alkalmas. Németh Vivien mozgásterapeuta azokról a módszerekről beszélt, amelyek hozzájárulnak a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez.

        A metabolikus szindróma

        Ha Önnek metabolikus szindrómája van vagy megjelent annak bármelyik komponense, akkor eljött az ideje, hogy határozottan változtasson az életmódján!

        A magas koleszterinszint érszűkülethez vezethet

        Érdemes komolyan venni és kezelni a magas koleszterinszintet - figyelmeztet prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus. A magas koleszterinszint ugyanis közvetve kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és a végtagi trombózisnak.

        Koleszterinszintre is hatékony lehet a vitamin-visszapótlás

        Ki ne hallott volna már arról, mennyire káros és veszélyes a magas koleszterinszint, különösen az LDL, vagyis a rossz koleszterin szintje? A páciensek többségének koleszterincsökkentő gyógyszert javasolnak, ám ezek sokszor számos mellékhatással bírnak. Van remény ugyanakkor más megoldásra is, ha figyelemmel kísérjük szervezetünk vitaminszükségletét. A kérdéskört illetően szakértőnk, dr. Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvos fejtette ki a véleményét.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.