Koleszterinszint-kontroll - Kinél milyen időközönként kell ellenőrizni az értékeket?

Dr. Molnár Dóra
Szerző: WEBBeteg - Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

A magas koleszterinszint köztudottan emeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát az érelmeszesedési folyamatok gyorsításával. A koleszterinszint rendszeres ellenőrzése ezért fontos a szövődmények lehetőség szerinti elkerüléséhez.

A genetikai adottságok mellett az életmód jelentősen befolyásolja a koleszterinszintet, ezért sokat lehet tenni gyógyszer nélkül is ennek javítása érdekében (megfelelő étkezés, elegendő testmozgás). A magas koleszterinszint kezelése és ennek módja függ a beteg aktuális és korábbi betegségeitől is. Léteznek olyan állapotok is, amikor bizonyos öröklött tényezők mellett extrém magas vérzsírértékek mérhetőek. Ebben az esetben nélkülözhetetlen a gyógyszer szedése. Bár a koleszterinmolekula több fontos folyamatban részt vesz a szervezetünkben, egyelőre egyértelmű adat arra vonatkozóan nincs, hogy az alacsony koleszterinszint ártalmas lenne.

Fontos lenne a felnőttkor elején megismerni a koleszterinszintet, hiszen a hosszabb ideig fennálló magasabb koleszterinszint növeli a korai érelmeszesedés kockázatát. A vérvételt 12 órás éhezést követően célszerű elvégezni, vizet szabad, sőt javasolt fogyasztani. Amennyiben megfelelő a koleszterinszint, ötévente érdemes ellenőrizni ennek értékét.

Optimális értékek (egyéb kockázati tényezőkkel nem rendelkező emberek esetén):

  • összkoleszterin mennyiség: 5 mmol/l alatt,
  • LDL-koleszterin-szint: 3mmol/l alatt,
  • trigliceridek: 1.7 mmol/l alatt.

Az életkor előrehaladtával, illetve a társbetegségek és egyéb körülmények figyelembe vételével a kezelőorvos határozza meg a laboratóriumi ellenőrzés gyakoriságát. 50 éves kor felett már jelentős rizikótényezők nélkül is javasolt évente laboratóriumi kontroll, amely a vérzsírok meghatározásán kívül egyéb eltérések kiszűrését is célozza: például vércukorszint, vese- és májfunkció, húgysavszint. A szív- és érrendszeri kockázat megállapítására időszakos vérnyomás-ellenőrzés is szükséges.

Többféle tényezőt figyelembe vevő pontrendszerek segítik a szakembereket a terápiás döntésben. A legáltalánosabban használt besorolás szerint a szív-érrendszeri betegségek jövőbeli kialakulása szempontjából kis, közepes, nagy és igen nagy kockázatú csoportokat különböztetünk meg.

A 10 éven belül bekövetkező halálos szív- és érrendszeri esemény előfordulási valószínűségét elsősorban az életkor, a nem, a dohányzás és a vérnyomás befolyásolja. Amennyiben már volt szív- és érrendszeri esemény, ebben az esetben igen nagy kockázatú csoportba tartozik mindenki, függetlenül az előző tényezőktől. A cukorbetegség és a súlyos vesebetegség is jelentősen megemelik a szív- és érrendszeri események előfordulási valószínűségét.

Halálos szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül

Halálos szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül, Kép forrása: VII. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia 2017.

Táblázat: Halálos szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül (szómagyarázat: fatális=halálos) Például 100 fő 58 éves dohányzó férfi közül, akinek nincs rendben a vérnyomása és gyakran 160 Hgmm körül van a szisztolés értéke, valamint a koleszterinszintje 6 mmol/l, 11 fő 10 éven belül szív- és érrendszeri esemény következtében meg fog halni a statisztikai adatok alapján. A táblázat egyéb tényezőket nem vesz figyelembe (például cukorbetegség, túlsúly, mozgásszegény életmód), így sajnos a súlyos szív- és érrendszeri esemény előfordulási esélye még ennél is rosszabb lehet. De van segítség! Amennyiben 2% feletti kockázati csoportba esik az adatai alapján, forduljon háziorvosához a további teendők megbeszélésére.

Mikor és milyen terápiára van szükség?

A szakmai ajánlások a terápiás célérték megállapításánál elsősorban az LDL-koleszterin-szintet („rossz koleszterin”) veszik figyelembe.

Alacsony kockázatú egyéneknél (akiknél a halálos szív- és érrendszeri esemény kockázata 1%-nál kevesebb) először életmódi változtatások bevezetése javasolt 4,9 mmol/l LDL-koleszterin-szint alatti értéknél.

1-5% (közepes) kockázati besorolás esetén, ha nem hatékony az életmódi változtatás, akkor már 2.6 mmol/l LDL-koleszterin-szint felett megfontolandó a gyógyszeres kezelés.

A nagy kockázatú páciensek esetén 2.6 mmol/l LDL-koleszterin-szint felett gyógyszeres kezelésre van szükség az életmódi változtatások mellett.

Az igen nagy szív- és érrendszeri kockázati csoportba tartozó személyek gyógyszeres kezelése szükséges, 1.8 mmol/l alatti LDL-koleszterin-szintet kell elérni.

Az utóbbi évtizedekben bővülő kezelési módszerek mellett egyre szélesebb körben válik lehetővé a megfelelő koleszterinszint elérése, amely jelentősen hozzájárulhat a szív- és érrendszeri események csökkenéséhez.

Olvasson tovább! Fiatalkorban is ellenőrizni kellene a koleszterinszintet

Dr. Molnár Dóra, kardiológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus
Forrás és kép forrása: VII. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia 2017.

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Terhesség Terhesség

Hüvelyfolyás és hüvelyfertőzés terhesség idején? Vegyük komolyan! (x)

Milyen hatással van a testmozgás a...

A koleszterin-anyagcsere 40 éves kor felett sajnos gyakran felborul. Ennek a kockázati tényezőnek a megszelídítésére a koleszterinszintet csökkentő...

A metabolikus szindróma

Ha Önnek metabolikus szindrómája van vagy megjelent annak bármelyik komponense, akkor eljött az ideje, hogy határozottan változtasson az életmódján!

Magasvérnyomás-betegségem van?

A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) napjainkban és a jövőben is nagy jelentőségű népegészségügyi probléma lesz. A kórkép a lakosság...

Agyi érelmeszesedés

Mi okozhat agyi érelmeszesedést? Milyen tényezők növelik a kialakulásának kockázatát? Milyen következményei lehetnek az agyi érelmeszesedésnek?

Hogyan csökkentsük a rossz és...

Sokan tisztában vannak azzal, hogy vérünkben megkülönböztethetünk rossz és jó koleszterineket. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont...

Milyen az ideális koleszterinszint?

A koleszterinszintet a vérben lévő összes koleszterin mennyisége adja. Megkülönböztetünk HDL-koleszterint (High Density Lipoprotein), azaz jó...

A magas koleszterinszint...

Érdemes komolyan venni és kezelni a magas koleszterinszintet - figyelmeztet prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.