• Koleszterinszint-kontroll - Kinél milyen időközönként kell ellenőrizni az értékeket?

        Dr. Molnár Dóra
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

        A magas koleszterinszint köztudottan emeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát az érelmeszesedési folyamatok gyorsításával. A koleszterinszint rendszeres ellenőrzése ezért fontos a szövődmények lehetőség szerinti elkerüléséhez.

        A genetikai adottságok mellett az életmód jelentősen befolyásolja a koleszterinszintet, ezért sokat lehet tenni gyógyszer nélkül is ennek javítása érdekében (megfelelő étkezés, elegendő testmozgás). A magas koleszterinszint kezelése és ennek módja függ a beteg aktuális és korábbi betegségeitől is. Léteznek olyan állapotok is, amikor bizonyos öröklött tényezők mellett extrém magas vérzsírértékek mérhetőek. Ebben az esetben nélkülözhetetlen a gyógyszer szedése. Bár a koleszterinmolekula több fontos folyamatban részt vesz a szervezetünkben, egyelőre egyértelmű adat arra vonatkozóan nincs, hogy az alacsony koleszterinszint ártalmas lenne.

        Hirdetés

        Fontos lenne a felnőttkor elején megismerni a koleszterinszintet, hiszen a hosszabb ideig fennálló magasabb koleszterinszint növeli a korai érelmeszesedés kockázatát. A vérvételt 12 órás éhezést követően célszerű elvégezni, vizet szabad, sőt javasolt fogyasztani. Amennyiben megfelelő a koleszterinszint, ötévente érdemes ellenőrizni ennek értékét.

        Optimális értékek (egyéb kockázati tényezőkkel nem rendelkező emberek esetén):

        • összkoleszterin mennyiség: 5 mmol/l alatt,
        • LDL-koleszterin-szint: 3mmol/l alatt,
        • trigliceridek: 1.7 mmol/l alatt.

        Az életkor előrehaladtával, illetve a társbetegségek és egyéb körülmények figyelembe vételével a kezelőorvos határozza meg a laboratóriumi ellenőrzés gyakoriságát. 50 éves kor felett már jelentős rizikótényezők nélkül is javasolt évente laboratóriumi kontroll, amely a vérzsírok meghatározásán kívül egyéb eltérések kiszűrését is célozza: például vércukorszint, vese- és májfunkció, húgysavszint. A szív- és érrendszeri kockázat megállapítására időszakos vérnyomás-ellenőrzés is szükséges.

        Többféle tényezőt figyelembe vevő pontrendszerek segítik a szakembereket a terápiás döntésben. A legáltalánosabban használt besorolás szerint a szív-érrendszeri betegségek jövőbeli kialakulása szempontjából kis, közepes, nagy és igen nagy kockázatú csoportokat különböztetünk meg.

        A 10 éven belül bekövetkező halálos szív- és érrendszeri esemény előfordulási valószínűségét elsősorban az életkor, a nem, a dohányzás és a vérnyomás befolyásolja. Amennyiben már volt szív- és érrendszeri esemény, ebben az esetben igen nagy kockázatú csoportba tartozik mindenki, függetlenül az előző tényezőktől. A cukorbetegség és a súlyos vesebetegség is jelentősen megemelik a szív- és érrendszeri események előfordulási valószínűségét.

        Halálos szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül

        Halálos szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül, Kép forrása: VII. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia 2017.

        Táblázat: Halálos szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül (szómagyarázat: fatális=halálos) Például 100 fő 58 éves dohányzó férfi közül, akinek nincs rendben a vérnyomása és gyakran 160 Hgmm körül van a szisztolés értéke, valamint a koleszterinszintje 6 mmol/l, 11 fő 10 éven belül szív- és érrendszeri esemény következtében meg fog halni a statisztikai adatok alapján. A táblázat egyéb tényezőket nem vesz figyelembe (például cukorbetegség, túlsúly, mozgásszegény életmód), így sajnos a súlyos szív- és érrendszeri esemény előfordulási esélye még ennél is rosszabb lehet. De van segítség! Amennyiben 2% feletti kockázati csoportba esik az adatai alapján, forduljon háziorvosához a további teendők megbeszélésére.

        Mikor és milyen terápiára van szükség?

        A szakmai ajánlások a terápiás célérték megállapításánál elsősorban az LDL-koleszterin-szintet („rossz koleszterin”) veszik figyelembe.

        Alacsony kockázatú egyéneknél (akiknél a halálos szív- és érrendszeri esemény kockázata 1%-nál kevesebb) először életmódi változtatások bevezetése javasolt 4,9 mmol/l LDL-koleszterin-szint alatti értéknél.

        1-5% (közepes) kockázati besorolás esetén, ha nem hatékony az életmódi változtatás, akkor már 2.6 mmol/l LDL-koleszterin-szint felett megfontolandó a gyógyszeres kezelés.

        A nagy kockázatú páciensek esetén 2.6 mmol/l LDL-koleszterin-szint felett gyógyszeres kezelésre van szükség az életmódi változtatások mellett.

        Az igen nagy szív- és érrendszeri kockázati csoportba tartozó személyek gyógyszeres kezelése szükséges, 1.8 mmol/l alatti LDL-koleszterin-szintet kell elérni.

        Az utóbbi évtizedekben bővülő kezelési módszerek mellett egyre szélesebb körben válik lehetővé a megfelelő koleszterinszint elérése, amely jelentősen hozzájárulhat a szív- és érrendszeri események csökkenéséhez.

        Olvasson tovább! Fiatalkorban is ellenőrizni kellene a koleszterinszintet

        Dr. Molnár Dóra, kardiológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus
        Forrás és kép forrása: VII. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia 2017.

        Módosítva: 2019.08.21 13:03, Megjelenés: 2019.08.21 13:03
      • Cikkajánló

        Fültisztítás

        Fültisztítás

        Dr. Horváth Tamás

        10 hasznos tanács, melyeket betartva számos problémát el lehet kerülni.

        Mi okozhat viszketést?

        Mi okozhat viszketést?

        Dr. Csuth Ágnes

        Hátterében komoly bőrgyógyászati vagy egyéb betegség is állhat.

        Eisenmenger-szindróma

        Az Eisenmenger-szindróma a ve­leszületett szívbetegségekhez köthető tüdőartériás hipertónia ritkán előforduló legsúlyosabb formája. Leggyakrabban a jobb és bal szívfél közötti sövényhiány áll a háttérben, de a kis és nagy vérkör erei közötti rendellenes összeköttetés vagy komplex veleszületett szívfejlődési hiba is okozhatja.

        Milyen hatással van a testmozgás a koleszterinszintre?

        A koleszterin-anyagcsere 40 éves kor felett sajnos gyakran felborul. Ennek a kockázati tényezőnek a megszelídítésére a koleszterinszintet csökkentő készítmények mellett a testmozgás is alkalmas. Németh Vivien mozgásterapeuta azokról a módszerekről beszélt, amelyek hozzájárulnak a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez.

        Brugada-szindróma - Hirtelen szívhalálhoz vezethet

        A Brugada-szindróma egy olyan ritka, öröklődő elektromos eltérés a szívben, amely jellegzetes EKG-elváltozást okoz nyugalomban vagy speciális gyógyszeres provokációs tesztre és emelkedett hirtelen halál kockázattal jár kimutatható strukturális eltérés nélkül.

        A metabolikus szindróma

        Ha Önnek metabolikus szindrómája van vagy megjelent annak bármelyik komponense, akkor eljött az ideje, hogy határozottan változtasson az életmódján!

        Hogyan csökkentsük a rossz és növeljük a jó koleszterin szintjét?

        Sokan tisztában vannak azzal, hogy vérünkben megkülönböztethetünk rossz és jó koleszterineket. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta és Szarka Dorottya, dietetikus arról beszélt, hogyan javíthatjuk ezek arányát.

        Milyen az ideális koleszterinszint?

        A koleszterinszintet a vérben lévő összes koleszterin mennyisége adja. Megkülönböztetünk HDL-koleszterint (High Density Lipoprotein), azaz jó koleszterint és LDL-koleszterint (Low Density Lipoprotein), azaz rossz koleszterint.

        A magas koleszterinszint érszűkülethez vezethet

        Érdemes komolyan venni és kezelni a magas koleszterinszintet - figyelmeztet prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus. A magas koleszterinszint ugyanis közvetve kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és a végtagi trombózisnak.

        Koleszterinszintre is hatékony lehet a vitamin-visszapótlás

        Ki ne hallott volna már arról, mennyire káros és veszélyes a magas koleszterinszint, különösen az LDL, vagyis a rossz koleszterin szintje? A páciensek többségének koleszterincsökkentő gyógyszert javasolnak, ám ezek sokszor számos mellékhatással bírnak. Van remény ugyanakkor más megoldásra is, ha figyelemmel kísérjük szervezetünk vitaminszükségletét. A kérdéskört illetően szakértőnk, dr. Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvos fejtette ki a véleményét.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.