Agyrázkódás: tünetek és kezelés

Az agyrázkódás a testet vagy a fejet ért hirtelen ütés miatt bekövetkező traumás agyi sérülés. Általában enyhébb és átmeneti funkcionális zavarokkal jár, fontos azonban a súlyosabb agysérülések kizárása baleset esetén. Melyek a legfontosabb tudnivalók és teendők agyrázkódás esetén?

Mi okozza az agyrázkódást?

Az agy egy puha szerv, melyet a kemény koponyacsont és az agyfolyadék véd. Normál körülmények között az agyfolyadéknak az a szerepe, hogy megakadályozza az agynak a koponyához való ütődését. Mikor a testet hirtelen, nagy erejű ütés éri, az agyat az agyfolyadék nem képes teljesen megvédeni, az a koponyához ütődik, és átmenetileg zavar áll be a működésében.

Agyrázkódás leggyakrabban verekedés, esés, játszótéri sérülés, autó- vagy biciklibaleset következtében történik. A statisztikák szerint 4 év alatti gyermekeknél és 14-19 év közötti fiataloknál fordul elő leggyakrabban. Nem ritka azonban a kemény küzdősportoknál (box, foci), vagy azoknál sem, melyek nagy sebességgel járnak (síelés, snowboard, jéghoki).

Az agyrázkódás tünetei

Az agyrázkódás tünetei széles skálán mozoghatnak, egyéni reakciótól függően lehetnek enyhék, de akár súlyosak is, tarthatnak több napig, vagy bizonyos esetekben akár hetekig. Legtöbbször rövid ideig tartó eszméletvesztés tapasztalható, ám nem mindenkinél jelentkezik.

Az agyrázkódás tünetei lehetnek:

• Eszméletvesztés.
• Emlékezetkiesés: a sérült képtelen visszaemlékezni a balesetre, esetleg az azt követő percekre sem (amnézia).
• Zavart viselkedés: pl. ugyanannak a kérdésnek folyamatos ismételgetése, nem adekvát válasz a neki feltett kérdésekre, elkent beszéd.
• Mozgáskoordinációs- és egyensúlyproblémák: a sérült nem képes felállni, járni.
• Érzészavarok: fülcsengés, látászavar, szédülés.
• Émelygés, hányinger vagy hányás.
• Fejfájás.
• Aluszékonyság, ébreszthetetlenség.

Gyerekek esetén gyakori, hogy nem tudnak még beszámolni a fejfájásról, az érzészavarról. E tünetek helyett étvágytalanná válnak, nyűgösek lesznek, megváltoznak az alvási szokásaik, és elvesztik érdeklődésüket a korábban kedvenc játékaik iránt.

Enyhe esetekben a tünetek gyors javulást mutatnak, bármely panasz súlyosbodása esetén mielőbb orvoshoz kell fordulni, ugyanis azok komolyabb traumás agyi sérülésre (ödéma, vérzés, törés) utalhatnak.

Agyrázkódást követő szindróma

Súlyosabb esetben előfordul az úgynevezett agyrázkódás követő szindróma jelentkezése, melynek tünetei akár hetekig is elhúzódhatnak és a következőkből áll:

• Változás a koncentrációs képességben, gondolkodásban.
• Állandósult fejfájás, látászavar.
• Fáradékonyság.
• Megváltozott alvási szokások: a sérült képtelen aludni, vagy túlzottan aluszékonnyá válik.
• Hangulatingadozások: a sérült minden látszólagos ok nélkül dühös, szorong, ingerlékeny.
• A korábbi tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése.
• Szexuális vágyban bekövetkező változás.
• Szédülés, fejfájás, koordinációs problémák.
• Nagyobb gyerekek esetén figyelmeztető jel lehet, ha romlik az iskolai teljesítményük.

Tennivalók agyrázkódás gyanúja esetén

Ha fennáll az agyrázkódás veszélye, a sérültnek azonnal abba kell hagynia a fizikai és mentális aktivitást igénylő tevékenységeket. Ellenkező esetben, ha nem várja meg, míg az agy ismét normálisan funkcionál, fennáll az ismételt baleset és a súlyos agysérülés veszélye.

Mivel nem mindig egyszerű megállapítani, hogy történt-e agyrázkódás, fejsérüléssel járó balesetek esetén ajánlott az orvosi segítség igénybevétele, különösen gyermekek estében.

• Mielőbb hívjon orvost vagy vigye a sérültet sürgősségi osztályra, ha eszméletvesztés történik, a beteg akár csak rövidebb ideig is zavart, ingerekre nem reagál, aluszékony, hányás jelentkezik, görcsrohamai vannak, pupillája tágabb, fokozatosan erősödő fejfájást tapasztal, vagy ha a fejen nyílt seb vagy belső vérzésre utaló szivárgás látható.
• Elegendő lehet a beteg megfigyelése, ha a balesetre nem emlékszik a sérült, de nem vesztette el az eszméletét rövid időre sem, ha enyhe émelygést tapasztal hányás nélkül, esetleg szédül és fáj a feje, de a panaszok rövid idő alatt enyhülnek, koordináltan beszél és mozog.
• A baleset után napokkal, hetekkel is orvoshoz kell fordulni az egyéb testi tünetek erősségétől függetlenül, ha viselkedésbeli változás tapasztalható, pl. agresszivitás, érdeklődés elvesztése, koncentrációhiány.

Diagnózis, orvosi vizsgálatok

Az agyrázkódás diagnózisát neurológus szakorvos állítja fel. Amennyiben az orvos úgy gondolja, a sérültnek agyrázkódása van, olyan egyszerű kérdéseket tesz fel, az agyműködés ellenőrzésére, mint például: „Milyen nap van ma?” Ezután az egyensúlyt, koordinációs készségeket, reflexeket vizsgálja. Nem mindig egyszerű megállapítani, hogy valakinek agyrázkódása van, ugyanis nincsenek könnyen kimutatható egyértelmű jelek, sőt a koponya-CT vizsgálaton sem látható.

Súlyosabb esetekben - a súlyosabb traumás agyi sérülések felismerése vagy kizárása érdekében - az orvos elrendelhet röntgen, CT- vagy MRI-vizsgálatot, annak megállapítására, hogy az agyrázkódáshoz társul-e más sérülés, hol van a pontos helye, milyen annak jellege, mekkora a kiterjedése.

Az agyrázkódás kezelése

Az agyrázkódás elsődleges kezelése a sérült nyugalmának biztosítása és megfigyelése.

• Mivel az agyrázkódást szenvedett beteg gyakran hány, fontos a légzés és a keringés megfigyelése, a szabad légutak biztosítása.
• Fontos, hogy a beteg minél többet pihenjen, aludjon, emellett fájdalomcsillapító gyógyszerek és az ütés helyének jeges borogatása ajánlott.
• A másodlagos agysérülés elkerülése érdekében néhány napig vagy hétig tartózkodni kell az alkoholfogyasztástól, gépjárművezetéstől és olyan jellegű tevékenységektől, melyek ismét agyrázkódást okozhatnak (pl. sport).
• Ha a beteg állapota nem javul, vagy romlik, mindenképpen keresse fel kezelőorvosát!

Egyesek az agyrázkódást követő néhány órán belül felépülnek, míg másoknál a tünetek akár hetekig is elhúzódhatnak. Az agyrázkódás általában maradéktalanul gyógyul, ritkán azonban (különösen súlyos, vagy ismétlődő agyrázkódást követően) fennmaradhatnak bizonyos tartós következmények (gondolkodási képesség enyhe csökkenése, memóriazavar, reakcióidő növekedése, alvászavar, koordinációs zavarok).

Az ismétlődő agyrázkódás, valamint a súlyos agyrázkódás (amely 15 percnél hosszabb eszméletlenséggel jár) más, komoly koponya- vagy agyi sérüléssel is járhat. Ez műtéti beavatkozást igényelhet a hosszú távú mozgási-, tanulási-, illetve beszédzavarok kivédése céljából. A műtétet igénylő helyzet legtöbbször az agyi ödéma (nyomásfokozódást okozó duzzanat), koponyaűri vérzés.

Tanácsok a megelőzés érdekében

Csökkenthetői az agyrázkódás kockázata, ha:

• sportolás közben védősisakot hord,
• autóban használja a biztonsági övet, és nem vezet alkoholos befolyásoltság vagy drogok hatása alatt,
• biztonságossá teszi otthonát, például a sötét helyek lámpával való felszerelésével, a lépcsők és szőnyegek csúszásmentesítésével.

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Szerző: Cs. K., fordító
Lektorálta: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus