Bilirubin (Bi) - Mit jelezhet a vérképben?

A bilirubin a vörösvértestek hemoglobin részének egyik bomlásterméke, a laborvizsgálat során a vérben mérhető bilirubin normálisan a vörösvértestek elöregedése és pusztulása során jelenik meg.

A bilirubin a vérplazmában fehérjékhez (albumin) kötődve a májba szállítódik, ez a forma az indirekt (nem konjugált) bilirubin. A májsejtek glükuronsavval kapcsolják össze, normál esetben kiválasztják az epecsatornácskákba. A bilirubin-glükuronid a direkt (konjugált) bilirubin, nagyrészt ez adja az epe sárgás színét, nevezik epefestéknek is. A bilirubin elsősorban az epével a bélrendszeren keresztül a széklettel ürül ki a szervezetből, de kisebb részben a vesén keresztül vizelettel is távozhat.

A vérből történő bilirubin meghatározását számos betegség gyanúja esetén végzik, például májbetegségek, epekövesség, elzáródás, más epe- vagy hasnyálmirigy betegségek, fokozott vörösvértest-pusztulás (hemolízis), illetve újszülöttkorban rutinszerűen.

Milyen tünetekkel járhat, ha értéke a normálisnál magasabb?

Újszülöttekben magasabb indirekt bilirubinszint fiziológiásan is előfordul, a 3-6. nap között jelentkezik, az éretlen kis szervezetben a bomló magzati vörösvértestek miatt jelenik meg, rendszeres szoptatás mellett pár nap vagy hét alatt szintje rendeződik. Kóros, ha hamarabb, vagy később jelentkezik, elhúzódóan magas a bilirubinérték. Ez gyakran az édesanya és az újszülött közötti vércsoporteltérések miatt, a gyermek egyéb betegségei, vagy fertőzés következtében alakul ki.

Ha a szintje meghalad egy kritikus értéket, a magas bilirubinszint károsító hatással lehet a fejlődő idegrendszerre (kernicterus): átjutva a vér-agy gáton súlyos eltéréseket, fejlődési visszamaradást, szellemi fogyatékosságot okozhat. Emiatt az újszülötteket gondosan ellenőrzik, jelentős sárgaság vagy idő előtt, illetve után fellépő sárgaság esetén a vér bilirubinszintjétől függően a gyermek első körben kékfényterápiában részesül.

Bővebben Az újszülöttkori sárgaságról

Felnőttkorban a magas bilirubunszint sárgaságot (icterus) okoz. Lehet csak a „szem fehérje” sárga (subicterus), vagy a teljes bőrfelszín is (icterus). A sárgaság a vizelet sötétedésével és világos széklettel (acholias széklet) jár együtt. A sárgasággal együtt járó tünetek jellemzően a fáradtság, étvágytalanság, rossz közérzet, aluszékonyság. Októl függően idegrendszeri eltérések, láz, hasi fájdalom is társul az icterushoz.

Mi okozhatja a magasabb szintjét?

Újszülöttkori sárgaság (a magzatkorra jellemző vörösvértestek lecserélődése felnőttkorira, a máj éretlensége) lehet fiziológiás, a laboreredményben a indirekt bilirubin emelkedése jelzi.

Felnőttkorban számos ok húzódhat a sárgaság és a magas bilirubinszint mögött:

• hemolízis: a vörösvértestek kóros lebomlása, szétesése számos betegség kísérője lehet (indirekt bilirubin magas)
• anyagcsere-betegségek: pl. Gilbert-kór (indirekt bilirubin magas)
• gyógyszerek (pl. szteroidok, antipszichotikumok, egyes antibiotikumok) vagy kemoterápiás kezelés
• epeúti elzáródás: pl. epekő, epeúti daganat vagy hasnyálmirigy-daganat miatt a bilirubin nem tud távozni, felszaporodik a szervezetben, amit a direkt bilirubin szintjének emelkedése jelezhet
• előrehaladt májbetegségek: májelégtelenség vagy májzsugor (májbetegségek esetén a direkt bilirubin emelkedett)
• májgyulladás (vírus, baktérium, malária)
• alkoholfogyasztás miatti májkárosodás
• gombamérgezés vagy egyéb toxikus hatás

A sárgaság mindig sürgős kivizsgálást igényel, mivel alapvetően egy tünet, mely akár súlyos betegségre is utalhat, emiatt hirtelen fellépő vagy ismeretlen ideje fennálló sárgaság miatt mindig jelentkezzen háziorvosánál.

Kivizsgálás során képalkotó vizsgálatok és számos egyéb laborvizsgálat történik.

Forrás: WEBBeteg
Szerzők: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász, Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus