Hirtelen változik az időjárás - Hogyan reagálhat a szervezetünk?
frissítve:
Sokunk már jó előre megérzi az időváltozást. A melegfront közeledtét – az arra érzékenyeknél – általában egy-két nappal vagy néhány órával az időjárás-változás beköszöntése előtt ingerültség, fáradtságérzet, pulzus- és vérnyomás-emelkedés jelezheti, míg az ellenkező időjárási frontnak nem a közeledése, hanem a jelenléte váltja ki a kellemetlen, esetleg kínzó testi és pszichés panaszokat.
Kinél borúra derű, kinél derűre ború?
A hőmérséklet, a légnyomás és a levegő páratartalmának gyors változása, ingadozása felerősítheti a keringési problémákat, az anyagcsere, illetve a hormonháztartás zavarait, a reumatikus fájdalmakat, az arra hajlamosaknál vezető tünet lehet a fejfájás, illetve a hangulatingadozások jelentkezése is.
A frontérzékeny ember nem meteopata, nem hipochonder
Az időjárási frontátvonulásokra különösen a legyengült immunrendszerű idősek, lábadozó betegek, a krónikus betegségben szenvedők szervezete „felel” szélsőséges testi és pszichés tünetekkel. A hirtelen bekövetkező időjárás-változások azért terhelik meg különösen a szervezetet, mert ilyenkor a levegő hőmérsékletén, páratartalmán, a légnyomáson kívül annak oxigéntartalma is változik, ez pedig a szervezet oxigénellátottságát is befolyásolja. Egyes esetekben nehézlégzéshez, „befulladáshoz”, vagy akár szívműködési zavarokhoz vezethet.
A hidegfront melegfrontba való átmenete hajlamosít például a vérzékenységre, vérnyomás- és vércukorszint-emelkedésre, míg a melegfrontot követő, hirtelen hőmérséklet-csökkenéskor fokozódhat a görcskészség, felerősödhetnek az allergiás tünetek, asztmás rohamok, ízületi fájdalmak.
Ma már tudományosan alátámasztott tény, hogy a hirtelen frontbetörésekkor megnő a balesetek, a (kora)szülések száma, valamint a sebészeti beavatkozások után több műtéti szövődménnyel kell számolni.
Legtöbbünk különösen az évszakfordulókra jellemző hőmérséklet-ingadozásokat szenvedi meg, amikor naponta, kétnaponta akár 10 °C-nyi mínusz- vagy plusz-eltérést is el kell viselnünk, ráadásul ezekben az időszakokban a magas és alacsony légköri változások is fokozottan igénybe veszik szervezetünk alkalmazkodóképességét.
| Az időjárás és a szervezet alkalmazkodási folyamatai |
| Az időjárás változásának különféle formái más-más befolyással vannak a szervezetünkre. Az új időjárási helyzet következtében létrejövő reakciók lehetnek életműködési zavarok, de betegséget kiváltó jellegűek is. Vannak emberek, akik az ilyen meteorogén hatásokra különösen érzékenyek és vannak, akik egyáltalán nem. A hideg, és melegfront érkezésekor a vegetatív idegrendszer különböző módon aktivizálódik. |
Mit tehetünk?
Az orvos-meteorológusok egyre többször figyelmeztetnek arra, hogy a frontérzékenység káros hatásainak kivédésében milyen fontos: ismerjük-e saját szervezetünk időjárási szélsőségekre adott válaszreakcióit (ez például a krónikus betegeknél kiemelt jelentőségű lehet, hiszen a frontos időszakokban indokolttá válhat a megszokott gyógyszer adagolásának megváltoztatása, azaz a dózis csökkentése vagy növelése).
Amennyiben tudjuk magunkról, milyen időjárási frontra vagyunk érzékenyek, a házi- vagy kezelőorvosunkkal érdemes megbeszélnünk, hogyan mérsékelhetjük annak kellemetlen hatásait, vagyis hogyan mehetünk elébe krónikus – pl. szív- és érrendszeri, cukor-, vese- és egyéb – betegségeink súlyosbodásának, tüneteik felerősödésének.
Az orvos-meteorológusok szerint az időjárás változásait nehezen tűrők (például az idősek), vagy akiket ezek a hőmérsékleti és légköri ingadozások a megszokott életvitelükben, munkavégzésükben is zavarnak, kérjék ki háziorvosuk tanácsát, hiszen e kellemetlenségek gyógyhatású készítményekkel, mozgással, megfelelő táplálkozással ma már mérsékelhetők.
| Optimális hőmérséklet, páratartalom a lakásban |
| Nincs egyértelmű álláspont arra nézve, hogy pontosan milyen hőmérséklet és páratartalom mellett legmagasabb a komfortérzetünk és legalacsonyabb az egészségre káros hatások kockázata. Az általános vélekedés szerint a nappali levegője ideálisan 21 °C hőmérsékletű. A hálószobában legkellemesebb a 18-19 °C, de kisgyermekeknél, kiváltképpen csecsemőknél ennél egy-két fokkal magasabb hőmérséklet kívánatos. Az éjszakai komfortot ne a fűtés teljesítményének növelésével, hanem a hálóruha és a takaró megfelelő választásával teremtsük meg. |
Mi is az a klímastressz?
A tudósok százai keresik az összefüggést a globális klímaváltozás és egy sor civilizációs betegség (pl. az allergiás, asztmás betegek számának növekedése) között.
A klímakutatók véleménye sem egységes. Akadnak, akik szerint a globális felmelegedésként emlegetett globális klímaváltozás egyáltalán nem új, nem kirívó meteorológiai jelenség, és nem is kell tőle tartani, mivel a Föld eddigi története során már többször lezajlottak a mostanihoz hasonló változások.
Forrás: WEBBeteg összeállítás/Ötvenentúl.hu
