A páratartalom hatásai szervezetünkre
frissítve:
A túl alacsony és a túl magas páratartalom nem egészséges. A légutak a száraz levegőben kiszáradnak, köhögünk, komfortérzetünk csökken. A tartósan száraz levegő nemcsak egészségünknek, hanem fabútorainknak, ruházatunknak, növényeinknek sem tesz jót.
A környező levegő vízgőztartalmát, a relatív páratartalom fogalmával jellemezzük. A relatív páratartalom azt fejezi ki, hogy a levegő aktuális páratartalma, hány százaléka annak a vízgőztartalomnak, amit az adott hőmérsékletű levegő maximálisan meg tud tartani.
A páratartalomtól függ hőérzetünk. Testünk hőleadó képességét befolyásolja a környezetünkben élő kórokozók, allergén mikroorganizmusok számát, valamint különböző légszennyező anyagokkal (formaldehid, kén és nitrogén oxidok) reakcióba lépve, azokkal irritáló végtermékeket alkothat.
Az egészséges ember számára a legmegfelelőbb a 40-60 százalékos relatív páratartalmú levegő. Az ennél magasabb páratartalom torzítja hőérzetünket oly módon, hogy módosítja az izzadásnak, testünk egyik alapvető hűtő folyamatának hatékonyságát. A bőrfelszínre kiválasztott verejték önmagában még nem hűt, csak ha elpárolog.
Az izzadás
A folyadékveszteség következményei |
| A folyadékveszteség hatására keringésünk egyensúlya könnyen felborul, ami akár súlyos tüneteket is okozhat: rossz közérzet, szédülés, fejfájás, fülzúgás, homályosan látás, hányinger, alvási zavarok, csecsemőkorban etetési nehézségek, aluszékonyság, bágyadtság jelentkezhet, szívünk egyre hevesebben ver, nehezebben kapunk levegőt, ami a terhelhetőség csökkenéséhez vezet. Súlyos esetben ájulásérzés, esetleg eszméletvesztés, idősekben zavartság is kialakulhat. |
A párologtatás folyamata energiaigényes. A szükséges energiát testünk hője biztosítja. Ha a fülledt hőségben csak "folyik rólunk a víz", de nem párolog el, akkor elmarad a hűtés is, és környezetünket a ténylegesnél melegebbnek érezzük, ami komfortérzetünket önmagában is rontja.
A folyamatos izzadás jelentős folyadék- és ásványi só veszteséget okoz. A magas külső hőmérséklet azonban izzadásra sarkallja szervezetünket, annak hatásfokától függetlenül. Így aztán addig izzadunk, amíg van miből.
Szervezetünk a szomjúság érzet fokozásával figyelmeztet a folyadékveszteségre, azonban főleg idős- és csecsemőkorban a szomjúságot kevésbé érezzük, vagy kevésbé tudjuk jelezni környezetünk felé.
Száraz levegőben az izzadtság is könnyebben párolog, így száraz melegben környezetünket hűvösebbnek, míg nedves hidegben környezetünket kellemetlenül hidegebbnek érezzük.
Atkák és gombák
A levegő páratartalma a környezetükben levő élősködők (atkák) és penészgombák mennyiségét is befolyásolja, melyek a lakásokban fellelhető fő allergének (allergia kiváltásáért felelős anyagok). Ezek hatására az allergiás eredetű szénanátha, asztma tünetei súlyosbodhatnak.
Több vizsgálat is rámutatott, hogy az atkák elszaporodásának döntő tényezője a nyirkosság, ugyanis számuk 80 százalékos relatív páratartalomnál tetőzik.
A gombák fejlődésükhöz legalább 75 százalékos relatív páratartalmat igényelnek, lakásunk nyirkosabb szegleteiben, a fürdőszobában, a konyhában vagy az ablak és ajtókeretek mentén tenyésznek előszeretettel. Harcolni érdemes ellenük, de teljes kipusztításuk lehetetlen.
Mennyiségük a páratartalom optimális szinten tartásával (pl.: gyakori szellőztetéssel), gomba és atkairtó vegyszerekkel, illetve a lakás tisztán tartásával csökkenthető.
| Az időjárás és a szervezet alkalmazkodási folyamatai |
| Az időjárás változásának különféle formái más-más befolyással vannak a szervezetünkre. Az új időjárási helyzet következtében létrejövő reakciók lehetnek életműködési zavarok, de betegséget kiváltó jellegűek is. Vannak emberek, akik az ilyen meteorogén hatásokra különösen érzékenyek és vannak, akik egyáltalán nem. A hideg, és melegfront érkezésekor a vegetatív idegrendszer különböző módon aktivizálódik. Az időjárás és a frontok |
Vírusok, baktériumok és a páratartalom
A levegőben terjedő kórokozó baktériumok nedvesség tűréséről kevés információnk van. Úgy tűnik, hogy a számunkra kedvező páratartalmú levegőben kevésbé életképesek. A tüdőgyulladást és egyéb légúti gyulladást okozó fajok közül a Mycoplasma fajok a 40 százalék alatti és 60 százalék feletti nedvességtartalmat is jobban viselik, míg egyes Streptococcus és Staphylococcus fajok inkább a száraz levegőt kedvelik. A levegőben terjedő vírusok is eltérően tolerálják a párát. A kanyarót okozó Morbilli vírus, a bárányhimlőt, övsömört okozó Varicella-Zoster vírus, illetve a rózsahimlőt okozó Rubeolavírus 50 százalék alatti, a főleg felső légúti fertőzéseket, kötőhártya-gyulladást okozó adenovírusok 70 százalék feletti nedvességtartalom mellett fertőzőképesebbek.
A jellegzetes tünetekkel járó, vírusos felső légúti fertőzésekért felelős influezavírusok szárazabb levegőben bizonyultak életképesebbnek. Úgy tűnik tehát, hogy a 40-70 százalékos relatív páratartalom a vírusos és bakteriális fertőzések kockázatát is csökkenti.
| Optimális hőmérséklet, páratartalom a lakásban |
| Nincs egyértelmű álláspont arra nézve, hogy pontosan milyen hőmérséklet és páratartalom mellett legmagasabb a komfortérzetünk és legalacsonyabb az egészségre káros hatások kockázata. Az általános vélekedés szerint a nappali levegője ideálisan 21 °C hőmérsékletű. A hálószobában legkellemesebb a 18-19 °C, de kisgyermekeknél, kiváltképpen csecsemőknél ennél egy-két fokkal magasabb hőmérséklet kívánatos. Csecsemők fürdetése lehetőleg 23-24 °C-os helyiségben történjen. Az éjszakai komfortot ne a fűtés teljesítményének növelésével, hanem a hálóruha és a takaró megfelelő választásával teremtsük meg. A túl meleg levegőjű hálószoba rontja az alvás minőségét: nehezebb az elalvás, az alvás felületesebb lesz, a mikroébredések és az éjszakai felriadások száma is megnövekszik. Optimális hőmérséklet, páratartalom a lakásban |
Az egészséges nyálkahártya sosem szárad ki
Téli hidegben a levegő páratartalma alacsony, ami szárítja nyálkahártyáinkat. Hasonló hatásúak a nyári melegben használatos légkondicionáló készülékek is. Az összefüggés azonban a páratartalom és a nyálkahártyák nedvessége között, nem ennyire egyértelmű, hiszen az egészséges nyálkahártyának nem illik kiszáradnia.
Ha környezetünk páratartalma a számunkra kedvezőnél alacsonyabb, érdemes meggondolni párásító berendezések beszerzését. Ilyenkor azonban ügyelni kell azok tisztaságára, mert ha a víztartály hemzseg a gombáktól, illetve baktériumoktól, akkor alkalmazásuk könnyen többet árthat, mint amennyit használ.
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szegheő Péter
Lektorálta: Dr. Szamosi Tamás
