A depresszióról részletesen

szerző: Dr. Zsuga Judit, pszichoterapeuta - WEBBeteg összeállítás
frissítve:

A depresszió mára gyakori betegséggé vált, amely világszerte legalább 300 millió embert érint. Kezeletlen esetben a depresszió egy lefelé menő spirált eredményezhet, amely végén a rokkantság, az önellátási képtelenség, sőt akár az öngyilkosság is állhat.

A téma cikkei

Áttekintés
7/1 A depresszió - Bevezető
7/2 A depresszió okai
7/3 A depresszió tünetei
7/4 A depresszió típusai

Élet depresszióval
7/5 Mik a kezelési lehetőségek?
7/6 Hogyan érezhetném jobban magam?
7/7 A család szerepe a gyógyulásban

Korábban sokan a depressziót inkább jellemhibának vagy gyengeségnek gondolták. A depresszió azonban sokkal több, mint egy kis sopánkodás vagy rossz hangulat.

Ma már közismert, hogy a depresszió betegség, aminek megvan a biológiai és neurobiokémiai háttere. A depresszió a hangulatzavarok legsúlyosabb formája, ami a hangulaton kívül befolyásolja a beteg közérzetét, gondolatait, érzéseit, viselkedését és a fizikai állapotát is. Az érintett betegek folyamatos rossz hangulattal küzdenek, képtelenek örülni azoknak a dolgoknak, amiknek korábban, rendszerint elvesztik az érdeklődésüket minden olyan tevékenység iránt is, amit azelőtt élveztek. Mindez változatos testi és pszichés tünetekkel társul.

Különféle okok állhatnak a háttérben

A depresszió kiváltó oka máig nem ismert. Valószínű, hogy összetett kiindulópontja van, amelyben környezeti, biológiai hatások, genetikai hajlam és pszichológiai ok is közrejátszik. A modern tudomány az agy biokémiai egyensúlyzavarát tartja érte felelősnek. Annak ellenére, hogy a kiváltó ok egyértelműen nem tisztázott, jól kezelhető, kontrollálható betegségről van szó.

Néha egy stresszt okozó életesemény provokálja a depresszió kialakulását, de jelentkezhet minden megelőző, azonosítható ok nélkül is.

Bővebben A depresszió kiváltó okairól itt írtunk

Kiket érint leggyakrabban?

A depresszió a lakosság 6-10 százalékát érinti. Bármely életkorban jelentkezhet, de általában 40 éves kor körül diagnosztizálják, a betegek több mint felénél pedig 20 és 50 éves kor között jelentkeznek az első tünetek - az utóbbi években azonban ez egyre fiatalabb korra tolódik. A nőknél kétszer olyan gyakori, mint a férfiaknál - minden ötödik nőnél előfordul élete során. Depresszió a gyerekeknél apátia formájában, tinédzser és korai felnőttkorban viselkedési problémák, időskorban pedig pszichoszomatikus tünetekként jelentkezik.

A depresszió hullámzó lefolyást mutat, a hullámvölgyeket depressziós epizódoknak nevezzük. Ha csak egy depressziós epizód jelentkezik egy ember életében, azt még nem tekintjük depressziónak.

Jelentős teher az egyénnek, a családnak és a társadalomnak is

A depresszió nagymértékben terheli az egyént és a családokat. A fejlett országokban manapság a depresszió a leggyakoribb oka a munkahelyi hiányzásoknak. Emellett tény az is, hogy a depresszióval élő betegek sokkal fogékonyabbak más betegségekre (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, daganatok), így az egészségügyi ellátórendszer számára is pluszterhet jelent a leggyakoribb pszichés betegség.

A legfőbb veszély a kezeletlen betegeket fenyegeti

Sajnos igen gyakori, hogy a depressziót nem ismerik fel időben. Kezeletlen esetben azonban a depresszió egy jellegeztes lefelé menő spirált eredményezhet, mely végén a rokkantság, az önellátási képtelenség és akár az öngyilkosság is állhat. A tartós, kezeletlen hangulatzavar a teljesítmény, a munkaképesség csökkenéséhez vezet, és később valóban létező testi, fizikai tüneteket is előidéz, mint például a magas vérnyomás, cukorbetegség és különféle daganatos betegségek. Azoknál a depressziós személyeknél, akik nem részesülnek megfelelő kezelésben, 50-60%-uknál egy éven belül újabb depressziós epizód fordulhat elő.

Az öngyilkosok 70 százalékáról derül ki, hogy depressziós. A pszichiáterek közül sokan egyenesen az öngyilkosság előszobájának tekintik ezt a betegséget. A nők gyakrabban kísérlenek meg öngyilkosságot, azonban a férfiak sokkal nagyobb valószínűséggel sikeresek az öngyilkosság kivitelezésében (a sikeres öngyilkosságok négyszer gyakoribbak a férfiaknál). Leginkább a 70 év feletti férfiakra jellemző, hogy önkezükkel vetnek véget életüknek.

Bizonyos figyelmeztető jelek utalhatnak a súlyos depresszió jelenlétére és az öngyilkossági szándékra. Minden öngyilkosságra utaló fenyegetőzést komolyan kell venni, még akkor is, hogy ha a beteget a depresszió miatt már kezelik!

Bővebben Megakadályozható lenne az öngyilkosság? Mit tegyünk?

Mikor fontos, hogy orvoshoz forduljunk?

Ha azt veszi észre, hogy már egyáltalán nem érdekli Önt azok a tevékenységek, amelyeket korábban élvezett, ha szomorúnak érzi magát, tehetetlennek, fáradtnak, vagy értéktelennek, illetve, ha étkezési és alvási szokásai nagymértékben megváltoztak, forduljon orvosához, hogy eldöntsék, fennáll-e Önnél a depresszió. Ha ismer valakit, akinél észleli a depresszió tüneteit, biztassa szakember segítségének igénybevételére.

Szerencsére olyan gyógyszerek állnak rendelkezésre, amelyek biztonságosak és hatékonyak, még a legsúlyosabb formákban is. A megfelelő kezelés segítségével a legsúlyosabb depresszió is kezelhető, sőt általában néhány héten, komplikáltabb esetben néhány hónapon belül a beteg visszatérhet normális napi tevékenységéhez.

Önnek ajánljuk Híres emberek, akik depresszióval éltek

Dr. Zsuga Judit

Forrás: WEBBeteg összeállítás
MTI - Rihmer Zoltán
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus, pszichoterapeuta

Cikkajánló

Antibiotikum-használat
Antibiotikum-használat

Nem érdemes túl gyakran.

Köhögés
Köhögés

Nem mindegy, milyen gyógyszert alkalmazunk.

WEBBeteg - Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Marsi Zoltán, oktatás- és egészségfejlesztési szakértő
WEBBeteg - Illyés András, újságíró
WEBBeteg - Dr. Diószegi Judit, pszichiáter
WEBBeteg - Kazimir Ágnes, pszichológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pálvölgyi Rita

Dr. Pálvölgyi Rita

Pszichiáter, pszichoterapeuta

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Tolvay Katalin

Dr. Tolvay Katalin

Pszichiáter

Debrecen