Angina pectoris: a mellkasi fájdalom

Szerző: WEBBeteg - Dr. Vincze Dóra, kardiológus és Tóth Sára Rebeka

Az angina pectoris típusosan a bal mellkasfélben, a szegycsont mögött jelentkezik. A fájdalom nyomó, szorító jellegű, mintha prés alatt lenne a mellkas. Az angina pectoris tüneteként a fájdalom kisugározhat a bal vállba, karba. A betegek sokszor a torkukban és az állkapcsukban is égő fájdalmat éreznek, és hátba kisugárzó fájdalom is felléphet.

Mi történik egy anginás epizód alatt?

A szív által igényelt aktuális vérellátás, oxigénigény több, mint amit a szívet körülvevő koszorúerek szállítani képesek. Ez az oxigénhiány mellkasi fájdalom formájában nyilvánulhat meg. Leggyakoribb oka a koszorúérben a koszorúér-meszesedés miatt kialakult szűkület. Képzeljük el, hogy egy útépítés során az egy sávra szűkült úton nagy forgalmi akadály alakulhat ki csúcsforgalmi időben, ugyanakkor éjszaka az arra közlekedők nem érzékelik ezt a nehézséget. Ez a hasonlat segíthet elképzelni, mi is zajlik a szívben angina pectoris során.

Milyen formái vannak az angina pectorisnak?

  • Stabil angina pectoris: rendszerint ugyanakkora terhelésre jelentkező, visszatérő mellkasi fájdalom, melynek jellege, intenzitása, időtartama nagyjából állandó.
  • Instabil angina pectoris: sokkal kisebb fizikai terhelésre, illetve nyugalomban is jelentkező mellkasi fájdalom, melynek erőssége fokozódik, időtartama elhúzódik. Az instabil angina pectoris mindig sürgős orvosi vizsgálatot igényel, hiszen egy közelgő szívinfarktus fenyegető előjele is lehet.
  • Prinzmetal angina pectoris: a mellkasi fájdalmat – mely általában nyugalomban jelentkezik – a nagyobb koszorúerek spontán izomgörcse váltja ki. Gyakran jelentkezik a hajnali órákban. A Prinzmetal angina is sürgős orvosi vizsgálatot igényel.

Az angina tünetei: Mi okozza a fájdalmat?

Általában fizikai megterhelés, pl. lépcsőzés, sietés, tehercipelés váltja ki. A lényegesebb kiváltó tényezők között szerepelnek az emocionális tényezők, a fokozott stresszhelyzet. Megfigyelések szerint a hideg, szeles időjárás is fokozza az anginás panaszok gyakoriságát. Egy kiadós étkezés után is előfordulhat mellkasi panasz, amikor a vérkeringés a hasi zsigereket ellátó erekben fokozódik. A fájdalomhoz olykor társulhat nehézlégzés, verítékezés, hányinger is.

Meddig tart a fájdalom?

A fájdalom általában csak pár percig tart. A pihenés, megállás enyhíti, a nyelv alá tett nitroglycerin tartalmú tabletta vagy spray-permet szinte azonnal megszünteti a panaszokat.

Mit tegyünk anginás panasz esetén?

Mindenképp orvoshoz kell fordulni ezekkel a panaszokkal. Kiváltképp akkor, ha egyre gyakrabban jelentkeznek és egyre hosszabb ideig tartanak. Kardiológus által végzett vizsgálatok során ezek a panaszok előidézhetőek kontrollált körülmények közt. Szükség esetén szívkatéteres vizsgálatot végeznek.

A szívkatéteres vizsgálatról

Ezt a vizsgálati eljárást koszorúérfestésnek, latinul coronarographiának is nevezik. Erre alkalmas laborok már Magyarországon is számos helyen rendelkezésre állnak. A vizsgálat során a beteg egyik ütőerén keresztül (ez többnyire a lágyékhajlatban lévő nagy alsóvégtagi ütőér, vagy a csuklónál futó kisebb ér) felvezetnek egy hosszabb csövet, úgynevezett katétert, amelyet a koszorúerek eredéséig tolnak. Ott kontrasztanyagot fecskendeznek a katéteren keresztül a koszorúérbe, így röntgen képerősítő alatt láthatóvá válik a koszorúérben a meszes plakkok által okozott szűkület.

Bővebben Szívkatéterezés - Mikor van szükség rá és hogyan zajlik?

Mi derül ki a szívkatéteres vizsgálat eredményéből?

Előfordulhat, hogy miután a beteg jellegzetes panaszokkal fordul az orvosához és elvégzik a szívkatéteres vizsgálatot, a coronarographia azt állapítja meg, hogy a nagyobb koszorúereknél nincs szűkület. A panaszok hátterében ilyenkor a koszorúér hajszálér hálózatában lévő több apró szűkület állhat. Ezek főleg cukorbetegség, zsíranyagcsere-betegség következményei. Előfordulhat, hogy a beteg érhálózata egészséges, de bizonyos provokáló tényezők hatására az ér „görcsbe rándul”. Ez hasonló tünetekkel jár, mintha szűkület állna fenn. Ezt a görcsöt gyógyszeresen lehet kezelni.

A coronarographia kimutathatja, hogy a panaszok hátterében az éren lévő egy vagy két szűkület áll. Ennek az érnek általában a tágítására azonnal lehetőség nyílik. Egy kissé bonyolult eljárással ezt az érszakaszt megfelelő módon kitágítják és egy kifeszített dróthálóval (un. stenttel) teszik huzamosabb ideig átjárhatóvá, a környező érszakaszok számára megfelelő keresztmetszetűvé. Ezután a beteg további gyógyszeres kezelésben részesül, mely általában tartós véralvadásgátlókkal történik.

Komplex, több eret érintő elváltozás esetén a betegeket szívsebészeti módszerrel, úgynevezett koszorúér-bypass-műtéttel gyógyítják meg.

Szívinfarktus - Mit takar az elnevezés?

Abban az esetben beszélünk szívinfarktusról, ha a mellkasi fájdalom, az angina pectoris 20 percen túl is fennáll. Általában a koszorúér komplett elzáródása áll a panasz hátterében. Az oxigénellátási hiány miatt elpusztulhatnak a szívizomsejtek és a szívizom-károsodás mértéke a laborvizsgálatok által is kimutathatóvá válik. Az infarktus általában képalkotó vizsgálattal, pl. szív-ultrahangvizsgálattal is kimutatható. Az a szívizomrész, amelyet az elzáródott ér látna el, mozgásában a többi részhez képest elmarad, vagy egyáltalán nem is mozog.

Bővebben A szívinfarktus tünetei

Mi tegyünk tartós mellkasi panasz esetén?

Ha a pihenés és a nitrátkészítmény a panaszokat nem szünteti, akkor késlekedés nélkül mentőt kell hívnunk, és a szakemberekre bíznunk a további kezelést!

Fontos tudni! Mi a teendő szívinfarktus esetén?

Hogyan kezelhető a szívinfarktus?

Megfelelő kórházi körülmények szükségesek mindenekelőtt.

  • Vérrögoldó kezelés: 1-2 évtizeddel ezelőtt nagy találmánynak számított a vérrögoldó kezelés, az úgynevezett fibrinolysis. Ezekkel óriási eredményeket lehetett elérni. Olyan emberek, akik korábban meghaltak volna, túlélték a szívinfarktust a kezelésnek köszönhetően. Napjainkban is léteznek vérrögoldó gyógyszerek. Ezek egyre specifikusabbak, és valószínű, kevesebb mellékhatásuk is van. Manapság ezeket túlnyomórészt felváltották a szívkatéteres tágítások. Mégsem feledkezhetünk el teljesen a vérrögoldó gyógyszerekről, ugyanis ma is ezeket alkalmazzák abban az esetben, ha a szívkatéteres laborba való eljutás időjárási, távolsági és útviszonyok miatt akár másfél órába is telhet. Sokat segít, ha a beteg a panaszok kialakulásának kezdetétől számított 30 percen belül vérrögoldó gyógyszert kap.

  • Szívkatéteres tágítás (orvosi nyelven PCI= percutan intervenció): Ennek az eljárásnak az elvégzésére az országban egyre több labor, 24 órás készenlét áll a betegek rendelkezésére. A beavatkozást a már említett szívkatéteres vizsgálathoz hasonlóan egy ütőerén keresztül (ez többnyire a lágyékhajlatban lévő nagy alsóvégtagi ütőér vagy a csuklónál futó kisebb ér) végzik. Az éren keresztül felvezetnek egy hosszabb csövet, úgynevezett katétert, amelyet a koszorúerek eredéséig tolnak. Ott kontrasztanyagot fecskendeznek a katéteren keresztül a koszorúérbe és röntgen képerősítő alatt láthatóvá válik, hogy melyik ér záródott el. Egy bonyolultabb eljárással ezt az érszakaszt megnyitják és a tartós áramlást stenttel, egy úgy nevezett dróthálóval tartóssá teszik. A beteg ezután szoros monitorozás, ápolás és további alvadásgátló kezelésnek néz elébe.

Milyen kimenetellel jár egy infarktus?

Sajnos még mindig sokan vannak, akikhez nem jut el időben a segítség és hirtelen meghalnak. Náluk általában ritmuszavar lép fel, vagy valamelyik nagy eredő koszorúér záródik el hirtelen. Az infarktus nagysága attól függ, hogy mennyi idő telik el a panaszok jelentkezésétől az ér újbóli átjárhatóvá válásáig.

Ha ez az időintervallum rövid, akkor a betegnek ún. kis infarktusa lesz, ami kevesebb szívizomvesztéssel jár. Hosszabb késlekedés nagyobb infarktust eredményez. Az infarktus nagysága azonban attól is függ, hogy az elzáródott ér mögött mekkora az ellátott terület. Az ér eredésénél következik be az elzáródás, akkor nagyobb az infarktus, ha az érszakasz vége felé, akkor kisebb.

Milyen szövődményei lehetnek az infarktusnak?

  • Ritmuszavar léphet fel, mely hirtelen szívhalált okozhat.

  • Nagyobb infarktus esetén a betegnél szívelégtelenség, fulladás, nehézlégzés, keringési elégtelenség jelentkezhet.

  • Manapság már ritkaságnak számít, ha a betegnél a szívizom az elhalás következtében a csúcsnál kiboltosul, úgy nevezett aneurysma alakul ki.

  • Ritkán látjuk, hogy a szív két kamrája közt rés keletkezik a nagymértékű elhalás miatt, rés esetleg a szív szabad falán is keletkezhet. Ezek már komoly szövődmények.

Koszorúérbypass

A koszorúérbypass olyan szívsebészeti megoldás, melynek során a szűkült érszakaszt egy másik érrel hidalják át és ezáltal a szív vérellátását javítják. Az áthidaló érszakasz lehet véna, ún. gyűjtőér. Ezt rendszerint az alsó végtag vénás rendszeréből veszik ki a műtét során. Ezt az érszakaszt, a szívet elhagyó nagy verőér és a szűkület utáni érszakasz közé helyezik. Lehetőség van artéria, verőér felhasználására is. Erre általában a mellkas belső falát ellátó artériát használják. Többször próbálkoznak a csukló verőereinek ezen célokra történő felhasználására. A tapasztalat az, hogy ez utóbbiak tartósabban nyitva maradnak, mint a vénák. A legtartósabbak természetesen a mellkasfal belsejéből preparált ütőerek.

A műtétet általában szívmegállásban operálják. A szívet mesterségesen megállítják, a keringést egy szív-tüdő géppel tartják fenn. A nem dobogó szíven biztonságosan fel lehet varrni az áthidaló ereket. Sok szívsebész szakember dobogó, mesterségesen meg nem állított szíven is képes az eret felvarrni. Ez az eljárás mind a sebész, mint az altató orvos részéről ügyességet igényel. A betegeket pedig kevésbé terheli meg.

Tovább

WEBBeteg logó

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk:
Dr. Vincze Dóra, kardiológus és Tóth Sára Rebeka

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Gyermektervezés Gyermektervezés

Ez a hormon is megakadályozhatja a teherbe esést. (x)

Szabálytalan ciklus? Szabálytalan ciklus?

Policisztás ovárium szindróma (PCOS) is állhat a hátterében.

Mi a teendő szívinfarktus gyanúja...

Bárkivel előfordulhat, hogy környezetében valaki szívinfarktust kap, vagy éppen ő maga szenvedi el azt. Nem árt tisztában lenni az alapvető...

A szívinfarktus tünetei

A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a tünetei kevésbé kifejezettek...

Így hat infarktus után a személyre...

A szív-érrendszeri betegségek nem csak a leggyakoribb haláloknak számítanak, de jelentősen befolyásolják az életminőséget is. Mit tehetnek a...

Mellkasi fájdalom - Nem csak infarktus...

A mellkasi fájdalom az egyik leggyakoribb oka a mentők riasztásának. Minden évben több százezer embert vizsgálnak meg emiatt Magyarországon....

27 százalékkal nő az infarktus...

Veszélyeket is rejt az a gondolat, hogy sokan a 60 év fölötti életszakaszt és különösen a nyugdíjas éveket kizárólag a pihenés időszakának...

Szorító mellkasi fájdalom - Mikor...

A mellkas közepén érzett szorító jellegű, esetleg a bal vállba és állkapcsokba sugárzó fájdalom szívkoszorúér betegség jele.

Második infarktus - megelőzhető?

Elképzelni is nehéz azt, milyen érzés, amikor valakinek szívinfarktusa van: ezt tényleg csak azok tudják, akik át is élték. Ők viszont nagyon sokan...

Mellkasi fájdalom - Az orvos válaszol

Azt szeretném kérdezni, hogy a zárójelentésemben szereplő instabil angina pectoris mit jelent? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.