Bél- és egyéb emésztőrendszeri daganatok kockázatát növelő és csökkentő ételek

Hogyan befolyásolják táplálkozási szokásaink a vastagbél daganatainak rizikóját? Milyen hatással lehetnek bizonyos élelmiszerek az emésztőrendszeri daganatok kialakulására?

Általánosan ismert tény, hogy a rosszindulatú daganatos megbetegedések kialakulásában nagy szerepet játszik az életmódunk. Ezenbelül is jelentős szerep tulajdonítható a nem megfelelő táplálkozási szokásoknak. Nincs ez másképp a vastagbélrák, a végbélrák vagy a vékonybéldaganat esetében sem.

Melyek azok az élelmiszerek, amiket jobb kerülni?

A zsíros ételek, vörös húsok ártalmai

Ma a zsírokban és vörös húsokban bővelkedő étrendet a colorectális (vastagbél- és végbél-) daganatok egyik fő rizikófaktoraként tartják számon. Ennek a hátterében több feltételezett mechanizmus is létezik. Az egyik ok valószínűleg az, hogy a húsok főzése során karcinogén anyagok (heterociklikus aminok, aromás hydrocarbonok) képződnek, amelyek kedvezhetnek a rákos sejtek kialakulásának.

Egy másik szempont, hogy a feldolgozott húsok nagy mennyiségben tartalmaznak nitriteket és nitrátokat, melyek a húsokban lévő fehérjékkel és hemmel (ami a mioglobin és a hemoglobin része) olyan anyagok (mutagén nitrózaminok) képződéséhez vezetnek, amelyek a szervezetben megnövelhetik a mutációval járó sejtszaporulatok kialakulását.

Talán meglepő lehet, hogy a vörös húsok kiváló vasforrásként egyrészt előnyösek a szervezet vasraktárainak feltöltése szempontjából, ugyanakkor ez is növeli a daganatok kialakulásának rizikóját, hiszen a bélrendszeren belül prooxidánsként szerepel a vas. Ez azt jelenti, hogy az oxidatív folyamatok (oxidatív stressz) szintjét növeli.

Egyes vizsgálatok továbbá arra az összefüggésre világítottak rá, hogy a vörös húsokból felszabaduló hem közvetlenül károsítja a vastagbél nyálkahártyáját, ezzel szemben a hemben szegény szárnyas húsok fogyasztása nem hozható összefüggésbe a bélrendszeri daganatok kialakulásával.

Pontosan megbecsülni tehát nehéz feladat, hogy adott mennyiségű hús fogyasztásakor milyen mértékben zajlanak le a fenti folyamatok.

Közvetve a zsíros ételek, növelve az epekövesség előfordulását, annak hosszú ideig való meglétét, elősegítik az epehólyagból kiinduló daganatok előfordulást.

A forró és fűszeres ételek negatív hatásai

A rendszeresen és hosszú távon fogyasztott forró és erősen fűszeres ételek is elősegíthetik az emésztőrendszeri daganatos betegségek kialakulását, pl. nyelőcsőrák esetén figyeltek meg összefüggéseket.

Az alkohol káros hatása

Az alkohol – májkárosító hatása mellett – fokozza mind a nyelőcső-, mind a gyomor-, de a vastagbélrákok kialakulásának esélyét is.

A mesterséges édesítőszerek veszélyei

Az utóbbi időben egyre több vizsgálat irányul a mesterséges édesítőszerek daganatkeltő hatására. Bár szükséges további kutatás, de az aszpartám, szukralóz szerepe állatokkal végzett kísérletek alapján egyértelműen felmerül.

A glutén káros hatásai a lisztérzékenyekre

Lisztérzékenység esetén, ha ez biztosan igazolódott és az érintett mégis visz be glutént rendszeresen és hosszan, igazoltan fordul elő olyan vastagbélben lévő daganat, ami nem lisztérzékenyeknél nem okozna problémát.

A könnyen felszívódó szénhidrátok negatív hatásai

A 2-es típusú cukorbetegség (nem inzulinfüggő diabétesz) és a bélrendszert érintő daganatok földrajzi megoszlása nagy hasonlóságot mutat. A kapcsolatra az lehet a magyarázat, hogy a könnyen felszívódó szénhidrátok tartós bevitele által okozott folyamatos magas vércukor- és inzulinszint növelheti a béldaganatok kialakulásának esélyét.

Gyorsan felszívódó szénhidrátokra néhány példa: cukor, édesített müzli, sütemények, szörpök, gyümölcslevek, sült krumpli, krumplipüré, palacsinta, egyes gyümölcsök (érett banán, aszalt szilva, datolya, görögdinnye), édesített tejtermékek, puffasztott rizs, fehér rizs.

Melyek azok az élelmiszerek, amelyeket érdemes rendszeresen fogyasztani?

A rostfogyasztás pozitív hatásai

Afrika és Ázsia bizonyos népcsoportjaiban nagyon alacsony a vastagbéldaganatok, végbéldaganatok és más hasonló betegségek előfordulásának aránya. Megfigyelték, hogy ezek a népcsoportok rendkívül nagy arányban fogyasztanak nem emészthető rostot tartalmazó ételeket.

Élelmi rostokat tartalmazó élelmiszerekre néhány példa: megtalálhatók egyes zöldségekben (csicsóka, póréhagyma, vöröshagyma, articsóka, spárga, csicseriborsó, fokhagyma), a málnában, nektarinban, barackban, valamint a búzakorpában.

Ezekből a rostokból a vastagbél baktériumflórája rövid szénláncú zsírsavakat állít elő (propionát, butirát). A butirát egyrészt a vastagbél hámsejtjeinek energiaforrása, másrészt csökkenti a sejtszaporodás mértékét, segíti a sejtek differeciálódását és segíti a programozott sejthalál folyamatát (apoptózist), ezáltal gátolja a tumoros folyamatok kialakulását. Ezek a hatások mindeddig csak laboratóriumi körülmények között lettek bebizonyítva.

A zöldségek és gyümölcsök hatásai

Eddig nem igazolódott egyértelműen a zöldség- és gyümölcsfogyasztás védő hatása a bélrendszeri rákkal szemben, bár több tanulmány is alátámasztotta kismértékű védő hatásukat.

Ugyanakkor fontos tény, hogy a kiegyensúlyozott, változatos és egészséges étrend jó hatással van a szervezetre, így a káros folyamatok kialakulását is nagyobb eséllyel előzheti meg az, aki rendszeresen fogyaszt friss zöldség- és gyümölcsféléket, és emellett pótolja azokat a további fontos anyagokat (ásványi anyagok, nyomelemek stb.), amelyekre a szervezetnek szüksége van.

A többszörösen telítetlen zsírsavak előnyös hatásai

Bár nem sikerült eddig szignifikáns összefüggést bizonyítani a többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztása és a bélrendszeri daganatok csökkent kialakulása között, de egyre több eredmény látott napvilágot a témával kapcsolatban.

Néhány prospektív vizsgálat igazolta a halfogyasztás védő szerepét a béldaganatok kialakulásával szemben, de egyelőre az eredmények nem egyértelműek. Valószínűnek látszik az a mechanizmus a védő szerep igazolására, hogy a halakban jelen lévő többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik a gyulladáskeltő eikozanoidok termelődését és gátolják a COX-2 enzim működését, ezáltal antikarcinogén hatást fejtenek ki.

Ez is érdekelheti A rák megelőzése - Mi és miért segíthet?

Forrás: WEBBeteg
Medscape
Orvos szerzőnk: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus