Milyen ételek játszhatnak szerepet a kialakulásukban és a megelőzésükben?

Hogyan befolyásolják táplálkozási szokásaink a vastagbél daganatainak rizikóját? Milyen hatással lehetnek bizonyos élelmiszerek a bélrendszeri daganatok kialakulására?

Általánosan ismert tény, hogy a rosszindulatú daganatos megbetegedések kialakulásában nagy szerepet játszik az életmódunk. Ezen belül is jelentős szerep tulajdonítható a nem megfelelő táplálkozási szokásoknak. Nincs ez másképp a vastagbélrák, a végbélrák vagy a vékonybél daganat esetében sem.

Ma a zsírokban és vörös húsokban bővelkedő étrendet a colorectális (vastagbél- és végbél-) daganatok egyik fő rizikófaktoraként tartják számon. Ennek a hátterében több feltételezett mechanizmus is létezik. Az egyik ok valószínűleg az, hogy a húsok főzése során karcinogén anyagok (heterociklikus aminok, aromás hydrocarbonok) képződnek, amelyek kedvezhetnek a rákos sejtek kialakulásának.

Egy másik szempont, hogy a feldolgozott húsok nagy mennyiségben tartalmaznak nitriteket és nitrátokat, melyek a húsokban lévő fehérjékkel és hemmel (ami a mioglobin és a hemoglobin része) olyan anyagok (mutagén nitrózaminok) képződéséhez vezetnek, amelyek a szervezetben megnövelhetik a mutációval járó sejtszaporulatok kialakulását.

Talán meglepő lehet, hogy a vörös húsok kiváló vasforrásként egyrészt előnyösek a szervezet vasraktárainak feltöltése szempontjából, ugyanakkor ez is növeli a daganatok kialakulásának rizikóját, hiszen a bélrendszeren belül prooxidánsként szerepel a vas. Ez azt jelenti, hogy az oxidatív folyamatok (oxidatív stressz) szintjét növeli.

Egyes vizsgálatok továbbá arra az összefüggésre világítottak rá, hogy a vörös húsokból felszabaduló hem közvetlenül károsítja a vastagbél nyálkahártyáját, ezzel szemben a hemben szegény szárnyas húsok fogyasztása nem hozható összefüggésbe a bélrendszeri daganatok kialakulásával.

Pontosan megbecsülni tehát nehéz feladat, hogy adott mennyiségű hús fogyasztásakor milyen mértékben zajlanak le a fenti folyamatok.

A könnyen felszívódó szénhidrátok hatása

A 2-es típusú cukorbetegség (nem inzulinfüggő diabétesz) és a bélrendszert érintő daganatok földrajzi megoszlása nagy hasonlóságot mutat. A kapcsolatra az lehet a magyarázat, hogy a könnyen felszívódó szénhidrátok tartós bevitele által okozott folyamatos magas vércukor- és inzulinszint növelheti a béldaganatok kialakulásának esélyét.

Gyorsan felszívódó szénhidrátok: cukor, édesített müzli, sütemények, szörpök, gyümölcslevek, sült krumpli, krumplipüré, palacsinta, egyes yümölcsök (érett banán, aszalt szilva, datolya, görögdinnye), édesített tejtermékek, puffasztott rizs, fehér rizs.

A rostfogyasztás hatásai

Afrika és Ázsia bizonyos népcsoportjaiban nagyon alacsony a vastagbéldaganatos, végbéldaganatok és más hasonló betegségek előfordulásnak aránya. Megfigyelték, hogy ezek a népcsoportok rendkívül nagy arányban fogyasztanak nem emészthető rosttartalmú ételeket.

Nem oldható rostok: megtalálhatók egyes zöldségekben (csicsóka, póréhagyma, vöröshagyma, articsóka, spárga, csicseriborsó, fokhagyma), a málnában, nektarinban, barackban, valamint a búzakorpában.

Ezekből a rostokból a vastagbél baktériumflórája rövid szénláncú zsírsavakat állít elő (propionát, butirát). A butirát egyrészt a vastagbél hámsejtjeinek energiaforrása, másrészt csökkenti a sejtszaporodás mértékét, segíti a sejtek differeciálódását és segíti az programozott sejthalál folyamatát (apoptózist), ezáltal gátolja a tumoros folyamatok kialakulását. Ezek a hatások mindeddig csak laboratóriumi körülmények között lettek bebizonyítva.

A zöldségek és gyümölcsök hatása

Eddig nem igazolódott egyértelműen a zöldség- és gyümölcsfogyasztás védő hatása a bélrendszeri rákkal szemben, bár több tanulmány is alátámasztotta gyenge védő hatásukat.

Ugyanakkor fontos tény, hogy a kiegyensúlyozott, változatos és egészséges étrend jó hatással van a szervezetre, így a káros folyamatok kialakulását is nagyobb eséllyel előzheti meg az, aki rendszeresen fogyaszt friss zöldség- és gyümölcsféléket, és emellett pótolja azokat a további fontos anyagokat (ásványi anyagok, nyomelemek stb.), amelyekre a szervezetnek szüksége van.

Többszörösen telítetlen zsírsavak

Bár nem sikerült eddig szignifikáns összefüggést bizonyítani a többszörösen telítetlen zsírok fogyasztása és a bélrendszeri daganatok kialakulása között, de egyre több eredmény látott napvilágot a témával kapcsolatban. Néhány prospektív vizsgálat igazolta a halfogyasztás védő szerepét a béldaganatok kialakulásával szemben, de egyelőre az eredmények nem egyértelműek.

Valószínűnek látszik az a mechanizmus a védő szerep igazolására, hogy a halakban jelen lévő többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik a gyulladáskeltő eikozanoidok termelődését és gátolják a COX-2 enzim működését, ezáltal antikarcinogén hatást fejtenek ki.

Ez a cikk is érdekelheti A rák megelőzése - Mi és miért segíthet?

Forrás: WEBBeteg
Medscape
Orvos szerzőnk: Dr. Csuth Ágnes, családorvos