• Táplálkozás és béldaganatok - Milyen ételek játszhatnak szerepet a kialakulásukban és a megelőzésükben?

        WEBBeteg - Dr. Csuth Ágnes, családorvos
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        Hogyan befolyásolják táplálkozási szokásaink a vastagbél daganatainak rizikóját? Milyen hatással lehetnek bizonyos élelmiszerek (zsír, vörös húsok, könnyen felszívódó szénhidrátok, zöldségek és gyümölcsök) a bélrendszeri daganatok kialakulására?

        A vastagbélrák téma cikkei

        A betegség megértése
        1. A vastagbélrák tünetei
        2. Rákmegelőző állapot: a vastagbélpolip
        3. A vastagbélrák rizikófaktorai
        4. A vastagbélrák kivizsgálása, szűrése

        Élet betegséggel
        5. A diagnózis lelki feldolgozása
        6. A vastagbéldaganat szövettani típusai, életkilátások
        7. A vastagbélrák kezelési lehetőségei
        8. Élet a béldrák diagnózisa után
        9. Kontrollvizsgálatok bélrákon átesett betegeknek

        Megelőzés
        10. A táplálkozás szerepe a vastagbélrák kialakulásában
        11. Mit tehetünk a megelőzés és kiújulás ellen?

        Általánosan ismert tény, hogy a rosszindulatú daganatos megbetegedések kialakulásában nagy szerepet játszik az életmódunk. Ezen belül is jelentős szerep tulajdonítható a nem megfelelő táplálkozási szokásoknak. Nincs ez másképp a vastagbélrák, a végbélrák vagy a vékonybél daganat esetében sem. 

        Ma a zsírokban és vörös húsokban bővelkedő étrendet a colorectális (vastagbél- és végbél-) daganatok egyik fő rizikófaktoraként tartják számon. Ennek a hátterében több feltételezett mechanizmus is létezik. Az egyik ok valószínűleg az, hogy a húsok főzése során karcinogén anyagok (heterociklikus aminok, aromás hydrocarbonok) képződnek, amelyek kedvezhetnek a rákos sejtek kialakulásának.

        Egy másik szempont, hogy a feldolgozott húsok nagy mennyiségben tartalmaznak nitriteket és nitrátokat, melyek a húsokban lévő fehérjékkel és hemmel (ami a mioglobin és a hemoglobin része) olyan anyagok (mutagén nitrózaminok) képződéséhez vezetnek, amelyek a szervezetben megnövelhetik a mutációval járó sejtszaporulatok kialakulását.

        Talán meglepő lehet, hogy a vörös húsok kiváló vasforrásként egyrészt előnyösek a szervezet vasraktárainak feltöltése szempontjából, ugyanakkor ez is növeli a daganatok kialakulásának rizikóját, hiszen a bélrendszeren belül prooxidánsként szerepel a vas. Ez azt jelenti, hogy az oxidatív folyamatok (oxidatív stressz) szintjét növeli.

        Egyes vizsgálatok továbbá arra az összefüggésre világítottak rá, hogy a vörös húsokból felszabaduló hem közvetlenül károsítja a vastagbél nyálkahártyáját, ezzel szemben a hemben szegény szárnyas húsok fogyasztása nem hozható összefüggésbe a bélrendszeri daganatok kialakulásával.

        Pontosan megbecsülni tehát nehéz feladat, hogy adott mennyiségű hús fogyasztásakor milyen mértékben zajlanak le a fenti folyamatok.

        Hirdetés

        A könnyen felszívódó szénhidrátok hatása

        A 2-es típusú cukorbetegség (nem inzulinfüggő diabétesz) és a bélrendszert érintő daganatok földrajzi megoszlása nagy hasonlóságot mutat. A kapcsolatra az lehet a magyarázat, hogy a  könnyen felszívódó szénhidrátok tartós bevitele által okozott folyamatos magas vércukor- és inzulinszint növelheti a béldaganatok kialakulásának esélyét.

        Gyorsan felszívódó szénhidrátok: cukor, édesített müzli, sütemények, szörpök, gyümölcslevek, sült krumpli, krumplipüré, palacsinta, egyes yümölcsök (érett banán, aszalt szilva, datolya, görögdinnye), édesített tejtermékek, puffasztott rizs, fehér rizs.

        A rostfogyasztás hatásai

        Afrika és Ázsia bizonyos népcsoportjaiban nagyon alacsony a vastagbéldaganatos, végbéldaganatok és más hasonló betegségek előfordulásnak aránya. Megfigyelték, hogy ezek a népcsoportok rendkívül nagy arányban fogyasztanak nem emészthető rosttartalmú ételeket. 

        Nem oldható rostok: megtalálhatók egyes zöldségekben (csicsóka, póréhagyma, vöröshagyma, articsóka, spárga, csicseriborsó, fokhagyma), a málnában, nektarinban, barackban, valamint a búzakorpában. 

        Ezekből a rostokból a vastagbél baktériumflórája rövid szénláncú zsírsavakat állít elő (propionát, butirát). A butirát egyrészt a vastagbél hámsejtjeinek energiaforrása, másrészt csökkenti a sejtszaporodás mértékét, segíti a sejtek differeciálódását és segíti az programozott sejthalál folyamatát (apoptózist), ezáltal gátolja a tumoros folyamatok kialakulását. Ezek a hatások mindeddig csak laboratóriumi körülmények között lettek bebizonyítva.

        A zöldségek és gyümölcsök hatása

        Eddig nem igazolódott egyértelműen a zöldség- és gyümölcsfogyasztás védő hatása a bélrendszeri rákkal szemben, bár több tanulmány is alátámasztotta gyenge védő hatásukat.

        Ugyanakkor fontos tény, hogy a kiegyensúlyozott, változatos és egészséges étrend jó hatással van a szervezetre, így a káros folyamatok kialakulását is nagyobb eséllyel előzheti meg az, aki rendszeresen fogyaszt friss zöldség- és gyümölcsféléket, és emellett pótolja azokat a további fontos anyagokat (ásványi anyagok, nyomelemek stb.), amelyekre a szervezetnek szüksége van.

        Többszörösen telítetlen zsírsavak

        Bár nem sikerült eddig szignifikáns összefüggést bizonyítani a többszörösen telítetlen zsírok fogyasztása és a bélrendszeri daganatok kialakulása között, de egyre több eredmény látott napvilágot a témával kapcsolatban. Néhány prospektív vizsgálat igazolta a halfogyasztás védő szerepét a béldaganatok kialakulásával szemben, de egyelőre az eredmények nem egyértelműek. 

        Valószínűnek látszik az a mechanizmus a védő szerep igazolására, hogy a halakban jelen lévő többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik a gyulladáskeltő eikozanoidok termelődését és gátolják a COX-2 enzim működését, ezáltal antikarcinogén hatást fejtenek ki. 

        Ez a cikk is érdekelheti A rák megelőzése - Mi és miért segíthet?

        Forrás: WEBBeteg
        Medscape
        Orvos szerzőnk: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        Módosítva: 2018.10.06 20:55, Megjelenés: 2017.07.13 11:25
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Stroke után

        Stroke után

        Dr. Bessenyei Mónika

        Milyen kérdések merülnek fel a hozzátartozókban szerettük stroke-ja után?

        Sport

        Sport

        Dr. Kónya Judit

        A sportolás elkezdése, illetve az újrakezdése a legnehezebb. Hogyan kezdjen hozzá?

        Mit kell tudni a glikémiás indexről?

        A glikémiás index egy számérték, mely a táplálékok besorolását jelenti egy 0-tól 100-ig terjedő skálán, a vércukorszintre gyakorolt hatásuk alapján. Eredetileg a cukorbetegek vércukorszintjének ellenőrzésére fejlesztették ki.

        Étkezési nehézségek a rákkezelés idején - Az ízérzékelés változása

        Rákos betegeknél gyakran előfordulhat, hogy megváltozik az ízérzékelés. A kemoterápiás kezelések mellékhatásaként a szájban fémes, keserű vagy sós ízt érezhet a beteg. Emellett bizonyos gyógyszerek, így például a demencia, Parkinson-kór, rheumatoid arthritis és magas vérnyomás kezelésére szolgáló készítmények szintén kellemetlen szájízt okozhatnak. Fogászati probléma, terhesség és megfázás is okozhat ilyen jellegű panaszokat.

        Gyermekvállalás vastagbélrák után

        A vastagbélrák a legtöbb esetben az 50 év feletti korosztályt érinti, azonban a fiatalabb életkor sem jelent biztosítékot, különösképpen akkor, ha a családban volt már hasonló tumoros betegség. Felvetődik emiatt a kérdés: amennyiben nemző- illetve fogamzóképes életkorban lévő az érintett beteg, vajon milyen hatással lehet a vastagbélrák a termékenységre és a családtervezésre.

        Az energiamentes édesítőszerek táplálkozás-élettani előnyei

        Az utóbbi évtizedben egyre jobban elterjedt a kalóriamentes és alacsony kalóriatartalmú (ún. nemnutritív) édesítőszerek alkalmazása mind az élelmiszeriparban, mind a háztartásokban.

        Miért fontos kiemelten figyelni a folyadékfogyasztásra magas rostbevitel mellett?

        A rostfogyasztás jótékony hatásait már jól ismerhetjük, de nem biztos, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy magasabb rosttartalmú étrend mellett kiemelten fontos figyelni a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra is.

        Demencia és étkezés: megoldások táplálkozási nehézségek esetére

        A szellemi leépülés előrehaladásával egyre nagyobb gondot jelent a betegek táplálása. Az agyban található idegsejtek károsodásával elvész az evőeszközök használatához szükséges motoros koordináció, csökken az étvágy, majd a nyelési folyamatok zavara miatt egyre nehezebb lesz a betegek táplálása, ami rengeteg odafigyelést és türelmet igényel a hozzátartozóktól és az ápoló személyzettől.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.