A vastagbélrák kezelése

A vastagbélrák terápiájának megválasztása minden esetben a daganat helyi kiterjedtségének, valamint a nyirokcsomókban, vagy más szervekben lévő áttéteknek a meghatározása alapján történik: a gyógyszeres kezeléstől a sugárterápián át a különböző műtéti eljárásokig számos eljárás közül választhat orvosa.

Terápiaválasztás: hogyan kezelhető a vastagbélrák?

A vastagbélrák gyógyításában a sebészi kezelésnek van a legnagyobb jelentősége, a legtöbb betegnél sor kerül a vastagbél - daganat által érintett - szakaszának az eltávolítására. A műtét az esetek egy részében a teljes gyógyulását is jelentheti, a sebészi beavatkozás sikere meghatározza a kezelés rövid és hosszú távú eredményességét.

A műtét előtti kivizsgálás alapján dől el, hogy a daganat operábilis-e, vagy más terápiát kell választani. Amennyiben a tumor nem képezett még áttétet, arra is van esély, hogy a műtéttel teljes mértékben daganatmentessé tehető a beteg, áttét esetén azonban a kemoterápia és a célzott onkológiai szerek alkalmazása kaphat kiemelt szerepet.

Kuratív vagy palliatív terápia?

A legfontosabb kérdés, hogy a terápia kuratív vagy palliatív célú-e. Amennyiben a betegség (annak stádiuma, a daganat fokozata, a beteg állapota alapján) még reális eséllyel gyógyítható, kuratív terápiáról beszélhetünk. Amennyiben azonban az a daganat kiterjedése, áttétei miatt már nincs esély a teljes gyógyulásra, úgynevezett palliatív terápia választandó, amelynek célja a beteg életminőségének javítása, a daganat terjedésének lassítása.

A palliatív terápia nem a végstádiumú betegek fájdalomcsillapítását jelenti, hanem a daganat visszaszorítását célzó kezelési módokat. Minden betegnél szükség lehet továbbá olyan kiegészítő kezelésekre, amelyek a mellékhatások csökkentését, az általános erőnlét javítását szolgálják.

A vastagbél műtét

A végbéldaganat műtéti eltávolítását alapos kivizsgálás, majd sugár- és kemoterápiás kezelés előzheti meg. A műtét előtt alkalmazott - úgynevezett neoadjuváns - kemo- vagy sugárterápia segítségével csökkenthető a daganat mérete, amely egyrészt segíthet a jobb műtéti eredmény elérésében, másrészt csökkentheti a kiújulás veszélyét. Vannak olyan esetek, mint például a tumor által okozott bélelzáródás, amikor a műtét sürgősségi végrehajtást igényel, és nincs mód a megelőző sugár- vagy kemoterápiára.

A műtét lényege, hogy - a biztonsági zónával és a környező nyirokcsomókkal együtt - eltávolítsák a daganatos vastagbélszakaszt. Végbéldaganat esetén a környező szervek szoros helyzete miatt ez nehezebb, gyakoribbak a műtét utáni szövődmények. Amennyiben a daganat mérete és helyzete lehetővé teszi, a műtét során megkímélik a záróizomzatot, ám ha ez nem lehetséges, akkor végeleges sztóma készítése szükséges.

A műtét során kimetszett bélszakasz a patológiára kerül szövettani vizsgálatra. Itt azt vizsgálják, hogy az eltávolított szakasz biztonsági zónáját, illetve a nyirokcsomókat érintette-e az elváltozás, találhatóak-e a mintában rákos sejtek. Amennyiben nem, úgy nagy valószínűséggel a műtéttel sikerült teljes egészében eltávolítani a daganatot. Amennyiben igen, úgy az a daganat továbbterjedésére utal, és további kezelést tesz indokolttá.

Részletesen Hogyan történik a vastagbél műtét, és mie számíthat a beavatkozás után?

Ha a műtét nem lehetséges

Idős, kiterjedt (radikális) vastagbélműtétre nem alkalams betegeknél, akiknél még a helyi kimetszés sem jöhet szóba, a daganat „eletromos késsel”, elektrokoagulációval kissebbíthető. Elzáródást okozó daganatok esetében endoszkópos előtágítás után az átjárhatóság biztosítása érdekében öntáguló fémstent is felhelyezhető. Az elzáródást okozó, nem operálható végbéltumorok legáltalánosabb kezelési módja a palliatív sztóma felhelyezése.

A vastagbéldaganatok mind műtéti, mind kemoterápiás elbírálásához fontos ismerni a stádiumbeosztásokat (I-IV. stádium), továbbá a TNM- és a Dukes-osztályzást. A Dukes A, B1, B2 stádiumú daganatok a radikalitás igényével operálhatók, a Dukes C, D stádiumú tumorokban rendszerint csak palliatív műtét végezhető.

Kemoterápia a vastagbélrák kezelésében

A daganat kiterjedtségétől, stádiumától függően a sebészeti kezelés kiegészítéseként szükség lehet kemoterápiára, ritkábban sugárterápiára is. A műtét után alkalmazott – úgynevezett adjuváns – kemoterápia célja a szervezetben maradt daganatsejtek elpusztítása, a daganatos kiújulás megakadályozása. Adjuváns kemoterápia első sorban nyirokcsomó áttéttel járó (Dukes C) esetekben indokolt. Ha a daganat nem terjed túl a bélfalon (Dukes A, B), rutinszerűen nem végeznek kemoterápiát.

A kemoterápia többféle sejtosztódást gátló (citosztatikus) és a sejtekre mérgező hatású, azokat pusztító (citotoxikus) szert takarhat. A legtöbb kemoterápia esetén többféle készítményt kombináltan alkalmaznak, akár egyidejűleg, akár egymást követően, azaz a terápia tartalmaz citosztatikus és citotoxikus hatóanyagot is. A daganat szövettani típusától, a kezelés céljától és a daganat stádiumától függ, hogy mely protokoll szerint, pontosan milyen kemoterápiás szereket milyen módon adnak. A kemoterápia során nagy jelentősége van ezek sorrendjének, ütemezésének is.

Az adjuváns kemoterápia választandó módja a kis adagú leucovorin/5-fluorouracil kemoterápia (Mayo-protokoll). Rosszabb kórjóslatú esetekben mérlegelni kell az intenzívebb (De-Gramont protokoll) kemoterápia alkalmazását, amelynek célja a daganatos sejtek "érzékenyítése", hogy a kemoterápia a lehető legnagyobb eredményt érje majd el.

Előrehaladott vastagbélrákban az elmúlt években számos új gyógyszer: irinotecan, oxaliplatin, raltitrexed, endrecolomab (monoklonális antitest) valamint szájon át adható szerek (capeticabin, eniluracil) hatékonysága bebizonyosodott.

A vastagbélrák kemoterápiája - Mikor, miért lehet rá szükség?

• Vastagbél műtét előtt: a daganat méretének csökkentése, eredményesebb operáció.
• Sikeresen eltávolított daganat esetén: a betegség kiújulásának megelőzése.
• Áttétek esetén: a terápia elsődleges eszköze a célzott onkológiai szerekkel kombináltan adott kemoterápia.

Célzott terápiák alkalmazása

A daganatellenes szerek új családját képezik az ún. célzott onkológiai gyógyszerek. Amíg a hagyományos kemoterápiás készítmények valamennyi gyorsan szaporodó sejtre egyformán hatnak, a célzott készítmények képesek csak - az eltérő viselkedésük alapján azonosított - rákos sejtekre kifejteni hatásukat. Az előrehaladott, már különböző szervi áttétekkel rendelkező vastagbélrák kezelésében jelenleg több olyan célzott terápiás lehetőség alkalmazására is lehetőség van, amelyek különböző nemzetközi vizsgálatok adatai alapján javíthatja a betegek túlélési esélyeit és az életminőségét.

Az előrehaladott vastagbélrák célzott biológiai kezelésekor a klinikai gyakorlatban három monoklonális antitest jön szóba: az éreredetű endothelialis növekedési faktor (VEGF) ellenes bevacizumab, valamint két, az epidermális növekedési faktor jelfogó (EGFR) elleni antitest: a cetuximab és a panitumumab.

A célzott onkológiai terápia gyakorlati szempontból nem különül el a hagyományos terápiától, azt rendszerint ugyanolyan módon kapja meg a beteg. Sőt rendszerint kombinált terápiában részesül a beteg, és a "kemoterápia" során hagyományos készítményeket és célzott onkológiai készítményeket is kap.

Az onkológiai kezelések új területe az immunonkológia, amely több daganattípusnál már eredményesen alkalmazható, azonban a vastagbélrák esetében még napjainkban zajlanak a kutatások a használatáról.

Sugárkezelés a vastagbélrák kezelésében

Az operáció előtti sugárkezelés a végbélrák kezelésében javítja a gyógyulási eredményeket, a műtét előtti besugárzás - a Dukes stádiumoktól függetlenül - 50 százalékkal csökkenti a helyi kiújulás gyakoriságát. A műtét utáni besugárzás kevésbé bizonyult hatékonynak ebből a szempontból. A besugárzás kedvező hatása a műtét előtt alkalmazott neoadjuváns kemoterápiával együtt tovább fokozható.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika