A vastagbéldaganat szövettani típusai

szerző: Holányi Péter - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Méhes Gábor, patológus megjelent:

A vastagbélrák diagnosztikájában is döntő szerep jut a szövettani vizsgálatnak, mivel ez igazolja egyértelműen a daganat rosszindulatúságát, továbbá ez határozza meg annak típusát, a kilátásokat és a választandó kezelést. Milyen eredmények születhetnek a vizsgálaton?

A téma cikkei

A betegség megértése
1. A vastagbélrák tünetei
2. Rákmegelőző állapot: a vastagbélpolip
3. A vastagbélrák rizikófaktorai
4. A vastagbélrák kivizsgálása, szűrése

Élet betegséggel
5. A diagnózis lelki feldolgozása
6. A vastagbéldaganat szövettani típusai, életkilátások
7. A vastagbélrák kezelési lehetőségei
8. Élet a béldrák diagnózisa után
9. Kontrollvizsgálatok bélrákon átesett betegeknek

Megelőzés
10. A táplálkozás szerepe a vastagbélrák kialakulásában
11. Mit tehetünk a megelőzés és kiújulás ellen?

A vastagbélrák felismerésében legáltalánosabban alkalmazott diagnosztikus eljárás a vastagbéltükrözés (colonoscopia). A vizsgálat során felfújják a vastagbelet, hogy a szonda akadálymentesen haladhasson előre a vizsgálandó területen. Ha a vizsgáló orvos egy adott bélszakaszon elváltozást lát, akkor lehetősége van arra, hogy abból szövettani mintát vegyen, és azt továbbküldje szövettani vizsgálatra.

Miután a gasztroenterológus szakorvos levette a mintát, azt elküldi az illetékes patológiai intézetnek egy általa feltételezett iránydiagnózissal. A mintát patológus szakorvosok vetik részletes vizsgálatok alá.

A szövettani diagnózis megalkotásához felhasználják a mikroszkópiát (fénymikroszkóp, fluoreszcens mikroszkóp, elektronmikroszkóp), immunhisztokémiát (ez az eljárás a szövetet alkotó sejtek molekuláris összetételéről is ad információt).

A szövetminták makroszkópos és mikroszkópos kiértékelése alapján születik meg a kórszövettani lelet, amely tartalmazza azokat az adatokat (pl. a daganat pontos típusát, differenciáltságát), amelyekre támaszkodva eldönthető az onkológiai kezelés.

A diagnózishoz vezető lépések:

  • Részletes anamnézis (kórelőzmények, műtétek, krónikus betegségek).
  • Fizikális vizsgálatok.
  • Képalkotó eljárások (ultrahang, röntgen, CT, MR).
  • Mintavétel az adott elváltozásból (biopszia).
  • Biopsziás anyag patológiai feldolgozása, szövettani diagnózis megalkotása.

Milyen szövettani típusai vannak a vastagbéldaganatoknak?

A rákos megbetegedések nagyon összetettek, nem lehet leegyszerűsíteni a csoportosításukat. Az egyes szövettani típusoknak nagyon eltérő a prognózisuk, és e típusoknak akár a kezelési módjuk is különbözhet.

A daganatok lehetnek jó- vagy rosszindulatúak. A vastagbél jóindulatú daganatai közé tartozik a vastagbél polip, melyet daganatot megelőző (rákmegelőző) állapotnak is szoktak hívni a szakirodalomban. Mivel polipnak neveznek minden, a bélüregbe bedomborodó képletet, egyes poliptípusok még nem számítanak daganatnak, csupán annak "előfutárai".

  • A még nem daganatnak számító polipok a hyperplasiás (szövettúltengéses) polip és a gyulladásos polip.
  • A hamartoma olyan elváltozás, amely rendszertelen szövetszaporulatként jelenik meg egy adott szövetben.
  • Az adenoma a felhám (epithelialis) daganatokat jelöl, amelyek mirigyekre jellemző szerkezetűek, vagy amelyek mirigyből származnak, de nem feltétlenül mirigyes szerkezetűek. A vastagbélrákok többsége adenomából alakul ki (adenocarcinoma).

Az adenomát további alcsoportokra lehet bontani, melyek több szempontból is fontosak, kiemelendő a prognosztikai jelentőségük. Ezek mérete és alakja alapján lehet következtetni, hogy mekkora eséllyel változnak át rosszindulatú daganattá.

Adenomatípus

Gyakoriság

Méret és carcinomakockázat

Tubularis, nyeles adenoma

70%

< 1 cm 1%

> 1-2 cm 10%

> 2 cm 10-50%

Villosus adenoma

20%

nagyságtól független 20-50%

nagyságtól független 20-50%

Tubulovillosus adenoma

10%

A táblázatban szereplő adatok közül kiemelendő, hogy a villosus adenoma fajul rosszindulatúvá leggyakrabban. Általában tünetmentes a polipok valamennyi formája, melyeket többnyire vastagbélszűrés keretében véletlenül fedeznek fel. A vastagbéldaganat 90%-ban az 50. életév után jelentkezik, esetenként azonban már 40 éves kor előtt is előfordul. Az adenocarcinoma 2-5%-ban többszörös, így mindig keresni kell a további daganatokat.

A vastagbélrák felismerése

A vastagbélrák stádiumai

A szövettani vizsgálat végén a patológus kiad egy stádiummegjelölést a kezelőorvosnak, aki ennek alapján tud dönteni a terápiás tervről. Ezen stádiumbeosztás a tumor méretén, a helyi nyirokcsomó érintettségén, valamint azon alapul, hogy van-e távoli áttét más szerveken.

A vastagbéldaganatot (colorectalis carcinoma) I-IV-es skálán lehet osztályozni, az I. a legjobb kilátással rendelkező stádium, míg a IV-es stádiumban már távoli áttétek jelentek meg a szervezetben, ebben a kategóriában tehát sokkal rosszabb a prognózis.

A colorectalis carcinomát szövettani differenciáltsági fokozatokba sorolják, ezek a következők:

Fokozat (grade)

Leírás

Megjegyzés

G1

jól differenciált

kis malignitású carcinomák

G2

közepesen differenciált

G3

rosszul differenciált

nagy malignitású carcinomák

G4

differenciálatlan

A vastagbéldaganat áttétei

Minél rosszabb indulatú egy-egy daganat, annál nagyobb az esélye áttét kialakulásának. Az áttét többféle úton terjedhet, a leggyakoribb a lymphogén terjedés és a hematogén terjedés.

A lymphogén terjedés azt takarja, hogy a daganatos sejtek, elérve a vastagbél nyirokelvezető rendszerét, ezen keresztül terjednek el a testben a nyirokcsomók érintettségével. Valószínűleg sokan hallottak már arról, amikor egy vastagbélszakasz eltávolítás után az orvos közli a beteggel és hozzátartozóval, hogy volt-e nyirokcsomó érintettség vagy nem. A nagy malignitású (rosszindulatú) carcinoma korán ad nyirokrendszeri áttétet.

A hematogén terjedés a vérrel való terjedést jelenti. Mivel az egész testünket behálózza az érrendszer, így a sejtek megtapadnak bizonyos szerveken (máj és tüdő, ritkábban más területek), és tovább szaporodnak. A betegek negyedénél már a diagnózis felállításakor májáttét észlelhető, az összes beteget tekintve több mint 50 százalékban alakul ki áttét a májon.

Bővebben Vastag- és végbélrákok áttétes formáinak kezelése

Akkor a legjobbak a beteg kilátásai, ha nem volt nyirokcsomóáttét, továbbá hematogén elterjedésre utaló jeleket nem találtak sem az operáció közben, sem a képalkotó eljárásokkal (röntgen, CT, MR). Ezt követően is rendszeres kontrollokra kell, hogy járjon az operáción átesett páciens, hogy ha netán kiújult a betegség, akkor azt idejében meg lehessen fékezni.

Milyen kilátásai lehetnek egy vastagbélrákos betegnek?

A stádiumbesorolás alapján állapítanak meg prognosztikus értékeket, azaz azt, hogy milyen a betegség gyógyulási esélye. Minden egyes stádiumhoz hozzárendelik az 5 éves túlélés arányát százalékosan. Ezen értékeket a sok éves statisztikák alapján határozzák meg. Az érték nagyban függ a betegség agresszivitásától, a beteg általános állapotától, a meglévő krónikus betegségeitől és hogy milyen rég áll fenn a betegség.

A vastagbéldaganatok műtéti kezelését követően kb. 10-30%-ban keletkeznek kiújulások, a legtöbb esetben (70%) az operációt követő első két évében.

A vastagbéldaganat esetén az 5 éves túlélési arányok a következők a stádium-besorolás függvényében:

Vastagbéldaganat túlélési esélye

A vastagbélrák gyógyulási és túlélési esélye tehát jó, amennyiben idejében fedezik fel azt és nincs áttét. Annak a fő oka, hogy évente mégis több ezren vesztik életüket a betegségben, elsősorban a késői felismerés, a szűréseken való részvétel hiánya.

Olvasson tovább! A vastagbélrák kezelési lehetőségei

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Szerző: Holányi Péter
Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke

A vastagbélrák tünetei

Dr. Kónya Judit, családorvos
Vastagbélrák
A vastagbélrák és végbélrák a tüdőrákot követően a második leggyakoribb oka a daganatos halálozásoknak, hazánkban és világszerte egyaránt egyre nő a betegek száma. Ismerje fel a vastagbéldaganat korai tüneteit!

Cikkajánló

Vérszegénység Vérszegénység

Milyen típusai lehetnek? Milyen okok állhatnak a hátterében?

Érszűkület Érszűkület

Melyek a figyelmeztető jelei? Mi okozhatja a kialakulását?

Vizsgálatok a vastagbélrák kezelése előtt

Amennyiben a szövettan igazolja a vastagbélrákot, további vizsgálatokra lehet szükség. A kivizsgálás azt szolgálja, hogy a kezelőorvosnak minél több...

A leggyakoribb daganatok első tünetei

Magyarországon a halálozási okok második helyén a daganatos megbetegedések állnak. Évente több mint 70 ezer új daganatos beteget fedeznek fel. A leggyakoribb...

Enzimes béldaganatszűrés - Otthon elvégezhető teszt a vastagbélrák felismerésére

Az enzimes béldaganatszűrés a széklet vizsgálatán alapuló teszt. Nem invazív eljárás, alkalmazása drasztikus beavatkozástól mentes, nem jár fájdalommal....

A sztóma - A legfontosabb tudnivalók

A sztóma egy olyan mesterségesen, sebészek által létrehozott bélnyílás a hasfalon, melyen keresztül a széklet a szervezetből távozni tud, és egy cserélhető...

Véres széklet - Milyen betegségeket jelezhet?

A véres széklet (hematochezia) akkor fordul elő, ha a tápcsatornából vér szivárog a belekbe. Gyakran valamiféle sérülés, aranyér, az emésztőrendszer súlyos...

CT-kolonoszkópia: életet menthet

Sokan tudják, hogy a daganatos megbetegedések, azon belül is a vastagbél és végbél tumoros elváltozásai világszerte - így hazánkban is - a vezető halálokok...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.