• A vastagbéldaganat szövettani típusai

        Szerző: WEBBeteg - Holányi Péter, Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, patológus

        A vastagbélrák diagnosztikájában is döntő szerep jut a szövettani vizsgálatnak, mivel ez igazolja egyértelműen a daganat rosszindulatúságát, továbbá ez határozza meg annak típusát, a kilátásokat és a választandó kezelést. Milyen eredmények születhetnek a vizsgálaton?

        A téma cikkei

        A betegség megértése
        1. A vastagbélrák tünetei
        2. Rákmegelőző állapot: a vastagbélpolip
        3. A vastagbélrák rizikófaktorai
        4. A vastagbélrák kivizsgálása, szűrése

        Élet betegséggel
        5. A diagnózis lelki feldolgozása
        6. A vastagbéldaganat szövettani típusai, életkilátások
        7. A vastagbélrák kezelési lehetőségei
        8. Élet a béldrák diagnózisa után
        9. Kontrollvizsgálatok bélrákon átesett betegeknek

        Megelőzés
        10. A táplálkozás szerepe a vastagbélrák kialakulásában
        11. Mit tehetünk a megelőzés és kiújulás ellen?

        A vastagbélrák felismerésében legáltalánosabban alkalmazott diagnosztikus eljárás a vastagbéltükrözés (colonoscopia). A vizsgálat során felfújják a vastagbelet, hogy a szonda akadálymentesen haladhasson előre a vizsgálandó területen. Ha a vizsgáló orvos egy adott bélszakaszon elváltozást lát, akkor lehetősége van arra, hogy abból szövettani mintát vegyen, és azt továbbküldje szövettani vizsgálatra.

        Miután a gasztroenterológus szakorvos levette a mintát, azt elküldi az illetékes patológiai intézetnek egy általa feltételezett iránydiagnózissal. A mintát patológus szakorvosok vetik részletes vizsgálatok alá.

        A szövettani diagnózis megalkotásához felhasználják a mikroszkópiát (fénymikroszkóp, fluoreszcens mikroszkóp, elektronmikroszkóp), immunhisztokémiát (ez az eljárás a szövetet alkotó sejtek molekuláris összetételéről is ad információt).

        A szövetminták makroszkópos és mikroszkópos kiértékelése alapján születik meg a kórszövettani lelet, amely tartalmazza azokat az adatokat (pl. a daganat pontos típusát, differenciáltságát), amelyekre támaszkodva eldönthető az onkológiai kezelés.

        A diagnózishoz vezető lépések:

        • Részletes anamnézis (kórelőzmények, műtétek, krónikus betegségek).
        • Fizikális vizsgálatok.
        • Képalkotó eljárások (ultrahang, röntgen, CT, MR).
        • Mintavétel az adott elváltozásból (biopszia).
        • Biopsziás anyag patológiai feldolgozása, szövettani diagnózis megalkotása.
        Hirdetés

        Milyen szövettani típusai vannak a vastagbéldaganatoknak?

        A rákos megbetegedések nagyon összetettek, nem lehet leegyszerűsíteni a csoportosításukat. Az egyes szövettani típusoknak nagyon eltérő a prognózisuk, és e típusoknak akár a kezelési módjuk is különbözhet.

        A daganatok lehetnek jó- vagy rosszindulatúak. A vastagbél jóindulatú daganatai közé tartozik a vastagbél polip, melyet daganatot megelőző (rákmegelőző) állapotnak is szoktak hívni a szakirodalomban. Mivel polipnak neveznek minden, a bélüregbe bedomborodó képletet, egyes poliptípusok még nem számítanak daganatnak, csupán annak "előfutárai".

        • A még nem daganatnak számító polipok a hyperplasiás (szövettúltengéses) polip és a gyulladásos polip.
        • hamartoma olyan elváltozás, amely rendszertelen szövetszaporulatként jelenik meg egy adott szövetben.
        • Az adenoma a felhám (epithelialis) daganatokat jelöl, amelyek mirigyekre jellemző szerkezetűek, vagy amelyek mirigyből származnak, de nem feltétlenül mirigyes szerkezetűek. A vastagbélrákok többsége adenomából alakul ki (adenocarcinoma).

        Az adenomát további alcsoportokra lehet bontani, melyek több szempontból is fontosak, kiemelendő a prognosztikai jelentőségük. Ezek mérete és alakja alapján lehet következtetni, hogy mekkora eséllyel változnak át rosszindulatú daganattá.

        Adenomatípus

        Gyakoriság

        Méret és carcinomakockázat

         

        Tubularis, nyeles adenoma

         

        70%

        < 1 cm 1%

        > 1-2 cm 10%

        > 2 cm 10-50%

        Villosus adenoma

        20%

        nagyságtól független 20-50%

        nagyságtól független 20-50%

        Tubulovillosus adenoma

        10%

        A táblázatban szereplő adatok közül kiemelendő, hogy a villosus adenoma fajul rosszindulatúvá leggyakrabban. Általában tünetmentes a polipok valamennyi formája, melyeket többnyire vastagbélszűrés keretében véletlenül fedeznek fel. A vastagbéldaganat 90%-ban az 50. életév után jelentkezik, esetenként azonban már 40 éves kor előtt is előfordul. Az adenocarcinoma 2-5%-ban többszörös, így mindig keresni kell a további daganatokat.

        A vastagbélrák felismerése

        A vastagbélrák stádiumai

        A szövettani vizsgálat végén a patológus kiad egy stádiummegjelölést a kezelőorvosnak, aki ennek alapján tud dönteni a terápiás tervről. Ezen stádiumbeosztás a tumor méretén, a helyi nyirokcsomó érintettségén, valamint azon alapul, hogy van-e távoli áttét más szerveken.

        A vastagbéldaganatot (colorectalis carcinoma) I-IV-es skálán lehet osztályozni, az I. a legjobb kilátással rendelkező stádium, míg a IV-es stádiumban már távoli áttétek jelentek meg a szervezetben, ebben a kategóriában tehát sokkal rosszabb a prognózis.

        A colorectalis carcinomát szövettani differenciáltsági fokozatokba sorolják, ezek a következők:

        Fokozat (grade)

        Leírás

        Megjegyzés

        G1

        jól differenciált

        kis malignitású carcinomák

        G2

        közepesen differenciált

        G3

        rosszul differenciált

        nagy malignitású carcinomák

        G4

        differenciálatlan

        A vastagbéldaganat áttétei

        Minél rosszabb indulatú egy-egy daganat, annál nagyobb az esélye áttét kialakulásának. Az áttét többféle úton terjedhet, a leggyakoribb a lymphogén terjedés és a hematogén terjedés.

        A lymphogén terjedés azt takarja, hogy a daganatos sejtek, elérve a vastagbél nyirokelvezető rendszerét, ezen keresztül terjednek el a testben a nyirokcsomók érintettségével. Valószínűleg sokan hallottak már arról, amikor egy vastagbélszakasz eltávolítás után az orvos közli a beteggel és hozzátartozóval, hogy volt-e nyirokcsomó érintettség vagy nem. A nagy malignitású (rosszindulatú) carcinoma korán ad nyirokrendszeri áttétet.

        A hematogén terjedés a vérrel való terjedést jelenti. Mivel az egész testünket behálózza az érrendszer, így a sejtek megtapadnak bizonyos szerveken (máj és tüdő, ritkábban más területek), és tovább szaporodnak. A betegek negyedénél már a diagnózis felállításakor májáttét észlelhető, az összes beteget tekintve több mint 50 százalékban alakul ki áttét a májon.

        Bővebben Vastag- és végbélrákok áttétes formáinak kezelése

        Akkor a legjobbak a beteg kilátásai, ha nem volt nyirokcsomóáttét, továbbá hematogén elterjedésre utaló jeleket nem találtak sem az operáció közben, sem a képalkotó eljárásokkal (röntgen, CT, MR). Ezt követően is rendszeres kontrollokra kell, hogy járjon az operáción átesett páciens, hogy ha netán kiújult a betegség, akkor azt idejében meg lehessen fékezni.

        Milyen kilátásai lehetnek egy vastagbélrákos betegnek?

        A stádiumbesorolás alapján állapítanak meg prognosztikus értékeket, azaz azt, hogy milyen a betegség gyógyulási esélye. Minden egyes stádiumhoz hozzárendelik az 5 éves túlélés arányát százalékosan. Ezen értékeket a sok éves statisztikák alapján határozzák meg. Az érték nagyban függ a betegség agresszivitásától, a beteg általános állapotától, a meglévő krónikus betegségeitől és hogy milyen rég áll fenn a betegség.

        A vastagbéldaganatok műtéti kezelését követően kb. 10-30%-ban keletkeznek kiújulások, a legtöbb esetben (70%) az operációt követő első két évében.

        A vastagbéldaganat esetén az 5 éves túlélési arányok a következők a stádium-besorolás függvényében:

        Vastagbéldaganat túlélési esélye

        A vastagbélrák gyógyulási és túlélési esélye tehát jó, amennyiben idejében fedezik fel azt és nincs áttét. Annak a fő oka, hogy évente mégis több ezren vesztik életüket a betegségben, elsősorban a késői felismerés, a szűréseken való részvétel hiánya.

        Olvasson tovább! A vastagbélrák kezelési lehetőségei

        Forrás: WEBBeteg
        Szerző: Holányi Péter
        Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke

        Módosítva: 2017.12.04 18:56, Megjelenés: 2017.12.04 18:56
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Az Ön bőre milyen?

        Az Ön bőre milyen?

        Peterman Krisztina

        Bőrünk típusának megfelelő ápolást igényel. Milyen jelekből határozható meg bőrtípusunk?

        Önálló fejfájások

        Önálló fejfájások

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        A visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az önálló fejfájások közé sorolható.

        Vizsgálatok a vastagbélrák kezelése előtt

        Amennyiben a szövettan igazolja a vastagbélrákot, további vizsgálatokra lehet szükség. A kivizsgálás azt szolgálja, hogy a kezelőorvosnak minél több információja legyen a beteg állapotáról, a daganat pontos elhelyezkedéséről, kiterjedéséről.

        Élet a bélrák diagnózisa után

        A vastagbélrák diagnózisa a legtöbb beteg mindennapi életét alapjaiban változtatja meg. Ez a daganattípus drasztikus változást okozhat a testképben, és a közérzetre is nagy hatást gyakorol. Mi mindenre számíthat még betegként? Mire érdemes odafigyelnie?

        Életmód és táplálkozás vastagbéldaganat esetén

        A megfelelő életmódnak és helyes, változatos táplálkozásnak fontos szerepe van az egészség megőrzésében, a daganatok kialakulásának, illetve kiújulásának megelőzésében is.

        Betegklub vastagbéldaganattal élőknek

        Bármilyen daganatos megbetegedés esetén segítséget jelenthet a hasonló problémával küzdő bajtársak társasága, akik reményt nyújtanak, példájukkal erősítik a gyógyulásba vetett hitet. Nem mellékesen pedig hasznos információkhoz juthatnak a tagok meghívott orvosoktól, szakemberektől, illetve a betegtársaktól is. Öt szervezetet mutatunk be.

        Gyermekvállalás vastagbélrák után

        A vastagbélrák a legtöbb esetben az 50 év feletti korosztályt érinti, azonban a fiatalabb életkor sem jelent biztosítékot, különösképpen akkor, ha a családban volt már hasonló tumoros betegség. Felvetődik emiatt a kérdés: amennyiben nemző- illetve fogamzóképes életkorban lévő az érintett beteg, vajon milyen hatással lehet a vastagbélrák a termékenységre és a családtervezésre.

        Táplálkozás és béldaganatok - Milyen ételek játszhatnak szerepet a kialakulásukban és a megelőzésükben?

        Hogyan befolyásolják táplálkozási szokásaink a vastagbél daganatainak rizikóját? Milyen hatással lehetnek bizonyos élelmiszerek (zsír, vörös húsok, könnyen felszívódó szénhidrátok, zöldségek és gyümölcsök) a bélrendszeri daganatok kialakulására?

        A húgyhólyag daganatokról

        A húgyhólyag a vizelet tárolására alkalmas szervünk, sajnálatos módon a féktelen dohányzás évek alatt daganat kialakulásához vezethet ebben a szervben is. Több klinikai kutatás igazolta, hogy a húgyhólyagrák az esetek 30-70%-ában dohányosoknál alakul ki. A tumor gyakrabban fordul elő férfiakban, mint nőkben, gyakoribb a fejlett országokban.

        A jövő patológusai: Dr. Pap Anita rezidens orvos

        2013 szeptemberében kezdte el a patológus képzést a PTE Általános Orvostudományi Kar Pathologiai Intézetében dr. Pap Anita rezidens orvos, aki idén októberben megy szakvizsgázni.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.