A vastagbéldaganat szövettani típusai, stádiumai

szerző: Holányi Péter - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász frissítve:

A vastagbélrák diagnosztikájában is döntő szerep jut a szövettani vizsgálatnak, mivel ez igazolja egyértelműen a daganat rosszindulatúságát, továbbá ez határozza meg annak típusát, a kilátásokat és a választandó kezelést. Milyen eredmények születhetnek a vizsgálaton?

A téma cikkei

A betegség megértése
1. A vastagbélrák tünetei
2. Rákmegelőző állapot: a vastagbélpolip
3. A vastagbélrák rizikófaktorai
4. A vastagbélrák kivizsgálása, szűrése

Élet betegséggel
5. A diagnózis lelki feldolgozása
6. A vastagbéldaganat szövettani típusai, stádiumai
7. A vastagbélrák kezelési lehetőségei
8. Élet a bélrák diagnózisa után
9. Kontrollvizsgálatok bélrákon átesett betegeknek

Megelőzés
10. A táplálkozás szerepe a vastagbélrák kialakulásában
11. Mit tehetünk a megelőzés és kiújulás ellen?

A vastagbélrák felismerésében legáltalánosabban alkalmazott diagnosztikus eljárás a vastagbéltükrözés (colonoscopia). A vizsgálat során felfújják a vastagbelet, hogy az endoszkóp akadálymentesen haladhasson előre a vizsgálandó területen. Ha a vizsgáló orvos egy adott bélszakaszon elváltozást lát, akkor lehetősége van arra, hogy abból szövettani mintát vegyen, és azt továbbküldje szövettani vizsgálatra.

Miután a gasztroenterológus szakorvos levette a mintát, azt elküldi az illetékes patológiai intézetnek egy általa feltételezett iránydiagnózissal. A mintát patológus szakorvosok vetik részletes vizsgálatok alá.

A szövettani diagnózis megalkotásához felhasználják a mikroszkópiát (fénymikroszkóp, fluoreszcens mikroszkóp, elektronmikroszkóp), immunhisztokémiát (ez az eljárás a szövetet alkotó sejtek molekuláris összetételéről is ad információt).

A szövetminták makroszkópos és mikroszkópos kiértékelése alapján születik meg a kórszövettani lelet, amely tartalmazza azokat az adatokat (pl. a daganat pontos típusát, differenciáltságát), amelyekre támaszkodva eldönthető az onkológiai kezelés.

A diagnózishoz vezető lépések:

  • Részletes anamnézis (kórelőzmények, műtétek, krónikus betegségek).
  • Fizikális vizsgálatok.
  • Képalkotó eljárások (ultrahang, röntgen, colonoscopia, CT, MR).
  • Mintavétel az adott elváltozásból (biopszia).
  • Biopsziás anyag patológiai feldolgozása, szövettani diagnózis megalkotása.

Milyen szövettani típusai vannak a vastagbéldaganatoknak?

A rákos megbetegedések nagyon összetettek, nem lehet leegyszerűsíteni a csoportosításukat. Az egyes szövettani típusoknak nagyon eltérő a prognózisuk, és e típusoknak akár a kezelési módjuk is különbözhet.

A daganatok lehetnek jó- vagy rosszindulatúak. A vastagbél jóindulatú daganatai közé tartozik a vastagbél polip, melyet daganatot megelőző (rákmegelőző) állapotnak is szoktak hívni a szakirodalomban. Mivel polipnak neveznek minden, a bélüregbe bedomborodó képletet, egyes poliptípusok még nem számítanak daganatnak, csupán annak "előfutárai".

  • A még nem daganatnak számító polipok a hyperplasiás (szövettúltengéses) polip és a gyulladásos polip.
  • A hamartoma olyan elváltozás, amely rendszertelen szövetszaporulatként jelenik meg egy adott szövetben.
  • Az adenoma a felhám (epithelialis) daganatokat jelöl, amelyek mirigyekre jellemző szerkezetűek, vagy amelyek mirigyből származnak, de nem feltétlenül mirigyes szerkezetűek. A vastagbélrákok többsége adenomából alakul ki (adenocarcinoma).

Az adenomát további alcsoportokra lehet bontani, melyek több szempontból is fontosak, kiemelendő a prognosztikai jelentőségük. Ezek mérete és alakja alapján lehet következtetni, hogy mekkora eséllyel változnak át rosszindulatú daganattá.

Adenomatípus

Gyakoriság

Méret és carcinomakockázat

Tubularis, nyeles adenoma

70%

< 1 cm 1%

> 1-2 cm 10%

> 2 cm 10-50%

Villosus adenoma

20%

nagyságtól független 20-50%

nagyságtól független 20-50%

Tubulovillosus adenoma

10%

A táblázatban szereplő adatok közül kiemelendő, hogy a villosus adenoma fajul rosszindulatúvá leggyakrabban. Általában tünetmentes a polipok valamennyi formája, melyeket többnyire vastagbélszűrés keretében véletlenül fedeznek fel. A vastagbéldaganat 90%-ban az 50. életév után jelentkezik, esetenként azonban már 40 éves kor előtt is előfordul. Az adenocarcinoma 2-5%-ban többszörös, így mindig keresni kell a további daganatokat.

A colorectalis carcinomát szövettani differenciáltsági fokozatokba is sorolják, ezek az alábbiek.

Fokozat (grade)

Leírás

Megjegyzés

G1

jól differenciált

kis malignitású carcinomák

G2

közepesen differenciált

G3

rosszul differenciált

nagy malignitású carcinomák

G4

differenciálatlan

A vastagbélrák stádiumai - TNM és Dukes osztályozás

A szövettani vizsgálat végén a patológus kiad egy stádiummegjelölést a kezelőorvosnak, aki ennek alapján tud dönteni a terápiás tervről. Ezen stádiumbeosztás a tumor méretén, a helyi nyirokcsomó érintettségén, valamint azon alapul, hogy van-e távoli áttét más szerveken.

A vastagbéldaganatot (colorectalis carcinoma) I-IV-es skálán lehet osztályozni, az I. a legjobb kilátással rendelkező stádium, míg a IV-es stádiumban már távoli áttétek jelentek meg a szervezetben, ebben a kategóriában tehát sokkal rosszabb a prognózis.

Vastagbélrák stádiumok
Vastagbélrák stádium grafika

A TNM klasszifikáció egy világszerte elismert szabvány a rosszindulatú daganatok terjedésének anatómiai mértékének osztályozására.

  • A T (0-4) leírja az eredeti daganat, jelen esetben a vastagbélrák méretét, továbbá azt, hogy behatolt-e a közeli szövetbe.
  • Az N (0-3) az érintett közeli nyirokcsomók érintettségéről nyújt információt.
  • Az M (0-1) távoli áttétet ír le, azaz a rák terjedését a vastagbélből és a környező szövetekből egy másik testrész szerveibe.

A Dukes osztályzás szintén a daganat bélfalban való terjedésének mélységét és a nyirokcsomók érintettségét veszi figyelembe. Dukes A, B, C és D kategóriák lényegében a fentebb ismertetett I., II., III. és IV. stádiumnak felelnek meg.

  • Dukes A: a daganat a bélfalra lokalizált.
  • Dukes B: betör a környező zsírszövetbe, de a műtét alatt eltávolított nyirokcsomók negatívak.
  • Dukes C: a nyirokcsomókban áttét van.
  • Dukes D: távoli áttét más szervekben (elsősorban máj, tüdő).

A vastagbéldaganat áttétei

Minél rosszabb indulatú egy-egy daganat, annál nagyobb az esélye áttét kialakulásának. A III. és a IV. stádiumban már nyirokcsomó, illetve távoli szervi áttétek alakultak ki. Az áttét többféle úton terjedhet, a leggyakoribb a lymphogén (nyirokcsomókon keresztül történő) terjedés és a hematogén (a vérkeringéssel történő) terjedés.

A lymphogén terjedés azt takarja, hogy a daganatos sejtek, elérve a vastagbél nyirokelvezető rendszerét, ezen keresztül terjednek el a testben a nyirokcsomók érintettségével. Valószínűleg sokan hallottak már arról, amikor egy vastagbélszakasz eltávolítás után az orvos közli a beteggel és hozzátartozóval, hogy volt-e nyirokcsomó érintettség vagy nem. A carcinoma korán ad nyirokrendszeri áttétet.

A hematogén terjedés a vérrel való terjedést jelenti. Mivel az egész testünket behálózza az érrendszer, így a sejtek megtapadnak bizonyos szerveken (máj és tüdő, ritkábban más területek), és tovább szaporodnak. A betegek negyedénél már a diagnózis felállításakor májáttét észlelhető, az összes beteget tekintve több mint 50 százalékban alakul ki áttét a májon.

Akkor a legjobbak a beteg kilátásai, ha nem volt nyirokcsomóáttét, továbbá hematogén elterjedésre utaló jeleket nem találtak sem az operáció közben, sem a képalkotó eljárásokkal (röntgen, CT, MR). Ezt követően is rendszeres kontrollokra kell, hogy járjon az operáción átesett páciens, hogy ha netán kiújult a betegség, akkor azt idejében meg lehessen fékezni.

Bővebben Vastag- és végbélrákok áttétes formáinak kezelése

Milyen kilátásai lehetnek egy vastagbélrákos betegnek?

A stádiumbesorolás alapján állapítanak meg prognosztikus értékeket, azaz azt, hogy milyen a betegség gyógyulási esélye. Minden egyes stádiumhoz hozzárendelik az 5 éves túlélés arányát százalékosan. Ezen értékeket a sok éves statisztikák alapján határozzák meg. Az érték nagyban függ a betegség agresszivitásától, a beteg általános állapotától, a meglévő krónikus betegségeitől és hogy milyen rég áll fenn a betegség.

A vastagbéldaganatok műtéti kezelését követően kb. 10-30%-ban keletkeznek kiújulások, a legtöbb esetben (70%) az operációt követő első két évében.

A vastagbéldaganat esetén az 5 éves túlélési arányok a következők a stádium-besorolás függvényében:

Vastagbéldaganat túlélési esélye

A vastagbélrák gyógyulási és túlélési esélye tehát jó, amennyiben idejében fedezik fel azt és nincs áttét. Annak a fő oka, hogy évente mégis több ezren vesztik életüket a betegségben, elsősorban a késői felismerés, a szűréseken való részvétel hiánya.

Tovább A vastagbélrák kezelési lehetőségei

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Szerző: Holányi Péter; Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika

Cikkajánló

A vastagbélrák tünetei

Dr. Kónya Judit, családorvos
Vastagbélrák
A vastagbélrák és végbélrák a tüdőrákot követően a második leggyakoribb oka a daganatos halálozásoknak, hazánkban és világszerte egyaránt egyre nő a betegek száma. Ismerje fel a vastagbéldaganat korai tüneteit!
Gombás fertőzés
Gombás fertőzés

Ami a reklámokból kimaradt.

Élelmi rostok
Élelmi rostok

Néhány IBD-beteg állapotát ronthatják.

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg összeállítás - Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
WEBBeteg - Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.