• Az epehólyagrák és tünetei

        Dr. Kónya Judit
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos

        Az epehólyag-daganat nem túl gyakori betegség. Az emésztőrendszer rosszindulatú daganatai közül az ötödik leggyakoribb, a halálesetet okozó rákos megbetegedések rangsorában pedig a kilencedik.

        Az epehólyag

        Az epehólyag (cholecysta) a hasüregben elhelyezkedő szervünk, mely a máj által termelt epét raktározza, majd az epe az emésztés folyamán a hasnyálmirigy váladékával közös vezetéken keresztül jut a vékonybélbe. Az epe nagyon fontos szerepet játszik a zsírok emésztésében. A daganat a szerv nyálkahártyájából indul ki.

        Nők háromszor gyakrabban betegszenek meg epehólyagrákban, mint a férfiak. Jellemzően az időskor betegsége: a betegek több mint 70 százaléka 60 évesnél idősebb. Az epekövesség miatt műtéti úton eltávolított epehólyagok mindig szövettani vizsgálatra kerülnek: 50 évesnél fiatalabb betegek esetében 0,25 százalékban, 50 év felett 12 százalékban van jelen tünetmentes tumor a vizsgálati anyagban.

        Az epehólyagrákra a legfőbb hajlamosító tényező a hosszú időn keresztül fennálló epekövesség és az epehólyag (cholecysta) heveny ismétlődő vagy idülten fennálló gyulladásai. Az epekövesség az epehólyagrákos betegek 90%-ban kimutatható, a nagyméretű, izolált epekő nagyobb kockázatot jelent, mint az apró kövek. A 3 cm-nél nagyobb epekő esetén kb. 10-szeres az epehólyagrák kialakulásának a kockázata. Amennyiben valamilyen anatómiai rendellenesség (pl. az epehólyag vezetéke túl szűk nyílással torkollik a vékonybélbe) akadályozza az epe elfolyását, úgy a megbetegedés kockázata szintén fokozott.

        Milyen tünetekkel jár a betegség?

        A betegség gyakran hosszú ideig tünetek nélkül lehet jelen. A tünetek nem jellegzetesek, sok esetben az epekőbetegség enyhébb formáinak tüneteit utánozzák, így a kór diagnózisa komoly kihívást jelent orvos és betege számára egyaránt.

        Hirdetés

        Jellemző lehet az étvágytalanság, a tompa, bizonytalan jellegű hasi fájdalom és kellemetlen érzés, a puffadás, egyes ételekkel vagy italokkal szembeni érzékenység. A betegek egyéb okkal nem magyarázhatóan veszítenek a súlyukból. Lehetnek epeköves görcsre hasonlító tünetek (jobb bordaív alatti görcsös fájdalom), bár ezek viszonylag ritkán jelentkeznek. A görcsöt kísérheti hányinger, hányás, a bőr múló sárgás elszíneződése. Tartós sárgaság is jelentkezhet, ha a tumor elhelyezkedésénél fogva gátolja az epe vékonybélbe történő elfolyását, de ugyanez lehet a daganat terjedésének a jele is.

        A daganat az epehólyagban koncentrikus körökben terjed, közvetlenül képez áttétet a májra mint a legközelebbi szomszédos szervre, illetve az epeutakon keresztül további szervekre is átterjedhet. A közeli nyirokcsomók érintettsége sajnos már nagyon korai stádiumban jelen van, és gyakran szóródik tovább a hashártya mentén is. A véráram útján való terjedés nem bizonyított.

        Az epehólyag, az epevezetékek és a hasnyálmirigy anatómiája.; Forrás: http://medicalimages.allrefer.com
        Az epehólyag, az epevezetékek és a hasnyálmirigy anatómiája.

        Az orvosi rendelőben

        A diagnózis felállításakor figyelembe kell venni a beteg anamnézisét: fel kell merülnie az epehólyagrák gyanújának egyéb okkal nem magyarázható testsúlyvesztés, epekőbetegség, esetleg gyorsan kialakuló icterus esetén.

        A fizikális vizsgálat során az orvos tapinthatja a daganatos epehólyagot, de nem szükségszerűen. Vérvétel mindig történik, ám a laboratóriumi értékekben esetlegesen felfedezhető eltérések nem specifikusak, ezek alapján a diagnózis nem mondható ki. Hasi ultrahang (UH) vizsgálat alapján a diagnózis valószínűsíthető, a daganat kiterjedésének, áttéteinek kimutatására CT- vagy MR-vizsgálatok szükségesek, ezek alapján meghatározható a tumor stádiuma. Bizonyos esetekben  ERCP-vizsgálatra is sor kerülhet.

        Az epehólyagdaganat kialakulása az epekő nyálkahártyát irritáló hatása miatt és közvetlen átterjedése a májra.; Forrás: www.indiacancer.org
        Az epehólyag-daganat kialakulása az epekő nyálkahártyát irritáló hatása miatt, és közvetlen átterjedése a májra Forrás

        A daganat kezelése

        Az epehólyagrák kezelése függ a daganat stádiumától és a beteg általános állapotától. Kétféle kezelési típusról kell említést tennünk: a kuratív és a palliatív célú terápiáról.

        A kuratív kezelés alapvetően sebészi, teljes altatásban történik. A beavatkozás célja a daganat teljes eltávolítása, bizonyos esetekben a környező nyirokcsomókkal együtt.

        Amennyiben a tumor a szomszédos szervekre is átterjedt (pl. gyomor, vékonybél, vastagbél, hasnyálmirigy stb.), a műtét során azok daganatos területeit is eltávolítják. A műtétre abban az esetben is szükség van, ha az epehólyag eltávolítására epekőbetegség miatt került sor, és a daganat jelenlétét az utólagos szövettani vizsgálat igazolta.

        A műtét után az epeutak és az érintett szervek funkciójának minél teljesebb helyreállítása következik.

        A palliatív kezelés két lehetősége a kemo- és radioterápia. Mivel jelen ismereteink szerint gyógyulás kizárólag műtéti terápiával érhető el, a gyógyszeres és sugárkezelés csak kiegészítő módszernek tekinthető. A palliatív terápia részét képezi az epeutak endoszkópos helyreállítása, a fájdalomcsillapítás és a megfelelő diéta is.

        Olvasson tovább! Epehólyag és epeutak megbetegedései esetén ajánlott táplálkozás

        Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
        Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

        Módosítva: 2019.04.09 04:06, Megjelenés: 2018.03.28 17:25
      • Cikkajánló

        Diabéteszes neuropátia

        Diabéteszes neuropátia

        Prof. Dr. Barkai László

        A cukorbeteg útja a neuropátia felismeréséhez és kezeléséhez, illetve megelőzéséhez.

        Migrén

        Migrén

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Mikor javasolt megelőző kezelés a migréneseknek? Milyen lehetőségek vannak?

        Láthatóvá tették a rejtőzködő rákos sejteket az immunrendszer számára

        Egy új módszerrel kutatók láthatóvá tették a rákos sejteket az immunrendszer számára és segítették, hogy az megsemmisítsen olyan daganatokat, amelyeket az immunterápia más formái nem képesek észlelni.

        Évtizedekig lappangó kórt okoz, majd öl az azbeszt

        A mezotelióma egy olyan ritka daganatos kór, aminek rendkívül hosszú - 20-40, de akár 50 év is lehet - a lappangási ideje. Nehéz diagnosztizálni, majd még nehezebb (ha egyáltalán van rá esély) gyógyítani. Kialakulásáért elsősorban az azbesztet lehet felelőssé tenni. Az okozott betegség világnapját 2004 óta minden év szeptember 26-án tartják.

        Az epehólyagrák és tünetei

        Az epehólyag-daganat nem túl gyakori betegség. Az emésztőrendszer rosszindulatú daganatai közül az ötödik leggyakoribb, a halálesetet okozó rákos megbetegedések rangsorában pedig a kilencedik.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.