Milyen kontrollvizsgálatok szükségesek a vastagbélrákon átesett betegeknek?

A daganatos betegségen átesett, tünetmentes betegeknek bizonyos időközönként, előre meghatározott rendszer szerint konrtollvizsgálatokra szükséges menni. Az alábbiakban a gyógyult vastagbéldaganatos betegek számára szeretnénk néhány hasznos tanáccsal, információval szolgálni.

A vastagbéldaganatok kiterjedtségük szerint a következő csoportokba sorolhatók:

• I. stádium: a daganat nem terjed a bélfalon túl. A műtét általában (a betegek 95%-a esetén) végleges megoldást jelent, és nincs szükség további kezelésre és ellenőrzésre.
• II. stádium: a daganat a bélfalon túl terjed, de nem éri el a környező nyirokcsomókat, általában (a betegek 65-80%-a esetén) a műtét elegendő, kiegészítő besugárzás, esetleg kemoterápia szükséges lehet.
• III. stádium: környező nyirokcsomók érintettsége esetén a műtétet követően kemoterápia, esetleg radioterápia is szükséges. 
• IV. stádium: a folyamat távoli áttétet ad. Műtét, radio- és kemoterápia szükséges, az alapfolyamat és áttét(ek) függvényében. 

Az alábbiakban a II. és III. stádiumú, azaz nem csak a bél falára lokalizálódó, de távoli áttétet nem adó vastagbél-daganatok gondozásának alapelveit ismertetjük. 

Mikor és milyen ellenőrző vizsgálatok szükségesek?  

Az alábbi menetrend akkor érvényes, ha a kontrollvizsgálatok nem tárnak fel kiújulást vagy nem vetik fel áttét gyanúját, mert abban az esetben a teendők az aktuális szükségletekhez igazodnak. Természetesen az ütemezést az is felülírja, ha a beteg két kontrollvizsgálat között kivizsgálandó panasszal jelentkezik. A pontos menetrendet emellett minden esetben a műtét előtti és utáni leletek, illetve a műtéti megoldás határozza meg.

Az első 2 évben 3 havonta történik kontrollvizsgálat, ezt követően 6 havonta. Az ellenőrzés része a beteggel való konzultáció (étvágy, testsúly, fájdalom felmérése), a has, a műtéti hegek, a tüdő fizikális vizsgálata. A laboratóriumi vizsgálatok során követik a tumormarkerek (CEA, CA 19-9, CA-50) változását, a májfunkciós értékeket és székletvér vizsgálatot is végeznek. Képalkotó vizsgálatokra 6 havonta kerül sor: a mellkasról röntgenkép készül (indokolt esetben CT vagy PET-CT), a has-kismedence területéről ultrahang, CT vagy MR (indokolt esetben PET-CT). Endoszkópos kontroll (tükrözés) évente indokolt.

Tehát az általános vizsgálati menetrend a következő:

1. általános orvosi vizsgálat, a beteg állapotának megbeszélése (3 évig 3-6 havonta, majd az 5. évig 6 havonta esedékes)
2. tumormarker (CEA) kontroll (2 évig 3-6 havonta, majd az 5. évig 6 havonta)
3. mellkasi CT vizsgálat (5 évig évente)
4. hasi CT vizsgálat (5 évig évente)
5. kolonoszkópos kontroll (1 évvel a műtét után, majd 3-5 évente) Ha minden rendben van, az 5. évet követően már csak évente végeznek kontrollvizsgálatot.

Olvasson tovább A vastagbélrák szövettani típusairól és a túlélés esélyeiről itt írtunk részletesen

Egy fontos lépés: a hozzátartozók szűrővizsgálata

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a vastagbéldaganatra való hajlam családi halmozódást mutat! Megfelelő időben történő kolonoszkópos szűrővizsgálattal a vastagbéldaganatok „előszobáját” jelentő jóindulatú elváltozások (vastagbélpolipok) eltávolíthatók, így a daganat kialakulása megelőzhető!

Vastagbéldaganatos betegek családtagjai számára ajánlott kolonoszkópos szűrővizsgálati időpont:

• 50 év feletti beteg első fokú hozzátartozói: 40 éves kor
• 50 év alatti beteg első fokú hozzátartozói: 10 évvel korábbi életkorban, mint a beteg életkora.
• Családon belül halmozottan, illetve 50 éves kor alatt előforduló vastagbél-daganat esetén felmerül genetikai rendellenesség (Lynch-szindróma) lehetősége is, ennek megállapítása az onkológus és genetikus szakember feladata.

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász 
Felhasznált irodalom: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról (szerk.: B. Papp László)