• A nyelőcsőrák és tünetei

        Dr. Kónya Judit
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos

        Az elmúlt évtizedekben világszerte növekedett a nyelőcsőrák előfordulási gyakorisága, hazánkban sajnálatos módon az utóbbi 40 év során közel 4,5-szeresére (!) növekedett a nyelőcsőrák miatti halálozás.

        A nyelőcsőrák kialakulása kapcsán ki kell emelni a túlzott alkoholfogyasztást és a dohányzást, különösképpen az alkohol és a dohányzás együttes hatását. Ezenkívül a nyelőcsődaganatok kialakulásában szerepet játszanak még az étkezési szokások, különböző hiányállapotok, a túlságosan forró ételek és italok, erős fűszerek fogyasztása, a nyelőcső különböző megbetegedései (pl. a hosszú ideje fennálló refluxbetegség), a rossz fogak és szájhigiéné, valamint különböző genetikai tényezők.

        A nyelőcsőrák a nyelőcső nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganatos (tumoros) megbetegedés, mely az összes rákos megbetegedés két, az emésztőrendszer rosszindulatú daganatainak négy százalékát teszi ki. Magyarországon 400-500 új megbetegedést ismernek fel évente.

        A nyelőcsőrákot Európában 100 000 férfi közül hatnál diagnosztizálják évente, a nőknél az előfordulás hétszer ritkább. Az Egyesült Államokban három megbetegedés jut 100 000 főre, ugyanakkor Kína északi területein minden ötödik ember nyelőcsőrák miatt veszti életét!

        Melyek a nyelőcsőrák típusai?

        A szövettani kép alapján két fő típusa különíthető el:

        • az úgynevezett laphámsejtes rák (laphámsejtes carcinoma) és
        • a mirigyekből kiinduló forma (adenocarcinoma).

        Előbbi Európában sokkal ritkábban fordul elő, gyakori viszont Észak-Kínában vagy Dél-Afrikában. Az adenocarcinoma elsősorban a fehér bőrű férfiaknál gyakori, Magyarországon is ez a jellemző szövettani típus. Leginkább az 50-70 év közötti férfiak betegsége, nőknél ritkábban fordul elő.

        Hirdetés

        Mi idézi elő a nyelőcsőrákot?

        A táplálékkal elsőként érintkező szervek egyikeként a nyelőcső érzékenyen reagál az elfogyasztott káros hatású anyagokra, úgymint a forró ételekre és italokra, gombatoxinokra (aflatoxin), továbbá károsítják a belélegzett rákkeltő anyagok (pl. a nitrózaminok) is.

        A túlzott alkoholfogyasztás, főként az égetett szeszes italok hajlamosítanak nyelőcsőrák kialakulására. Jelentős szerepe van a dohányzásnak is, valamint a vitaminok hiánya (főként az antioxidáns hatású C- és E-vitamin), a nem megfelelő táplálkozás (sok füstölt étel, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása) is elősegíti a kór kialakulását.

        Ha a gyomor savas tartalma hosszú időn keresztül rendszeresen visszajut a nyelőcsőbe, például refluxbetegség vagy bulimia esetén, nő a nyelőcsőrák valószínűsége. A lúgos anyaggal történt mérgezés és a nyelőcsövet érő besugárzás (pl. más tumoros betegség terápiája kapcsán) szintén növeli a betegség kialakulásának kockázatát.

        A vírusok közül a humán papillomavírus (HPV) 16-os szerotípusa játszhat közre a betegség kialakulásában (ugyanezen vírus egy másik fajtája méhnyakrákra hajlamosít).

        A nyelőcsőrák tünetei

        Nyelőcsőrák
        Nyelőcsőrák

        A nyelőcsőrák sajnos alattomos betegség, szegényes tünetekkel rendelkezik. Az esetek nagy részében a tünetek jellegtelensége későn viszi orvoshoz a betegeket, amikor a gyógyulás esélyei már rosszabbak.

        A vezető tünet a nyelési nehézség. Először a szilárd táplálékok nyelése okoz gondot, később a folyadékoké is. Jelentkezhet fájdalmas nyelés, rendszeres öklendezés, hányás. Figyelemfelkeltő az egyéb ok hiányában bekövetkező nagyfokú fogyás is. Ritkán nyeléskor fellépő köhögést vagy rekedtséget észlelnek a betegek.

        A daganat hamar ad áttéteket (metasztázisokat). Közvetlenül terjed a nyelőcső körüli szövetekre, amit a szegycsont mögötti és háti fájdalmak jelezhetnek. A tumor szóródhat a nyirokutakon keresztül, majd a véráram útján is: ekkor a májban, a tüdőben, a csontokban jelennek meg az áttétek.

        A betegség kivizsgálása

        A szokásos vizsgálatok (fizikális vizsgálat, vérvétel) általában nem sok eltérést mutatnak, a diagnózis alapja a szövettani mintavétel (biopszia), amely endoszkópos vizsgálat (gyomortükrözés) során történik.

        A beavatkozás során az orvos számára áttekinthetővé válik a nyelőcső, a gyomor és a vékonybél kezdeti szakaszának nyálkahártyája is. A gyanús területekből nyert szövetminták laboratóriumba kerülnek, ahol megállapítható, hogy az adott mintában találhatók-e rákosan elfajult területek. A daganat helyi, mélységi kiterjedésének és a lokális nyirokcsomóáttétek megítélésének a tekintetében az endoszkópos ultrahangvizsgálat fontos információkkal szolgálhat. Amennyiben a daganat a nyelőcső alsó harmadában helyezkedik el akkor a bronchoscopos vizsgálat elvégzése fontos része  a diagnosztizálási folyamatnak. A helyi illetve a távoli áttétek vonatkozásában CT vagy PET-CT vizsgálat elvégzése válhat indokolttá.

        Kórjóslat

        A kórjóslat a késői felismerés miatt nem jó, ám a korszerű terápiás lehetőségek a túlélést javítják. Korán felismert esetekben a teljes gyógyulás is elérhető.

        A nyelőcsőrák kezelési lehetőségei

        A kuratív kezelés alapját a műtéti eljárás jelenti. Többféle műtéti technika alkalmazható, a lényeg minden esetben a tumor eltávolítása, a nyelőcső funkciójának minél nagyobb fokú megőrzésével. Egyes esetekben, mikor a tumor műtéttel nem távolítható el, sugár- vagy kemoterápia hatására a daganat operációra alkalmas állapotba kerül.

        Palliatív kezelésként a fájdalomcsillapítás szerepe kiemelkedő. A nyelőcső szűkületei lézeres beavatkozással, endoszkóp segítségével vagy ún. stent beültetésével oldhatók a táplálhatóság javítása érdekében.

        Dr. Kónya Judit, családorvosForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
        Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

        Módosítva: 2020.01.31 13:03, Megjelenés: 2017.12.01 09:41
      • Cikkajánló

        Allodynia

        Allodynia

        Cs. K., fordító

        Az allodyniának három típusa létezik. Melyek ezek? Mit lehet tenni?

        Urológiai vizsgálatok

        Urológiai vizsgálatok

        Dr. Merth Gábor

        Milyen időközönként ajánlott az urológiai vizsgálat férfiaknak bizonyos életkorokban?

        Precíziós onkológia a melanoma kezelésében

        A rosszindulatú festéksejtes bőrrák, vagyis a melanoma előfordulása világszerte évről évre növekszik, és sokszor késői felfedezése miatt terápiája gyakran kihívás elé állítja az orvosokat. Mint az onkológia sok más területén, a melanomák kezelésében is forradalmi változást hozhat az új, személyre szabott terápiás szemlélet, melyet precíziós onkológiának is nevezünk.

        Digitális Terápia: új lehetőség a daganatos betegek gyógyításában

        A digitális terápiák hazai fejlesztése érdekében stratégiai együttműködési megállapodást kötött az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Semmelweis Egyetem (SE) és az Oncompass Medicine (OCM). A megállapodást Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára, Merkely Béla a Semmelweis Egyetem rektora és Peták István, Gábor Dénes Díjas rákkutató, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója írták alá 2020. 05.25-én, hétfőn a Minisztériumban.

        Daganatos betegségre utaló laboreredmények

        Bár alapvetően az adott szervre jellegzetes tumormarkerek segítik a daganatok diagnosztizálását, ezek értékelése sem mindig könnyű. Sokszor észlelhető magasabb tumormarkerszint gyulladás esetén is, ilyenkor az emelkedett érték nem több százszorosa-ezerszerese a normál értéknek. Nem minden tumormarker egy szerv daganatára jellegzetes csak, így előfordul, hogy nehéz beazonosítani a kiinduló szervet.

        Mikor a rák kiújul

        A rák kiújulásával egyidejűleg újra jelentkeznek mindazok az érzések, amelyek az első diagnózis sokkoló híre hallatán törtek fel Önből. Harag, félelem és bizonytalanság a terápiás lehetőségeket és a jövőt illetően. A szomorúság, amit érez, teljesen normális, sőt, a második rákdiagnózis sokkal lehangolóbb lehet, mint az első volt.

        Daganatterápia - Melyik kezelés jöhet szóba?

        Az, hogy rosszindulatú daganatos megbetegedés esetén melyik gyógymódot vagy mely gyógymódok kombinációját alkalmazzák, számos tényező figyelembevételével dől el. Ismerni kell hozzá a beteg egyéni állapotát, valamint a daganat pontos jellemzőit és még számos egyéni körülményt, amelyek komplex képet adnak a betegség várható kimeneteléről.

        A nyelőcsőrák előfutára: a Barrett-nyelőcső

        A Barrett-nyelőcső (Barrett oesophagus, Barrett-szindróma) a nyelőcső nyálkahártyasejtjeiből kiinduló daganattípus kialakulását megelőző állapot, a reflux betegség súlyos szövődménye. Mivel rákelőző állapotról van szó, nagyon fontos, hogy időben felismerjék!

        A nyelőcsőrákos betegek életkilátásai

        A daganatos betegségeknél a gyógyulási esélyeket, prognózist az öt éves túlélés százalékos arányában szokás meghatározni. A nyelőcsődaganat a rossz kimenetelű daganatok közé tartozik, mivel a korai stádiumban, amikor a legjobbak a kezelési lehetőségek, a daganatnak igen ritkán van tünete, így sajnos ritkán derül ki időben.

        Civilizációs betegség? A halálos ítélet? - Tévhitek a rákról

        Ma még sokan úgy tekintenek a rákra, hogy egyenlő a halálos ítélettel. A negatív hiedelmek erősebbek, mint a daganatos betegségekkel kapcsolatos tudás. A gyógyuláshoz is hozzájárul, ha a betegséggel kapcsolatos tudásunk nem a tévhitekre épül.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.